Elérkezett az osztalékdöntések ideje, ehhez szeretnénk némi segítséget nyújtani a tisztelt Olvasóinknak. Cikkünkben érintjük az osztalékelőleg fizetéssel kapcsolatos tudnivalókat is.
AZ OSZTALÉK az az összeg, melyet a tagok a vállalkozásban meglévő részedésük után, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalék terhére kapnak.
Osztalékfizetés
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 114.§ (1) bekezdése alapján az osztalék a gazdálkodó tagjai részére az adózott eredmény felhasználásáról (az osztalék jóváhagyásáról) szóló döntés alapján kifizetni elrendelt, az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék csökkenéseként elszámolt összeg.
A taggyűlés az osztalék kifizetéséről a számviteli törvény szerinti éves mérleg beszámoló elfogadásával egyidejűleg dönthet. Amennyiben a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a tagoknak az adózott eredményt a törzsbetétek arányában kell felosztani. Az adózott eredmény csak akkor kerülhet felosztásra, ha ezáltal a társaság saját tőkéje nem csökken a társaság jegyzett tőkéje alá.
Osztalékfizetési korlát
A következő esetekben kerülhet sor osztalék kifizetésére:
Osztalék adózása
A magánszemély részére kifizetett osztalékból származó jövedelmet a 2024-es adóévben 15% személyi jövedelemadó terheli. Főszabály szerint, az osztalékot terhelő adót a kifizetőnek szükséges megállapítani a kifizetés időpontjában, levonnia, és a kifizetést követő hónap 12-ig megfizetni. Amennyiben a társaság a KIVA adózás alá tartozik, akkor az osztalékot 10% KIVA is terheli. (Mivel nem fizetett társasági adót korábban.)
Osztalékelőleg milyen feltételekkel fizethető?
Az osztalékelőlegről való döntéshez fel lehet használni a hat hónapnál nem régebbi beszámolót, ha régebbi, mint hat hónap közbenső mérleget kell készíteni.
Könyvvizsgálatra kötelezett társaságnál, a könyvvizsgálónak is hitelesíteni kell a közbenső mérleget.
Osztalékelőleg adózása
A magánszemély tulajdonosok részére kifizetett osztalékelőlegből a kifizetőnek 15% személyi jövedelemadót kell levonnia, amelyet a végleges osztalék után megállapított adóval szemben, mint adóelőleget számolhat el a magánszemély.
Szociális hozzájárulási adó kötelezettség
Az osztalék-kifizetés után a 15%-os személyi jövedelemadó teher mellett szociális hozzájárulási adót is szükséges fizetni, mértéke 13%.
A szociális hozzájárulási adót addig kell megfizetni, amíg a minimálbér 24-szeresét el nem éri az összes szociális hozzájárulási adókötelezettség alá eső jövedelmek összege, tehát 24 x 266.800 Ft, azaz 6.403.200 Ft-ot 2024-ben.
A szociális hozzájárulás-fizetési felső határának számítása esetében figyelembe vehető az összes olyan jövedelem együttes összege, amely szociális hozzájárulás-fizetési kötelezettség alá esik.
Fontos megjegyezni, hogy az osztalékelőleg után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, csak később, amikor átalakul osztalékká, akkor kell ezt a terhet megfizetni.
Az osztalékelőleg mentes a KIVA alól, amikor átalakul osztalékká, akkor van fizetési kötelezettség.
Kőhegyi Péter
Patikapartner Kft.
2024.április 12.
