A Csontos Patika kollektívája, felső sor közepén dr. Csontos Ildikó
Viszonylag ritka, hogy a családról nevezik el a patikát, valahogy népszerűbbek a mitologikus sárkányok, kígyók, egyszarvúak, de szentekből is akad szépszámmal a gyógyszertárak névadói közt. Családnevet azonban ritkán látni, Önök miért döntöttek így? Mi kellett ehhez, bátorság, családszeretet?
Sokat gondolkodtam a patika nevének kiválasztásán. Végül a férjem javaslatára döntöttünk úgy, hogy a gyógyszertárunk az én nevemet kapja. Ez abból a szempontból is jó döntés volt, mert így még jobban kapcsolják hozzám a patikánkat. Melengető érzés, amikor azt mondja a beteg, hogy “megyek a Csontosba”.
Egy apró történet: a kisebbik lányom még óvodába járt, amikor megkérdezték tőle: – Hogy hívják anyát? A legtermészetesebben válaszolta: – Csontos Patika. Hát ennyire fonódott össze a nevem a patikánkkal.
Ehhez azonban szükséges a “kisvárosi lét”. Az emberek személyesen ismernek minket, mi is jól ismerjük a betegeinket, rokonságukkal, családfájukkal együtt. Kolléganőim tősgyökeres abonyiak, vagy már hosszú évek óta élnek Abonyban vagy környékén. Annyira ismerik a várost, az embereket, hogy csak kapkodom még most is a fejem, amikor elemzik egy-egy beteg családfáját.
Ez a kisváros szépsége és előnye is egyben. Így sokkal jobban tudunk segíteni betegeinknek, hiszen minden orvos, minden asszisztens jó ismerősünk. Betegeink is tudják, hogy az érdekükben mi minden követ megmozgatunk, ha kell.
Legendásan jó a viszony az abonyi gyógyszertárak között, hallottam, hogy az ügyeleteket is megbeszélik egymással és közösen lépnek fel, ha szükséges. Bár lehet, hogy ez máshol is így van...
Nem, sajnos ez nem minden településen van így. Mi büszkék vagyunk arra, hogy ha bármilyen probléma adódik, keressük egymást. De még akkor is, ha csak régen hallottunk a másik felől.
A mai ügyeleti rendszerünk kialakítását is csak együtt tudtuk elérni. A régi, egész éjszakán át tartó ügyelet megzüntetését, több lépcsőben ugyan, de sikerült lerövidítenünk. Így hétköznap 20 óráig, hétvégén 16 óráig tart a gyógyszertári ügyelet Abony városában. Heti váltásban ügyelünk, de bármi probléma adódik, rugalmasan megoldjuk.
Valójában mekkora a gyógyszertári ügyeletre az igény? Nehezen tudok olyan helyzetet elképzelni, hogy hirtelen olyan segítségre van szükségem, ami a sürgősségin nem elérhető, csak a gyógyszertárban.
A mai gyógyszertári ügyelet – nem csak a mi városunkban – inkább kényelmi szolgáltatássá alakult. Nagyon kevés esetben jöttek a betegek a háziorvosi ügyeleten kiállított recepttel. Viszont minden egyéb készítményért, tápszerért, játszó cumiért igen. Február 1-től nálunk is megszűnt a háziorvosi ügyelet, központosított ügyelethez fordulhatnak a betegek. Reményeink szerint a mi gyógyszertári ügyeleti rendszerünk is felülvizsgálatra kerül.
Ennek nem biztos, hogy örülnek majd a betegek.
Minden változáshoz alkalmazkodni kell, meg kell szokni az új helyzetet.
Gyermekorvosaink szinte mindig ellátják kis betegeiket, akár hétvégén is. A betegek számára fontos az, ha megoldandó problémájuk van, segítsünk. Rossz receptfelírás, helytelen gyógyszeradagolás, egyedi engedélyes készítmények beszerzése, súlyosan beteg gyermekek gyógyszerelése, szülőkkel, kezelőorvosokkal való kapcsolattartás, egyeztetés a terápiájuk változásában... Sok-sok olyan probléma, amellyel hozzánk fordulnak a betegek, és amelyekben igyekszünk segíteni.
Sokat érvel a kisvárosi életforma mellett, ugyanakkor meg kell kérdeznem, hogy például a fővárosban nem lehet-e sokkal nagyobb profitot termelni? Hiszen legyünk őszinték, a mai gazdasági helyzetben nagyon oda kell figyelni az anyagiakra, és nyilván egy gyógyszerész számára sem mindegy, hogy mi marad a kasszában a hónap végén.
Egy nagyvárosban is sok múlik azon, hogy hol helyezkedik el egy gyógyszertár.
A nagyvárosokban a gyógyszertárak száma az elmúlt 20-30 évben megtöbbszöröződött, szinte minden sarkon patikák létesültek, így nagyon nehéz az ottani kollégák helyzete.
Ezért is jó kisváros patikájának lenni. Könnyebb készletezni, hiszen ismerem az orvosok felírási szokásait, ismerem a betegeket. Az emberek ragaszkodnak a megszokott gyógyszereikhez, ezért nagyon sokféle készítményhez hozzá lehet jutni nálunk, nagyon nagy készlettel dolgozunk. Ezt már megszokták a betegeink. A környező településekről is sok beteg jár hozzánk.
Háziorvosaink, gyermekorvosaink és a városban hetente rendelő bőrgyógyász és más szakorvosok is, nagyon sok magisztrális készítményt írnak fel a betegeknek. Így sok-sok kenőcsöt, kúpot, osztott port készítünk.
Vannak olyan kozmetikai készítményeink is, amelyet a saját receptúránk szerint készítünk. Ezeket is szívesen használják a betegeink.
De teák, gyógytermékek, dermokozmetikumok és sok-sok minden áll a hozzánk betérők rendelkezésére.
A fővárosi patikák egy része inkább hasonlít egy drogériához, mint gyógyszertárhoz, de vidéken is sokszor nehéz megtalálni a szakembert a reklámanyagok mögött. A vevők sem tudják mindig, hogy mire számíthatnak: vajon szakmai vagy marketingszempontok vezérlik-e a gyógyszerészt, amikor tanácsot ad?
Rengeteg a reklám, hiszen mindenki el szeretné adni a termékét. A betegek sok-sok helyről informálódnak a gyógyszerekről, egyéb készítményekről. Nehéz eligazodni a reklámok által hirdetett termékek között. Sokan konkrét kéréssel fordulnak hozzánk, ezeket ilyenkor igyekszünk beszerezni.
De sokan vannak olyan betegek is, akik tőlünk kérnek segítséget a problémájuk, betegségük megoldására. Ilyenkor sok mindent kell figyelembe vennünk.Ezekben az esetekben nem az árrés vagy a haszon a mérvadó, hanem az, hogy minél hatásosabb gyógyszer kerüljön a beteghez, amellyel a gyógyulását el tudja érni. Nagy a veszély az interneten rendelhető készítmények használatában. Nagyon sokszor beazonosíthatatlan hatóanyagú készítményekről hirdetnek csodatévő hatásokat, amelyeknek sajnos sokan áldozatul esnek.
Ezért nagyon fontos a gyógyszertár szerepe a biztonságos betegellátásban.
Említette a Magángyógyszerészek Országos Szövetségét, tulajdonképpen mi az, hogy magángyógyszerész?
A Magángyógyszerészek Országos Szövetségét a patikák privatizálásakor alapította Mikola Bálint és sok gyógyszerész, akik abban az időben privatizálták a gyógyszertárukat. Azóta ennek a fogalomnak is részben megváltozott a jelentése. A történelem átalakította a gyógyszertárak tulajdoni viszonyait. De a patikák még így is 51%-ban gyógyszerészi tulajdonban kell, hogy legyenek.
A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége egy független érdekképviseleti szövetség. Ennek alelnökeként dolgozom a gyógyszerészekért elnökasszonnyal, és az elnökséggel együtt.
Az Ön felmenői közt ugyan nem volt gyógyszerész, de ha jól tudom nem kizárt, hogy gyógyszerészdinasztiát alapított, mert van, aki továbbvigye a Csontos Patikát...
Így igaz. A nagyobbik lányom 24 éves, most ő gyűri a szegedi Gyógyszerész Kart, mint azt tettem én is egykor. Ő fogja továbbvinni azt, amit én elkezdtem.
Az az igazság, hogy egy gyógyszertár az ember megélhetése szempontjából még mindig egy biztos pont. Ugyanakkor értelmet is ad azt életének. És nagyon remélem, hogy ez néhány nemzedéken át még így is marad.
Kalmár András
2024. március 1.