GYNSZ véleménye a rendelet tervezetre

gynsz

Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének véleménye az EMMI rendelet tervezetre

A GYNSZ véleménye az egyes gyógyszerészeti és orvostechnikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló, az emberi erõforrások minisztere 10/2012. (VII. 19.) EMMI rendeletére. Tekintettel e rendkívüli helyzetre, a GYNSZ engedélyezte tagszervezetei részére a vélemény publikálását.

 


 

GYNSZ véleménye a rendelet tervezetre

dr. Polt-Palásthy Marianna

helyettes államtitkár

Emberi Erőforrások Minisztériuma 

e-mail: zsuzsanna.dakos@emmi.gov.hu 

tamas.balogh2@emmi.gov.hu

Budapest, 2012. június 26.

Ikt.sz: 22/2012.

Üi: dr. Dakos Zsuzsanna     

dr. Balogh Tamás   

Hiv.sz: 22471-4/2012/JOGI

 

Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony!

 

Szövetségünk közigazgatási egyeztetésre megkapta az egyes gyógyszerészeti tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló EMMI rendelet tervezetét.

Tagszervezeteink áttanulmányozva a rendelet tervezetet, az alábbi véleményt fogalmazták meg, felhatalmazva Szövetségünket, hogy azt egységes állásfoglalásként továbbítsa.

A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége részéről megütközéssel olvastuk a rendelet tervezetet. A 2012. év másról sem szól csak, hogy a hatalmas forráskivonást ki és hogyan tudja átvészelni úgy, hogy közben valamilyen szinten el is lássa a feladatát, erre bekövetkezne az árrés átrendezése, mely egy hihetetlenül kegyetlen és éppen ezért rendkívül ellentmondásos ötlet. Semmit nem old meg, csak áthelyezi a konfliktusokat, éket ver a piaci szereplők közé.

A gyógyszer-nagykereskedők a Széll Kálmán terv kapcsán elvesztik finanszírozásuk 10%-át, ezzel az árrés átrendezéssel további több, mint 10%-ot, de ez utóbbi már intézkedések bevezetését teszi szükségessé a részükről.

Elképzelhető persze, hogy a törvényhozó szándéka az, hogy az ágazatba történő valódi forrásbevonás nélkül, ilyen típusú látszat-rendelkezésekkel, közvetett módon gyorsítsa a gyógyszertárak számának csökkenését, hiszen azt mindenki tudja, hogy a mostaninál csak kevesebb patikának lehet elég a meglévő, folyamatosan csökkenő forrás mennyisége. Ebben az esetben csak az a kérdés, hogy mely gyógyszertárak képesek megmaradni.

Értjük azt a kormányzati szándékot is, hogy így a bedőlő gyógyszertárak szemében ne az állam, hanem a nagykereskedők váljanak fekete báránnyá, hiszen egy árrés-átcsoportosítás után az is valószínű, hogy a nagykereskedőknek nem lesz egyáltalán tartaléka a kialakulandó helyzet enyhítésére. Valószínűleg a rendelet alkotója ismeri az egyes nagykereskedők eredménytermelő képességét az elmúlt évek mérlegein keresztül. De tudja-e, hogy milyen hatásai lettek a bevezetett intézkedéseknek a 2012. évre?

Alapkérdés az is, hogy miként lehet a nagykereskedelmi árrést viszonyítani a kiskereskedelmi árréshez, hiszen ezek más-más tevékenység fedezetéül szolgálnak. Ráadásul az ágazat rossz helyzete miatt a gyógyszer-kereskedelemben a nagykereskedőkre már gyakran az elvárhatónál is több teher hárul. Elvárás a nagykereskedők felé, hogy finanszírozzák a gyógyszertárak és a kórházak készletezését és a csődbe ment vállalkozások veszteségét elszámolják értékvesztésként.

2010 óta ugyan a GYNSZ véleménye sosem talált meghallgatásra, mégis újra megkíséreljük részletesen megosztani véleményünket a törvényalkotóval a következőkben.


Mit oldhat meg az árrés átrendezés?

A rövid válasz az, hogy semmit. Folytatódik a forráskivonás okozta veszteségek elszenvedése minden oldalon.

A tervezet leírja, hogy amennyiben a degresszív árrés felső sávját 850 Ft-ról 990-re emelik, úgy a gyógyszertár kedvet kap a készletezéshez. Ez tételesen nem igaz szerintünk a következők szerint.

  • Jelenleg egy gyógyszertár, ha minden gyógyszerből egy dobozt tartana, minimálisan 60-65 millió forint lenne a készletértéke.
  • Ma a gyógyszertárak jelentős hányada eleve veszteséges, de további hányadnak is gondot okoz a rezsi kitermelése.
  • További probléma várható majd a létszámrendelet jelenleg ismert módon történő bevezetéséből is.

Ilyen helyzetben a gyógyszertárak nem készletezésre fordítanák a rendelet által részükre többletként jelentkező árréstömeget. A nagy kérdés azonban az, hogy jelentkezik-e egyáltalán a gyógyszertáraknál bármilyen árréstömeg többlet? Ha igen, akkor milyen áron?

A kérdés azért merül fel így, mert a nagykereskedők a már elvesztett 10%-os veszteség után egy újabb 10%-os veszteséget már nem tudnak különféle intézkedések nélkül elviselni, azaz valószínűleg hozzá kell nyúlni a gyógyszertáraknak nyújtott kedvezmények rendszeréhez és/vagy további költségcsökkentő intézkedések bevezetése válik szükségessé. A kedvezmények csökkentése pedig elviheti a gyógyszertárak felé átcsoportosított többlet árréstömeget.

 

Mi történhet tételesen?

Gyógyszertári kedvezmények

A nagykereskedők talán megpróbálják a verseny miatt – legalább valamilyen szinten – fenntartani a gyógyszertári kedvezményrendszerüket. Ha ez megoldható marad, akkor ez praktikusan azt kell, hogy jelentse, hogy arányosan fogják csökkenteni a patikák kedvezményeit. Azaz: jelentősen csökken nagy patikánál és megfelelő arányban jelentősen csökken a kicsinél is. Bizonyos esetekben a ma még kedvezményben részesülő kisforgalmú patikák beleeshetnek egy olyan, immár magasabb forgalmi határ alá, mely szerint az eddigi engedményük akár el is veszhet, a helyzetük nem javul. Mindez „transzparens módon”.

A nagykereskedő a jövőben tehát egyre kevésbé segítheti a fennmaradását üzleti alapon egy olyan vállalkozásnak, melynek szolgáltatásait a lakosok nem veszik igénybe kellő számban, legyen ennek az oka bármi is, hiszen több oka is lehet. Ugyanis a „kisforgalmúságot” elsősorban a lakosság dönti el. Mindez tényleg kegyetlen dolog, hiszen e vállalkozásokat javarészben igen tiszteletre méltó kollégáink üzemeltetik.

A „kispatikák” állam általi életben tartása jelen körülmények között csak egy kommunikációs elemként értelmezhető.

A nagykereskedő és a patikák (mint üzleti vállalkozások) között szerződéses rendszer van. Teljesen nyilvánvaló, hogy a nagykereskedő azokat a vevőit részesíti nagyobb kedvezményben, amelyek tőle többet vásárolnak, a gyógyszertáraknál pedig a nagyobb kedvezmény fontos szempont a nagykereskedő választásban. Ez minden normális kereskedelmi rendszerben a verseny keretei között így működik, ez gazdasági racionalitás. Amennyiben tehát a nagykereskedelmi árrés csökkenés miatt csökkenteni szükséges a gyógyszertári engedményeket az nem jelenti a gazdasági előnyök szabályozottabb elosztását, hanem egyszerűen arányosan kaphatnak kevesebb engedményt a gyógyszertárak, illetve a jelenleginél több kis patika járhat úgy, hogy elesik a most meglévő kedvezményétől. Amit tehát nyerhetnek az új árréssel, azt elveszthetik a kedvezmények csökkenésével.

A gyógyszertárak számára nyújtott kedvezményrendszer másik fontos eleme a fizetési határidő. Elképzelhető az is, hogy a nagykereskedők finanszírozási költségeik csökkentése érdekében ehhez az elemhez is hozzányúlnak, azaz csökkenteni kényszerülnek a patikák fizetési határidejét. Egy gyógyszertárat tehát akkor is érhet az elvonás, ha jelenleg nem is kap százalékos kedvezményt a nagykereskedőjétől. Ebben az esetben ugyanis a finanszírozás költségeiből kell nagyobb részt vállalnia, mint eddig. És a jelenlegi viszonyok között az sem kevés. Megjegyezzük, hogy ez a teher elsősorban a törvényalkotó szándékai szerint kedvezményezett kis, vidéki gyógyszertárakat érintheti.

 

Kórházi Kedvezmények

A GYNSZ értelmezése szerint az előterjesztés szükségességének oka a gyógyszertárak jövedelmezőségének jelentős romlása, az új nagykereskedelmi árréstábla bevezetése a kórházak irányába történő értékesítést is érintheti, viszont semmilyen indokát nem látjuk annak, hogy a kórházak felé történő értékesités esetén a nagykereskedelmi árrések változzanak, ezért javasoljuk a korábbi árrés tábla változatlan formában történő megtartását:

 

Nagykereskedelmi árrés

Termelői (import beszerzési) ár (Ft)

a termelői (import beszerzési) ár százalékában

vagy Ft-ban

0–150

12

 

151–180

 

18

181–300

10

 

301–333

 

30

334–500

9

 

501–600

 

45

601–1000

7,5

 

1001–1154

 

75

1155–2000

6,5

 

2001–2600

 

130

2601–

5

 

 

Munkaerő, telephelyek fenntartása, eszközpark üzemeltetése

A gyógyszertárak soha nem dolgoztak még olyan kis készletekkel, mint most. Ez azt jelenti, hogy a rekord üzemanyagárak mellett is napi többszöri kiszállítással, többszöri rendelésfelvétellel és áru összekészítéssel igyekeznek a nagykereskedők korrigálni a gyógyszertári készlethiányokat. A nagykereskedők a patikák patikái, és a jelenlegi körülmények között esély sincs arra, hogy ez a torzulás megváltozzon.

Ehhez a nagykereskedőnek a jövőben is megfelelő létszámra és eszközparkra lesz (lenne) szüksége, azaz a létszámát nem racionalizálhatná korlátlanul.

Amennyiben az elvonás miatt létszámleépítésre is kényszerülnek a nagykereskedők, az a patikák kiszolgálási minőségének romlását jelenti. Ugyanis az esetleges telephely bezárások, elbocsátások, ritkább kiszállítási gyakoriság stb. egyszerűen nem jelenthetnek mást. Már az árrés-átcsoportosítás előtt történt telephely bezárás az egyik nagykereskedő részéről, de már a kiszállítások részleges racionalizálása is megvalósult több cégnél.

Ez pedig azt jelenti, hogy a patikai készlethiányok korrekciója csak lassabban történik meg.

Ezen felül a kisebb létszámmal végzett feszítettebb munka hibákkal is járhat. A hibák kijavítása pedig ugyancsak idő, mely végső soron ismét csak a betegen csapódik le.

Ezen kívül megjegyezzük, hogy a nagykereskedők hazánkban jelenleg mintegy 3 ezer embernek adnak munkát, fizetnek utánuk közterhet és így lehetnek csak a „patikák patikái”.

És, hogy ez mit jelent számokban? Ma a még elfogadható, bár néha már így is akadozó lakossági gyógyszerellátás úgy biztosítható, hogy a nagykereskedők napi 450.000 tételt szállítanak ki a patikákba, mely napi 1.150.000 doboz gyógyszert jelent. Ehhez napi 120.000 km-t megtétele szükséges.


Készletek

A patikákban egyre többször kell visszamenni a betegeknek a kiváltandó gyógyszerekért készlethiány miatt. Most még általában legkésőbb másnap átveheti a gyógyszerét a patikában, mert a nagykereskedelmi szolgáltatás ezt lehetővé teszi. Amennyiben a forráskivonás miatt nagykereskedő is kénytelen tovább racionalizálni a készletszintjét, úgy a sor végén a beteg egyre többször nem kap majd pontos információt még arról sem, hogy mikor is jut a gyógyszeréhez.


Gyógyszertári kintlévőségek

A gyógyszertárak kintlévőségeinek növekedése, azok finanszírozása a nagykereskedelem oldaláról ugyancsak ismert a rendeletalkotók előtt is.

Tekintettel arra, hogy a jelen megoldás ismét nem segít az ágazaton, így a nagykereskedőknek újabb tartalékokat kell képezni a majd ezután bedőlő patikák hátrahagyott adósságai miatt.

Ezen felül a nagykereskedőknek egyre óvatosabban kell majd kiszolgálniuk a gyógyszertárakat, ez pedig megint csak a beteg gyógyszerhez jutási esélyeit rontja.

Közelednek ugyanis a tulajdoni szerkezet átalakulását kikényszerítő határidők, vagy a létszámrendelet végrehajtásának időpontja! A helyzet tovább fog súlyosbodni!

A gyógyszertári kintlevőségek a nagykereskedőnél jelentkeznek, így a nagykereskedő lesz kénytelen az állam által forráshiányossá tett ágazat szereplőinek, a gyógyszertári vállalkozásoknak a felszámolására, ennek összes következményével együtt.

 

Nem teljes körű gyógyszer-nagykereskedők működése

Jelenleg is működnek olyan nagykereskedések, melyek az előírásoknak nem megfelelően csak a jó árrésű cikkeket forgalmazzák, azaz, ha nem is sokat, de megpróbálnak lefölözni valamennyit az előírásoknak megfelelően működő teljes körű nagykereskedők árbevételeiből. A Széll Kálmán Terv okozta, a nagykereskedelmet érintő 10%-os veszteség és az újabb forráskivonás után ez a jelenség még kevésbé lesz elfogadható, mint eddig volt.

A mostani árrés-átcsoportosítástól tehát függetlenül elvárható lenne, hogy a megfelelő szervek vonják vizsgálat alá a nem teljes körű nagykereskedéseket, és tegyék meg a szükséges intézkedéseket velük szemben.

 

Áremelések lehetőségének vizsgálata

Korábban a gyógyszergyártók éltek azzal a lehetőséggel, hogy veszteségeik egy részének kompenzálása érdekében emelték a vény nélkül kapható termékeik árait.

Az nagykereskedelmi árrés csökkenés után eljöhet az idő, amikor ezeknek a szabadáras termékeknek nagykereskedelmi árait ezúttal a nagykereskedők is kénytelenek lesznek komolyabban felülvizsgálni. Ez pedig a beteg terheinek növekedését jelenti, igaz az OTC termékek piacán.


Az egyes gyógyszerészeti tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló előterjesztés mellékletének egyes paragrafusaira vonatkozó konkrét észrevételek:

5.§ (1) Egyértelműen különbséget tesz és megmagyarázza a meghatalmazott személy és a felelős személy fogalmát és feladatát.

6.§ (7) Helyes, hogy előír a felelős személy részére legalább egy év gyakorlatot.

  1. (9) Új, hogy csak vegyészmérnök lehet a meghatalmazott személy az orvosi gázok esetében, de ez a megfelelő.

7.§       Pontosan előírja a felelős személy feladatkörét.

8.§       Nagyon helyes, hogy csak adott tevékenységgel eltöltött időt tekinti gyakorlatnak.

11.§     2a

            Kérdés: A gyári csomagolástól eltérő injekciók beteg részére történő kiadásánál milyen formai követelmények lesznek előírva? (Faltkarton, betegtájékoztató.)

12.§ (7) A nyomtatott formában történő tájékoztatás a referenciagyógyszer helyett kiadott más gyógyszer esetében növeli az egyébként is sok adminisztrációt.

13.§     Pontosan leírja, mit jelent a nagykereskedelemben a felszabadítás humán- és állatgyógyászati készítményekre.

21.§ (2a) Ez azt jelenti, hogy 6 hónap után alaki hibás határozattal sem lehet forgalmazni a gyógyszereket? A nagykereskedelemnek tulajdonképpen jó lehet, régi betegtájékoztatókkal nem forgalmazhatnánk gyógyszereket, sok adminisztrációt elkerülnénk.

 

Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony!


A GYNSZ felsorolt indokai alapján rendkívül károsnak tartja az 5/2007. (I. 24.) EüM rendelet módosítására irányuló, a gyógyszertári és gyógyszer-nagykereskedelmi árrés átcsoportosítására vonatkozó fejezetét, ezért javasoljuk annak teljes elvetését.

Szükségesnek tartjuk, hogy a szóban forgó EMMI rendelet tervezetre vonatkozóan egy személyes, szóbeli egyeztetésre kerüljön sor, melynek időpontjára Helyettes Államtitkár Asszony javaslatát várja Szövetségünk.

 

Üdvözlettel:

 

Dr. Küttel Sándor s.k.

elnök

Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége