A gyógyszertáraknak körültekintően kell eljárniuk a külföldi vények kezelése során. A vonatkozó pontok a 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendeletben találhatóak, ezek egyszerűsített értelmezése azonban félreértésre adhat okot a napi munka során.
Nehézséget okoz az a tény, hogy nem ismer(het)jük minden külföldi országban kiállított vény alaki tényezőit, ezáltal nehéz megítélni hitelességét.
A szabályos külföldi vénynek, bár a formátuma országonként változhat, minden esetben tartalmaznia kell:
Fontos, hogy a gyógyszer csak abban az esetben adható ki, ha a rendelt gyógyszer azonossága, mennyisége és adagolása pontosan megállapítható. A külföldi vényeknek megfelelő adattartalmú papíralapú vényeknek kell lenniük. Elektronikus formában (eRecept, elektronikai eszközön bemutatott vény) nem adható ki gyógyszer.
Külföldi vényre kiadhatók a forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek, FoNo dosim mennyiségnél nem nagyobb mennyiségű gyógyszeranyag önmagában, valamint magisztrális gyógyszerkészítmények.
Külföldi vényre kábítószerként (K1, K2) és pszichotróp anyagként (P2) minősített gyógyszer, FoNo dosim mennyiségnél nagyobb mennyiségű gyógyszeranyag önmagában, valamint állatgyógyászati készítmények nem adhatók ki.
Fontos kitétel továbbá, hogy a nem EGT-megállapodásban részes államban kiállított külföldi vény esetében a vényköteles gyógyszerből legfeljebb 30 napi mennyiség adható ki.
Az eredeti recepten, vagy annak másolatán is dokumentálni szükséges a kiadás tényét, azaz fel kell tüntetni
Bizonyos országokban jellemző, hogy egy vagy több gyógyszerre az orvos egy vényt állít ki, amely egy évig érvényes. Ebben az esetben fordulhat elő, hogy a páciens igényt tart az eredeti receptre, a gyógyszertárban pedig annak fénymásolatát szükséges 5 évig megőrizni.
A legfontosabb természetesen az empátia és türelem. Legyünk türelmesek és megértőek a beteggel szemben! Az idegen környezet és a nyelvi akadály stresszforrás lehet, ezért fontos a támogató hozzáállás a mindennapokban is, de különösen egy idegen nyelvi környezetben.
Az egyszerűsített nyelvezet és nonverbális kommunikáció akárcsak az anyanyelvi betegek esetében, itt is működőképes lehet. Amennyiben a beteg töri az anyanyelvünket vagy egy általunk is beszélt idegen nyelvet, próbáljunk lassan és világosan beszélni, valamint kézjeleket, gesztusokat vagy rajzokat használni a kommunikáció segítésére.
Az egyszerű kifejezések és a szemkontaktus sokat segíthetnek.
Amennyiben az adott vásárlóval vagy beteggel nem találunk közös nyelvtöredéket sem, nagy hasznunkra lehetnek a fordító alkalmazások és online eszközök.
Nyugodtan használjunk fordító alkalmazásokat vagy online eszközöket, amelyek segítenek a különböző nyelvek közötti kommunikációban. Ezek a webes alkalmazások legtöbb esetben már írást sem igényelnek, hanem képesek a beszélt nyelvet érzékelni és az általunk kért nyelvre lefordítani az elhangzottakat, a válaszadás is ugyanilyen egyszerű lehet vele.
További megoldás lehet a különböző képes kártyák vagy illusztrált útmutatók használata, melyek a gyógyszertárakban gyakran előfordulnak a gyártók képviselői jóvoltából.
Ezek különösen hasznosak lehetnek, amikor a beteggel a gyógyszerek használatáról vagy adagolásáról beszélünk. Érdemes az átadott készítményen is kiemelni az adagolást, esetleg vizuálisan bemutatni a készülék vagy eszköz használatát.
Ezekkel a stratégiákkal nagyobb eséllyel tudunk hatékonyan kommunikálni a gyógyszertárban a külföldi betegekkel, még ha a közös nyelv hiányzik is.
Dr. Imreh Kinga, Dr. Szepesi-Palik Anett
gyógyszerész szakértők
ENELIS (korábban Novodata-LX-Line)
2024. június