A kánikulában fokozott folyadékbevitelre van szüksége a szervezetnek, viszont nem mindegy, mit iszunk, és az sem, hogy mennyit. Dr. Szabó László sportorvossal teszünk rendet a kérdésben.
Nyár van, forróság van, és egy felnőtt embernek állítólag alapból is legalább két liter folyadékot meg kell innia egy nap. Hogyan módosul mindez a kánikulában?
A két liter még igencsak alsó hangon megjelölt irányszám. Azt szokás mondani, hogy tíz testsúlykilogrammra átlagosan négy deciliter víznek kellene jutnia ideális esetben, vagyis már egy hatvan kilós nő esetében is valamivel a két liter fölött járunk, egy felnőtt, megtermett férfi esetében pedig még többről beszélünk. A lényeg az, hogy nem szabad spórolni a folyadékbevitellel az év egyetlen szakában sem, nyáron pedig, amikor gyorsan dehidratálódunk a forróságban – különösen, ha fizikailag aktív tevékenységre kényszerülünk –, tudatosan kell gondoskodnunk a folyadékpótlásról. Ez mindenképpen gondolkodásmód-beli váltást, szemléletmódosítást igényel.
Vagyis ha nem érezzük magunkat szomjasnak, akkor is innunk kell?
Igen, pontosan. Egyébként a bevitt mennyiség sok tényező függvénye lehet. Attól függően, milyen meleg van, és mit csinálunk, az is közrejátszik, mit eszünk, hol végezzük a napi tevékenységünket, hány évesek vagyunk, betegek vagy egészségesek vagyunk-e éppen, és így tovább. Még az sem mindegy, mit iszunk vagy eszünk, hiszen például ha valaki sok kávét fogyaszt, az is fokozott folyadékpótlásra szorul a vízhajtó hatás miatt.
Miből lehet tudni, ha valaki nem iszik eleget? Mik a jelek?
A szomj mellett fejfájás, hirtelen rosszullét, émelygés, szédülés jelentkezhet. Még egy biztos jel a vizelet színe: amennyiben túl sárgás, sötét színű, az – egyéb egészségügyi problémák hiányában – nyári kánikulában szinte bizonyosan nem elegendő folyadékbevitelre utal. Nagyon fontos, hogy a fokozott folyadékfogyasztás nem egész napos, kényszeres ivást jelent. Már az is rengeteget számít, ha például az étkezésekhez egy pohárral több vizet iszunk meg. A gyerekeknél és az időseknél különösen fontos odafigyelni a megfelelő mennyiségű ivásra. A kisbabáknál az anyatej fedezi a szükséges folyadékbevitel mennyiségét.
És gondolom, az sem mindegy, mit iszunk.
Egyáltalán nem. Elsősorban természetesen a víz az ajánlott szomjoltó: ez lehet szénsavas vagy szénsavmentes, bolti ásványvíz vagy csapvíz egyaránt. Nem azt mondom, hogy mindegy, melyik, sőt, ez még helyenként is változhat, hiszen a csapvíz minősége még Magyarországon belül sem azonos mindenütt. Ugyanígy ihatunk ízesített ásványvizeket is, de ezekből célszerűbb a cukormentes vagy kevés cukorral készülő változatokat keresni. A kevés hozzáadott anyagot, színezéket, cukrot tartalmazó gyümölcslevek, szörpök azonban majdnem ugyanennyire jók. Szintén jól jöhetnek a különböző sportitalok, főleg, amennyiben sok időt kell a szabadban töltenünk, viszont ezeknek érdemes alaposan tanulmányozni az összetételét, ugyanis nem azonos mennyiségű ásványi anyag és vitamin van bennük, és a cukortartalmuk is nagyban eltérő lehet.
Három-négy liter víz azért elég komoly mennyiség, és még egy 35 fokos nyári napon sem feltétlenül esik jól. Folyadékbevitelnek számít-e, ha mondjuk olyan lédús gyümölcsöt eszünk, mint a görögdinnye?
Mindenképpen. Tehát a fenti vízmennyiséget nem feltétlenül szó szerint, víz formájában kell a szervezetünkbe juttatnunk. A görögdinnye azért is jó példa, mert ennek nagyrésze, gyakran kilenctizede vízből áll, bármilyen hihetetlenül is hangzik ez. Viszont azért is jó példa, mert nem árt vele óvatosnak lenni, hiszen szabályos cukorbombáról beszélünk, a legtöbb gyümölcsnél lényegesen több cukrot tartalmaz. Tehát jó, ha nyáron eszünk dinnyét, de mértéktelenül azért ne fogyasszuk. Az alma, a kajszibarack, a nektarin, az őszibarack ugyanígy jó folyadékforrás, nem is beszélve a narancsról vagy a grapefruitról, bár ezeket Magyarországon ma sem feltétlenül nyári gyümölcsnek tekintjük, és tömeges fogyasztásuk – a vitaminpótlás miatt is – elsősorban a hűvösebb őszi és téli időszakban jellemző.
Mi a helyzet a levesekkel, a tejjel, illetve az alkoholos italokkal?
Természetesen a leves is folyadékbevitel része, minél hígabb, annál inkább, de ez a főzelékekre is áll. Ugyanígy a tej, a joghurt is, sőt, a fagylaltokban is rengeteg a víz. De ezek szintén igen cukrosak, így mindenkit óva intenék ahhoz, hogy a napi folyadékmennyiség-igényét fagyival próbálja meg lefedni. Az alkoholos italok szigorúan nem alkalmasak arra, hogy folyadékpótlásként igyuk őket. Ezek mind vízhajtók, ráadásul a forróságban gyorsabban fejbe is verik az embert, mint amikor nincs ennyire meleg. Vagyis ha valaki a strandon megiszik néhány sört, ne csodálkozzon, ha nem jobban, hanem hosszabb távon lényegesen rosszabbul fogja érezni magát, mint előtte. Töményet inni a forróságban pedig valóságos merénylet a szervezet ellen, főleg komolyabb mennyiségben. Inni persze lehet alkoholos italokat is, de a mértékletesség a kulcs.
