A fejfájás igazi rémálom, és ugyan sokan lebecsülik a jelentőségét, valójában még azzal együtt is meg tudja keseríteni valaki életét, ha káros következményei nincsenek. Gerecs Péter fejfájásterapeutával beszélgettünk a témáról.
Helyes-e szinonimaként használni a migrént mindenféle fejfájásra? Ha nem, miben tér el a többitől?
Nem helyes. Sokak szerint az a szó, hogy migrén, csak egy különleges kifejezés a kellemetlen fejfájásra. Valójában a migrén egy az emberiséggel egyidős komoly orvosi rendellenesség, amelynek tünetei sokkal szerteágazóbbak, mint a fejfájásnak. A migrént olyan időszakosan fellépő fejfájásrohamok jellemzik, amelyek neurológiai és/vagy vegetatív funkciózavarokkal párosulnak.
Mi jellemző a kifejezetten migrénes panaszokra?
Ha a panaszok időbeli lefolyását vizsgáljuk, a migrénes roham jellemzően négy szakaszra osztható: a migrén bevezető szakaszra – azaz prodromára –, a migrén lehetséges aurafázisra, a fejfájásra és kísérőtüneteire, illetve a posztdromára, amely a lábadozási, helyreállási szakasz. Ami a bevezető szakaszt illeti, a migrénes betegek az esetek 60 százalékában megfigyelik, hogy a rohamot megelőző órákban vagy akár napokban közérzetükben, viselkedésükben változások következnek be. A migrénes rohamok bevezető szakaszában depresszív vagy felfokozott hangulat, megnövekedett aktivitás vagy késztetéshiány, eufória vagy ingerlékenység, fény- vagy íztúlérzékenység egyaránt jelentkezhet, akárcsak kimerültség, koncentrációs nehézségek, csökkent figyelem, a gondolkodás lelassulása, gyakori ásítás, kalóriadús ételek erős kívánása, gyakori vizelés vagy székelés, netán székrekedés, folyadék- visszatartás vagy étvágycsökkenés. Az auraszakasz nem minden migrénes roham előtt jelentkezik, csak a betegek 10-15 százalékánál követi a bevezető szakaszt. Ritkán az aurajelenségeket nem követi fejfájás, ugyanakkor sok beteg az auraszakaszt terhesebbnek érzi, mint az azt követő fejfájást. Az auratünetek rendszerint lassan, tíz-húsz perc alatt alakulnak ki és egy órán belül lecsengenek. Több típusuk van: megkülönböztetünk látászavarral járó, vizuális aurát, érzészavarral járó, szenzoros aurát, bénulással járó, motoros aurát, illetve a tájékozódási képesség vagy a cselekvés zavarával járó, úgynevezett komplex aurát.
És csak ezek után következik maga a fejfájás?
Igen. A fejfájás a migrén fő tünete. A fájdalom jellemzően lüktető, kalapáló, tompa-nyomó, szúró jellegű. Intenzitása a közepestől az erősig terjed, amely a roham folyamán egészen a heves fájdalomig fokozódhat. A migrénes fejfájás a tenziós fejfájással ellentétben a fizikai terhelés hatására fokozódik, ezért a betegeknek fel kell hagyniuk pillanatnyi tevékenységükkel, munkájukkal, hogy a fájdalmat csillapíthassák. A fájdalom eloszlása a migréneseknél 60 százalékban féloldali, de az oldal a roham folyamán is változhat. 40 százalékban a fájdalom kiterjed a fej egész területére, de ahogy erősödik a roham, náluk is valamelyik oldal erősebbé válik. A kezeletlen migrénes roham időtartama átlagosan két nap, az akut fejfájásos tünet együttes a vegetatív és szenzoros kísérő tünetekkel együtt spontán és gyorsan múlik el. Akik a roham folyamán ingerkerülés céljából elalszanak, gyakran fájdalommentesen ébrednek.
Melyek a leggyakoribb fejfájás-típusok, és miben térnek el egymástól eredetüket, jellegüket, tüneteiket tekintve?
A migrén típusain kívül számos egyéb fejfájásos rendellenesség létezik. A tenziós fejfájás többnyire enyhe vagy közepes fejfájás: sokszor olyan érzés, mintha egy számmal kisebb kalapot viselnénk és gyakran társul hozzá tarkótáji, vállkörnyéki feszülés érzése. A fájdalom többnyire magától elmúlik vagy a recept nélkül kapható fájdalomcsillapító megszünteti. A havonta több mint 15 naponta előforduló fajtáját krónikus tenziós fejfájásnak nevezik. A migrénesek a tenziós típusú fejfájást gyakoribbnak, hosszabbnak és súlyosabbnak írják le, mint a nem migrénes alanyok. A clusteres fejfájás ötször gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél. Leggyakrabban a 20 és 40 év közötti férfiaknál fordul elő. Jellegzetesen rövid, igen erős, robbanásszerű fejfájással kezdődik: ez a fájdalom általában 30-45 percig tart és csak ritkán húzódik el 4 óránál tovább. Mintha egy tüzes piszkavasat szúrnának az ember szemébe – sokszor így jellemzik a betegek. A fájdalom egyszerre csak az egyik oldalon jelentkezik, de két roham között az oldal változhat. A fájdalmas oldalon vörös, könnyező szem, bedugult orr, orrváladék folyása, verejtékezés, a pupilla összeszűkülése, a szemhéj csüngése, bedagadása jelentkezhet. A beteg az erős fájdalom miatt gyakran nem tud egy helyben maradni, megállíthatatlanul járkál fel-le. A krónikus paroxizmális hemikránia hasonlít a clusteres fejfájáshoz, de főleg a nők betegsége. A rohamok általában rövidebbek és gyakoribbak, mint a clusteres fejfájásnál. Jellegében szintén a clusteres fejfájáshoz hasonlít a hemikránia kontinua, amelynek következtében beteg folyamatos féloldali gyenge vagy közepes fejfájást érez. Ehhez társulnak néhány percig vagy akár napokig tartó erős rohamok.
Ezeken kívül milyen fajtákról érdemes még szót ejtenünk?
A poszttraumás fejfájás fejsérülés után jelentkezik. Általában a CT vagy MRI képen nincs jele fizikai károsodásnak. Gyakori, hogy beszűkül a nyak mozgása. A beteg fájdalmat érezhet a nyakában és a vállában is. Szemfáradtság miatti fejfájás olyan környezetben fordul elő sűrűn, ahol hosszabb időn keresztül van monitorhasználat szünetek nélkül. A jóindulatú, terheléses fejfájást nagyon erős fizikai megterhelés váltja ki. A leggyakrabban súlyemelők szenvednek tőle. A coitális fejfájást pedig olyan szexuális tevékenység váltja ki, amely orgazmussal végződik. Általában tompa fájdalommal kezdődik, majd az orgazmus idejére felerősödik. A fájdalom pár perctől akár pár óráig is eltarthat. Megemlíteném még az idiopátiás nyilalló fejfájást is, amely migrénesek körében a leggyakoribb, de bárkinél jelentkezhet. A fájdalom olyan, mintha jégcsákánnyal vágnának a fejünkbe. A fájdalom másodpercekig tart egy vagy több alkalommal. Szintén érdemes megemlíteni, hogy sok migrénes érez fejfájást már gyermekkorában fagylaltozás közben. A fájdalom általában a szem mögött érezhető. A fájdalom rövid és intenzív. Akkor jelentkezik, ha hideg ételt fogyasztunk.
Mik a fejfájásrohamok leggyakoribb okai? Milyen életmódbeli tényezők hatnak leginkább abba az irányba, hogy fájjon a fejünk?
Tény, hogy a migrént és a többi fejfájástípust sok minden kiválthatja. A migrénesek általában legalább öt dolgot fel tudnak sorolni, ami hatással van a migrénjükre.
De mi az az alapvető ok, amely miatt ennyi minden előidézheti a migrént és az egyéb fejfájásokat?
Véleményem szerint az alapok keresése a fasciánál kezdődik. A fasciarendszer behálózza az egész szervezetünket a koponyánk tetejétől egészen a talpunkig, hidat képez a test funkcionális egységei között. Minden szövetet, szervet, izmot behálóz, összeköt, formál, támaszt ad és összetart. Ezt a szervezeten belüli hártyarendszert hívják más néven kötőszövetnek, illetve az elhelyezkedéstől függően többek között agyhártyának, mellhártyának, szívhártyának, a gerincvelő körül dura-maternek, hashártyának, izompólyának, csonthártyának, és így tovább. A legkülső rétege közvetlen a bőrünk alatt található, a legbelső rétege a végtagoknál a csonthártya. A fascia az egymáson fekvő szövetek között egy laza zsíros réteget hoz létre, így ezek a szövetrészek képesek egymáson elcsúszni. Amikor ebben a hártyarendszerben blokk keletkezik, akkor a blokk helyén letapadás alakul ki, a hártya összeugrik és a hozzá kapcsolódó képleteket meghúzza maga felé. Ha a „húzás” ereje átlép egy pontot, akkor már tüneteket tapasztalunk – például a fejfájást. Testünk hatalmas fasciahálózattal rendelkezik, és minden mindennel összefügg. Ezért történhet meg az, hogy egy traumatikus sérülés a keresztcsontnál feszültséget okozhat például a nyak környékén és a koponyában. A fasciarendszer feszültsége gátolja a szervezet kompenzáló képességét az őt érő külső behatásokkal szemben. Amikor viszont a rendszer már normál állapotban van, képes a külső behatásokat tünetek nélkül kompenzálni. Ezért van az, hogy frontok esetén nem mindenkinek van migrénje, bár minden ember szervezetére hatással van az időjárásváltozás. A fasciák megfelelő állapota esetén a szervezet az őt érő külső behatásokat – időjárás, szagok, napfény, zajok, különböző ételek satöbbi – megfelelően tudja kezelni, így pedig nincsenek tünetek. Azonban ha ezek a hatások egy amúgy is feszültségektől terhelt rendszerbe érkeznek, akkor már tüneteket produkálhatnak. Akinek a fronttól szokott fájni a feje, annak az időjárásjelentés horrorabb a horrorfilmnél.
Vagyis ha jól értelmezem, ilyen fascialis feszültség esetén többféle tényező is migrént válthat ki…
Igen, számos tényezőt fel lehet sorolni. A teljesség igénye nélkül ilyen lehet az időjárásváltozás, különös tekintettel a viharra vagy a készülő viharra, a nem megfelelő mennyiségű folyadékbevitel – felnőtteknél a javasolt napi mennyiség 60 kg testsúly felett minimum 3 liter naponta –, bizonyos elfogyasztott élelmiszerek az állott sajttól kezdve a vörösboron és a kávén át egyes adalékokig. De fejfájást idézhet elő a koffeintartalmú üdítők hirtelen megvonása, a kihagyott étkezés, a menstruáció, a meglepetés, az izgalom, a stressz, netán a megszokott életritmustól eltérő események, például egy utazás is.
És miért alakul ki a fasciarendszerben ez a bizonyos feszültség?
Ennek is számos oka lehet a születés körülményeitől kezdve egy baleseten át a rossz tartásig, de lehet a háttérben megerőltetés, ülő tevékenység, műtéti heg, stressz vagy lelki-érzelmi ok is. Akármi is okozza ezt az állapotot, fontos, hogy a fejfájások okai elleni küzdelemben ne csak a külső tényezőket próbáljuk meg kivédeni, mert valós eredményeket elérni az okok megszüntetésével tudunk.
Milyen arányban érinti az embereket a fejfájás-probléma? Vannak-e jellemzőbben érintett körök, és léteznek-e olyan csoportok, akikre fokozottan oda kell figyelni?
Becslések szerint világ népességének több mint 30 százaléka szenved valamilyen fejfájásban. Ez az egyik legelterjedtebb és legősibb betegségtünet. E panaszok közvetett okai ráadásul folyton gyarapodnak, hiszen korunkat stressz és zaklatottság jellemzi, az emberek mai életmódja alapján alig marad hely és idő kikapcsolódásra. A fejfájósok 65 százaléka szenved migrénben, 25 százaléka stresszes eredetű fejfájásban és a páciensek 10 százalékánál egyéb eredetű a fájdalom. Felmérések szerint a lakosság 17,6 százalékát érinti a migrén, ezen belül is általában a 25-44 év közötti női korosztályt a legsúlyosabban. Mindez azt jelenti, hogy jelenleg az országban mintegy 1,5 millió ember szenved a migréntől – feleslegesen, mert nem tudják vagy nem hiszik, hogy a migrén kezelhető.
Miként állapítható meg, hogy a fejfájás úgymond „önmagában áll”, és nem valamilyen alapbetegség tünete?
Még a régóta fejfájásban szenvedőnek is eszébe jut néha, hogy a betegségük mögött életveszélyes daganat vagy agyi aneurizma húzódik meg. Ezek a félelmek eloszlanak egy megfelelő orvosi diagnózissal, illetve a fejfájás megszűnésével ezek a félelmek is automatikusan megszűnnek. A fejfájás mélyén ugyanakkor ott ólálkodik még a következő rohamtól való félelem is, mivel a roham figyelmeztetés nélkül csap le. A kezelés során bizonyos vizsgálatok kizárhatják más idegi problémák fennállását, és a fejfájásoktól szenvedő páciensek 99 százalékánál ezek a vizsgálatok szerencsére negatívak, nem mutatható ki szervi elváltozás. Ilyen a neurológiai vizsgálat, a vérvizsgálat, a röntgen, a CT, az MRI, az EEG.
Bele lehet-e halni a fejfájásba?
Amennyiben életveszélyes okok állnak a hátterében, például daganat vagy stroke, ezekbe bele lehet halni. Ezért mindenképpen ki kell zárni ezeket.
Mik a legextrémebb, fejfájással járó tünetek, amelyekkel találkozott a munkája során?
A beteg folyamatos fejfájásához télen-nyáron, éjjelente, lefekvés után társult a fej fázása, így a páciens nyáron a 40 fokban is kénytelen volt sapkában nyugovóra térni, mert annyira fázott, hogy anélkül nem tudott elaludni. Miután a koponycsontok közötti varratokban és a koponyán belüli membrándrendszerben lévő blokkok oldódtak, a fejfájással együtt ez a különös tünet is megszűnt.
Lehet-e bármilyen következménye a krónikus fejfájásnak, vezethet-e szervi vagy idegi károsodáshoz, egyéb betegséghez? Miként befolyásolhatja a beteg mentális állapotát, személyiségét, ha állandóan fáj a feje?
A problémát a betegek környezete gyakran nem is veszi kellően komolyan, mert nem ragályos és nem halálos. A valóság ezzel szemben az, hogy az állandó fejfájás nagyon komoly probléma lehet, mert súlyosan érinti az egyént, a családját, a barátokat, az alkalmazottakat és a munkatársakat. Számos esetben a folyamatos fejfájások akár teljes munkaképtelenséghez is vezethetnek. Az állandó fejfájás élhetetlenné teszi az életet, ezért mindenképpen kezelni kell. A migrénesek például alacsonyabb életminőségről számolnak be, mint az egyéb betegségekben, például cukorbetegségben, angina pectorisban szenvedők vagy a korábban szívrohamon átesett betegek, nagy részük képtelen folytatni addigi tevékenységét a rohamok alatt. Egyes kutatások szerint a krónikus migrénben szenvedők körében gyakoribb a szorongás, a depresszió és egyéb krónikus betegségek előfordulása. Az agyvérzés, az asztma, a magas vérnyomás és a cukorbetegség kockázata jóval magasabb lehet náluk.
És mennyire hatékonyak akár rövid-, akár hosszabb távon a legegyszerűbb megoldások: „bekapok egy gyógyszert”, „kicsit lefekszem”, és társaik?
Tapasztalatom szerint a tünetek kezelése szempontjából segíthetnek, de nagyon fontos a kiváltó ok megszüntetése is.
Mi a fascialis fejfájáskezelés lényege, és honnan ered a módszer? Miként hat ez a terápia, és rejlik-e benne bármilyen kockázat?
A fascialis fejfájáskezelést speciálisan a fejfájástól szenvedők hatékony kezelésére állították össze több év tapasztalata alapján, maga a módszer dr. John E. Upledger amerikai oszteopata sebészprofesszor, dr. Jean Pierre-Barral francia orvos és Thomas Myers technikáin alapul. A kezelés nemzetközileg elfogadott anatómiai alapokon nyugszik. Nemcsak a koponya és a nyak, illetve vállak területére fókuszál, hanem a testre mint egységes egészre hat. Ezért számos esetben segíthet a fejfájáson kívül más tünetek enyhülésében és megszűnésében is. Oldja a fasciarendszerben, a fasciális vonalakban és az emésztőrendszerben lévő feszültségeket, blokkokat. A fasciavonalak a feszülés vonalai, amelyekben ha bárhol feszültség keletkezik, hatással van az egész vonal működésére. Ezért fordul elő sok esetben, hogy nem találják az okát a fejfájásnak, mert a kiváltó ok nem ott van, ahol a tünet keletkezik. A kezelés célja, hogy a blokkok és letapadások megszűnjenek, hogy így elősegítsük a szövetek egymáson való elmozdulását bármilyen korlátozottság nélkül. Maga a kezelés egy kezelőágyon, felöltözve, kényelmesen háton fekve zajlik. A kezelés elején a páciens testének más-más pontjaira helyezve a kezemet, megvizsgálom a test fasciarendszerét. Ezek után mikromanipulációval, vagyis apró és gyengéd mozdulatokkal segítek a szervezetnek feloldani a fasciarendszerben, a fascia vonalakban lévő és a zsigeri szervek területén található blokkokat. Ezek a változások hatást gyakorolnak a test egyéb szakaszaira és rendszereire is. A kezelés nagyon gyengéd, ugyanakkor határozott és mélyreható mozdulatsorokból áll, egy alkalom nagyjából egy órát vesz igénybe. Sok esetben már ez is jelentős eredményt hoz.
Mikor nem alkalmazható a kezelés?
Akut agyvérzés, koponyasérülés akut fázisa, akut nyakcsigolyatörés, nyúltagyi hernializáció, Arnold-Chiari szindróma, akut agyhártyagyulladás esetén. A felsoroltakon kívül biztonsággal alkalmazható bárkinél – így kismamáknál, kisgyermekeknél és idősebb korban is.
