Gyulladt fog, bőrgyulladás, középfülgyulladás is eredményezhet csontvelő-gyulladást, amely nemcsak roppant kellemetlen, hanem roppant veszélyes betegség is lehet. Dr. Egedi György ideggyógyásszal beszélgettünk.
Mit értünk csontvelő-gyulladás alatt, mik a betegség főbb tünetei? Egyáltalán mi a csontvelő szerepe a vázrendszerben?
Minden csontunkban van olyan rész, ahol egykor vérsejteket képeztünk, illetve az itteni gazdag megmaradó erezettség segít a csontok méretét alakitani, csontképző, nagyobbító és bontó sejtek munkájával, a csont alakjától függő helyeken. A csontvelő már felnőtt embernél jobban védett az érett immunrendszer birtokában, így akut csontgyulladás vagy csontvelő-gyulladás inkább gyermekkorban fordul elő, ha a felnőttkori nyílt töréseket, lágyrészen át csontig hatoló sérüléseket, a baktériumokat-gombákat-vírusokat vérükben hordozókat más kategóriába soroljuk, eltérő kezelhetőségeket is figyelembe véve. Az immunhiányos állapotok, daganatosság-kezelések melletti fájdalmat vagy lágyrész-duzzadást a csont belsejéből felszínére, és nyirokutakon vagy vénákon át környezetéből kijutó fertőzés okozza. Sajnos kitörhet a csont belsejéböl genny, vagy nyirokfolyadékkal és bomló vérrel kevert váladék is. Ezt megelőzöen a csont szekezetét belülről feszegető folyadék is okozhat fájdalmat kifelé törése közben, duzzanatot keltve a csont külső hártyájában illetve lágyrészekben. Durva folyamat esetén a betegnek hőemelkedése lehet néhány nap után, s a helyi izomzat vagy a tapadó szalagok terhelése, nyomása is fájdalommal figyelmeztet, később akár lázzal is járhat.
Mi okozhat ilyen problémákat, és miben térnek el a tünetek, illetve miben más a betegség lefolyása a leggyakoribb okcsoportok esetén?
Csontvelő-gyulladás banálisan, nagyobb betegség vagy baleset nélkül is keletkezhet a vérünkbe más szerveinkböl kikerülő fertőzőképes baktériumok, vírusok vagy gombák révén.A tünetek jellege a csont helyétől s a környező szervek érzékenységétől függően más. Elhanyagolt fogászati gócok, megoldatlan arckoponya- vagy középfülgyulladás és dobüreg mögött lévő, koponyaalapig terjedő üregrendszer-gócok, illetve a koponya sziklacsontja részeinek gyulladása sem ad mindig egyértelmű jeleket, hogy időben léphessünk, és nagyobb bajokat, például agyvízbe betörő gyennyes fertőzéseket megelőzzünk. Az ízületi protézisek, fogászati vagy más implantátumok környezete inkább saját vérünk útján fertőződhetnek. Szívritmus-szabályzók és értágító hálók nem tartoznak az itt említendő források közé.
Milyen módon „érik el” a kórokozók a csontvelőt?
Vagy közvetlenül a bőr- és izompólya-, illetve izomszövet-sérülésen át jutnak a mélybe, a csontig, vagy saját testüregeinkből, szerveinkből, akár az emésztőrendszer falhibáin át, a verőeres-, gyűjtőeres-, illetve nyirokér-rendszeren keresztül.
Mi a megoldás ilyenkor, milyen típusú kezelések jöhetnek szóba?
Szükség lehet azonnali mintavételre a vérből vagy váladékokból tenyésztésre, agyvíz-vizsgálatokra, s számtalan modern képalkotó eljárásra. Ugyanígy az adott testrész keringésének alapos átgondolására is baktérium- vagy vírus-, illetve gombatenyésztéssel együtt, azonnali gyógyszeres védelemmel, vagy jobban elérhető góc esetleges műtéti kiürítésével.
Lehet-e végzetes kimenetelű a betegség? Járhat-e veszélyes szövődményekkel, van-e bármilyen összefüggése a daganatos megbetegedésekkel?
Az általános egészségi állapot, a társult betegségek, a fizikai kimerültség mértéke, valamint a gyulladás kezdetétől eltelt idő is befolyásolja, ki milyen szövődményre hajlamos. Kultúránk „majd csak túléljük valahogy” hagyománya ilyenkor jelent hátrányt, a túlhajszolt egészségügyi dolgozók minden jóakarata mellett is. Az agyvízbe törő fertőzés sajnos nagyon súlyos kockázatot jelent, hasonlóan a hasüregbe vagy mellüregbe töréskor, akár csigolya-, csontvelő- vagy porckorong-gyulladás révén.
Mit kell mindenképpen kerülni csontvelőgyulladás esetén?
Az otthoni csodavárást s orvoskerülést, sürgősségi betegellátás kihagyását, kórház elleni tiltakozással.
Úgy tudom, fokozott a megbetegedési kockázat diabétesz. Mi ennek az oka?
A legfontosabb, hogy a kezeletlen cukorbetegség táptalajt csinál a vérből, s tartósabb vagy már szövődményes cukorbajban egyéb szabályozási és keringési zavarok is lehetségesek. Fontos, hogy védekező rendszerünk lehet legyengült is korábbi lázas betegségtől, vérszegégységgel, immunbetegségekkel együtt.
Mikor kerülhet sor az érintett testrész amputálására?
Ez ma már igen ritka lehetőség, annyi modern eszköz és gyógyszeres kezelés vagy műtéti kitisztítás és csont helyreállítás lehetséges. Sajnos ahol a keringés durván lecsökkent érbetegséggel, ott egy kiterjedt elhalásos folyamat felléphet, s vezethet nagyobb szövettömegek és csont részek eltávolításához.
Mennyi időbe telik a felépülés, egy nagyon van-e esély a betegség kiújulására?
A felépülés elsősorban a csont helye, mérete és gyulladásának kiterjedtsége miatt nagyon különböző ,s néhány héttől vagy hónaptól, több évig is tarthat. Ha egy gyulladásos folyamat során hegszövetben vagy más akár távoli szervekben vagy üregekben, fertőzőképes kórokozó marad vissza, akkor hasonlóan a gyógyult TBC-s maradványokhoz, újabb legyengült állapotban a kiújulás is lehetséges.
