A lábon kialakult bütyök nemcsak kellemetlen, de idővel önmagán messze túlmutató tüneteket és egészségügyi problémákat is okozhat. Dr. Puskás Réka reumatológussal, a 27 Sellő Mozgásszervi Terápiás Centrum szakorvosával beszélgettünk.
Orvosi értelemben mit értünk bütyök alatt?
A nagylábujj, az öregujj kidudorodását, amely általában együtt jár az egész lábujj befelé fordult, befelé hajolt helyzetével. Ilyenkor egy csúnya, csontos, fájó, kemény dudor jelenik meg az érintett területen – ezt nevezzük bütyöknek. A probléma elsősorban az idősebb korosztályt érinti, a negyven-ötven év felettieket, de bizonyos családokban már egészen fiatal korban kialakul a bütykös láb, akár húszéves kor környékén is. De nem ez a jellemző.
Miért és hogyan alakul ki ez a deformitás?
A láb tartáshibái miatt az öregujj tőízületén csontos kinövések jelennek meg, mert az ízület kopni kezd, és rossz helyzetben áll a lábujj. Néha még az is előfordul, hogy a csont félig „lecsúszik” az ízületről. A bütyköt részben a csontvég és a kialakuló meszes réteg alkotja.
Az említett családi háttér, gondolom, genetikai hajlamosságot jelent. Van-e a deformitás lényegét tekintve eredet szerinti eltérés?
Nincsen. A probléma lényege mindenképpen az említett ízület hibája, biomechanikai zavara, amelynek következtében elálló helyzetbe kerül az ujj, az ízület pedig elkopik, tönkremegy, és meszes felrakódások alakulnak ki rajta, amelyek röntgenvizsgálaton is látszanak. Mindehhez idővel bőrjelenségek, köszvényes csomók is csatlakozhatnak, de ezeket már más neveken emlegetjük.
Milyen problémákat okoz a bütyök a nyilvánvaló esztétikai gondokon túl?
Komoly statikai problémáról beszélünk, amely az egész testet érinti, kialakulási mechanizmusa kihat az egész szervezetre. Hibás, tökéletlen lesz az egész láb terhelése, ami miatt felfelé haladva az egész testet étintő hatásokról beszélhetünk. A bütykös láb egészen biztosan nem tudja megfelelően ellátni a feladatát, mivel a deformált láb és a félreálló öregujj nem tudja a lépés utolsó fázisában ellökni az ember testét a földről. Ezért aztán az egész járásminta károsul, ennek pedig sok különböző következménye van: kialakul egy harántsüllyedéses betegség- és jelenségcsoport, és ez jelenti az igazi problémát, nem pedig az esztétikai hátrányok. Szinte bizonyosan borítékolható a hosszanti lábboltozati süllyedés, a bokasüllyedés, hosszabb távon az „ikszláb”, esetlegesen a térdízület kilazulása, a térd-, csípő- és derékfájdalmak. Ezzel most nem azt mondom, hogy akinek bütykös a lába, annak törvényszerűen és elkerülhetetlenül tönkre-megy a dereka, de azért erre is rendszeresen látunk példát.
Miért jelentkeznek gyakran bőrtünetek is a bütyökkel együtt?
A láb bőre eleve vékony, és ebben az esetben több kellene belőle a kialakult bütyök helyén. Az érintett felületen letapad és károsodik a keringés, ebből fakadóan sérülékenyebb ez a rész, ráadásul nem tud meggyógyulni sem, főleg, ha még nyomja is a szűk cipő. Bőrkinövés, tyúkszem jelentkezhet, ezek eltüntetése nyomán tovább sebesedik a bőr, ami nem gyógyul jól. Ha valaki emellett köszvényre hajlamos, akár még veszélyes köszvényes csomó is keletkezhet a szóban forgó területen, bár ez azért szerencsére nem gyakori.
Igaz-e, hogy a rosszul megválasztott cipő viselése is okozhat bütyköt?
Részben igaz. Egy hegyesorrú, szűk cipővel befelé kényszerítjük a nagylábujj hegyét, miközben a másik oldala is befelé préselődik. Az ilyen lábbelik eleve összeszorítják a lábujjainkat, és ha órákon át ilyen helyzetbe kényszerítjük őket, a láb egyszerűen nem tud – vagy nem akar – kellő mértékben mozogni úgy, hogy a lépés minden fázisában hibátlanul működjön. Ha valakinek kisebb haránt-süllyedése van, még tovább rongálhatja az állapotokat a szűk és magas cipő, hiszen pont az érintett ízületi soron állunk és terhelünk. A harántboltozat viszont a kényszerhelyzetben kilazul, inaktívvá válnak az itteni izomcsoportok. Ennek következtében lehetetlen megtartani a harántboltozatot: aki hajlamos rá, annál évek alatt félreálló helyzetben maradhat az öregujj.
Mikor kell feltétlenül orvoshoz fordulni, és mi történik, ha a beteg mégsem teszi?
Elveszhet a járásképesség, „totyogó” járás alakulhat ki. Érdemes megfigyelni, mekkorát mozdul lépés közben a nagyujj, micsoda erőt fejtenek ki az érintett izmok. Rendszerint a boka látja kárát a bütyök kialakulásának, de sokszor a többi ujj sem tud megfelelően mozogni a deformálódás miatt. ami a kisebb ujjacskák kalapácshelyeztbe kerülésével, valamint keringészavarral, felfekvésekkel, sebekkel, gombásodással járhat. Ha valaki diabéteszes, ritkán még akár üszkösödés is jelentkezhet. De ilyenkor sem maga a bütyök okozza ezeket a problémákat, hanem a betegség, ami a bütyök megjelenésével indult.
Milyen megoldási lehetőségek vannak a problémára, és mivel kell számolni ilyenkor?
Mindenképpen időben el kell kezdeni törődni vele. Szerencsére, amikor elkezd kialakulni a bütyök, és már érzékelhető a probléma, többnyire azért észbe szoktak kapni az emberek. Ilyenkor fontos betenni egy harántemelőt a cipőbe, és amíg mozog a lábujj, meg kell tanulni tornáztatni is. Egy kulcsizom egyenesbe tudná hozni, ezt is lehet masszírozni – vagyis meg lehet tanulni használni, aktiválni, és vissza is tud állni ilyenkor a megfelelő helyzetbe az ujj. A lúdtalpbetétet reggeltől estig hordani kell, és mivel otthon, az épített padlókon nem kap elég ingert a láb, lábujjhegyen kell járni napközben is. Éjszakára is léteznek különböző segédeszközök. Minden nap törődni kell a kérdéssel.
Mikor elkerülhetetlen a műtét?
Ezzel kapcsolatban az évtizedek során többször is változó álláspontra helyezkedett az ortopédusi szakma. Alapvetően azt tudom mondani: fájdalom és funkciózavar esetén szoktak műteni, tehát ha a beteg tűrhetetlen fájdalmakat él át vagy már nagyon nehéz és fájdalmas a járás. Persze lehetőleg még akkor, ameddig beszélhetünk ízületi funkcióról és még hajlítható a lábujj.
