A bőrrákról sokaknak automatikusan a melanóma jut eszébe, holott ennél jóval több típusú bőrdaganat létezik. Dr. Borbola Kinga klinikai onkológus érdeklődésünkre elmondta: sokszor nincs feltűnő jele a rosszindulatúságnak, éppen ezért évente egyszer mindenkinek ajánlott az anyajegyszűrés.
Közeleg a napsütéses időszak és a strandszezon. Milyen anyajegyekre érdemes figyelni, hogyan érdemes felkészülni?
Az anyajegyek döntő többségükben ártatlan bőrképletek, amelyek akkor jönnek létre, ha a bőrben egy adott ponton több melanocita gyűlik össze, amelyek a környező szövetekhez kapcsolódnak. Színük, formájuk, méretük nagyon változatos lehet, már csak ezért is fontos rendszeresen anyajegy-ellenőrzésen részt venni – hiszen egy laikusnak sokszor szinte lehetetlen megkülönböztetni a jóindulatú anyajegyet a rosszindulatú bőrráktól.
Azért szoktuk ajánlani, hogy a nyár elmúltával, a fényszegény hónapokra érdemes időzíteni az anyajegyszűrést, mert a bőrön lévő pigmentált részek – például az anyajegyek – változhatnak a fény hatására, tulajdonképpen aktiválódnak. Ezért aztán ha valaki visszajön a nyaralásról, könnyen megijedhet, hogy a barnább bőrön az anyajegyek is sötétedtek, számuk is növekedhetett, különösen azoknál, akiknek egyébként is sok anyajegyük volt. Később is ugyanolyan reakciók mennek végbe a pigmentált helyeken, mint a bőr más területein, vagyis, ahogyan a barnaság kopik, úgy világosodhatnak az anyajegyek is. Így az őszi-téli hónapokban reálisabb képet alkothatunk a bőrképletekről.
És elegendő, ha csak a feltűnő változásokat ellenőriztetjük?
Sokakban él még az a tévhit, hogy a bőrrák egyenlő a melanómával, ami pedig mindig nagyon feltűnő elváltozásokkal hívja fel magára a figyelmet. Holott a bőrráknak számos fajtája ismert a melanómán kívül is, többek közt a laphámrák, a basalioma és néhány ritkább típus.
A basalioma tipikusan nem feltűnő, a laikus számára jelentéktelen bőrelváltozásként jelenhet meg, amit sokszor kisebb, nehezen gyógyuló sebnek néznek. Szintén nem lehet jelentős változásokat észrevenni az egyes stádiumú melanómánál és laphámráknál sem, hiszen a legkisebb változások sokszor nem is láthatók szabad szemmel. Ezért is használunk az anyajegyszűrésen dermatoszkópot, illetve rögzítjük az egyes anyajegyek állapotát fényképes dokumentációban, hogy a következő szűrésen könnyebben nyomon követhető legyen az esetleges változás.
Különösen hasznos az ellenőrzésben a teljes testtérképes anyajegyszűrés, ami professzionális segítséget ad az összehasonlításhoz, a változások követéséhez. Ezt a szűrést akkor is az évi szűrések közé érdemes sorolni, ha nincs új anyajegyünk és a meglévőkben sem fedezünk fel változást. Változás vagy gyanús jelek kapcsán pedig minél előbb ellenőriztetni kell azokat!
Milyen jelekkel kell mindenképpen bőrgyógyászhoz fordulni?
Ha megváltozik, egyenetlenné válik az anyajegy színe, keveredhet benne a barna, a fekete, a piros, a fehér, a kék, a szürke és a rózsaszín. Emellett, ha terjedni, nőni kezd az anyajegy, megváltoznak a határai: aszimmetrikussá válik a meglévő anyajegy, vagy egy új, aszimmetrikus anyajegy jelenik meg. Ha változás jelentkezik az anyajegy felszínén, esetleg megvastagodik, kiemelkedik a bőrből, netán felmaródás, kisebesedés, viszketés vagy vérzés jelentkezik. Évente érdemes bőrgyógyásznak megmutatni az új bőrképleteket is.
Viszketés, érzékenység utalhat bőrrákot megelőző állapotra?
A bőrrákot megelőző állapotnak számos, sokszor alig észrevehető tünete lehet: érdes tapintású folt, rózsaszínes elszíneződés, viszketés, érzékenység. Az éves anyajegyszűrésen ezek a figyelmeztető jelek is kiszűrhetők és a korai felfedezésnek hála, ebben a fázisban még akár meg is előzhető a bőrrák kialakulása. Sokan nem tulajdonítanak nagy jelentőségét a bőrön megjelenő enyhébb tüneteknek, holott ezeket minden esetben érdemes bőrgyógyásszal ellenőriztetni. Bizonyos esetekben ugyanis kiderülhet, hogy bőrrákot megelőző állapotra utalnak, ilyenkor a bőrgyógyász aktinikus keratózist vagy solaris keratózist diagnosztizál. Ez tulajdonképpen egy napfény vagy szolárium okozta, elszarusodással járó bőrelváltozás, amely legenyhébb esetben is rendszeres ellenőrzést, bizonyos esetekben azonban kezelést igényel.
Mi a teendő, ha kiderül, hogy baj van?
Bár a bőrrákmegelőző állapot megnevezés ijesztő lehet, tulajdonképpen a legjobb, ami történhet valakivel, ha még ebben a fázisban elkapjuk a folyamatot. A legtöbb esetben többféle módon is kezelhetjük az aktinikus keratózist, így mindig az adott helyzetnek megfelelően döntünk arról, hogy fagyasztást, kémiai hámlasztást, photodinámiás vagy lézeres eljárást javaslunk-e. Legtöbbször elég csak egyetlen kezelés, de előfordulhat, hogy többféle módszerrel is próbálkoznunk kell. Ami azonban minden esetben közös: a későbbiekben rendszeres kontrollon kell részt vennie a páciensnek.
És mivel lehet megelőzni a hasonló képleteket?
A fényvédelem fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, még a kevés anyajeggyel és sötétebb bőrtípussal rendelkezők esetében is. Akinél azonban bőrrákmegelőző állapotot diagnosztizálnak, a legenyhébb napsütéstől kezdve nagyon szigorú szabályokat kell betartania.
Főként óvakodnia kell a direkt napsütéstől és a nyári hónapokban, amikor ez szinte elkerülhetetlen, a legtöbb testrészét el kell fedni, így a hosszú ujjú lenge ruházat és a kalap is javasolt. A kilátszó testrészeken pedig a magas faktorszámú készítmények alkalmazása az ajánlatos, amelyekkel megelőzhető az új bőrjelenségek kialakulása, és esély nyílik a bőr gyógyulására.
A másik szabály az említett rendszeres anyajegyszűrésre vonatkozik, a bőrgyógyász által javasolt időközönként. Enyhébb esetben évente egyszer kell szűrésen részt venni, de erősen napfénykárosodott bőrnél, nagyon sok anyajegy vagy korábban diagnosztizált bőrrák esetén akár félévente is szükséges az anyajegyszűrés. A rendszeres bőrgyógyászati vizit, a teljes testtérképes anyajegyszűrés életmentő lehet, hiszen az idejében felfedezett elváltozások jobb eséllyel kezelhetők.
