A mellkasi fájdalom viszonylag hétköznapi tünet, számos eredője is lehet, és az esetek egy részében nem jelez drámai problémákat. Máskor azonban azonnali orvosi segítséget igényel. Dr. Vaskó Péter kardiológus szakorvossal tekintettük át, mikor érdemes fokozott figyelmet tanúsítani az efféle panaszok irányában.
Néha mindannyiunknak fájhat a mellkasa. Mi alapján tudjuk eldönteni, hogy mikor kell megijednünk és orvoshoz fordulnunk? Hiba-e egyből infarktusra gyanakodni?
Először is fontos leszögezni, hogy nem kizárólag kardiológiai okok vezethetnek mellkasi fájdalomhoz. Számos nem szív-érrendszeri eredetű oka is lehet a mellkasi fájdalomnak. Ezek közül a reflux a leggyakoribb: ha étkezés után felböfögés, savas visszafolyás, telítettségérzet, puffadás is jelentkezik, gyakran a reflux a tünetek okozója, ilyenkor gasztroenterológushoz kell fordulni.
Amennyiben sérülés vagy valamilyen mozdulat következtében lép fel a mellkasi fájdalom, ami pihentetésre enyhül, lehetséges, hogy húzódás, rándulás áll a háttérben.
A Tietze-szindróma pedig a borda és szegycsont közötti ízület gyulladása.
Ha fertőzések okozzák a mellkasi fájdalmat, megfigyelhető, hogy az ki- és belégzéskor fokozódik, illetve sárgás-zöldes váladék ürül köhögéskor, esetleg láz is jelentkezik. Ez mindenképpen tüdőgyógyászati kezelést igényel.
A pánikbetegséget is érdemes külön kiemelni, egy pánikroham ugyanis akár a szívinfarktus tüneteit is produkálhatja szapora szívveréssel, nyirkos verejtékezéssel, nagyfokú félelemmel. Ezzel érdemes pszichológushoz, pszichiáterhez fordulni.
A traumatológiai okok is nyilvánvalóak: bordasérüléskor óhatatlan a mellkasi fájdalom. A szív- és érrendszeri okok feltétlenül kardiológiai kivizsgálást és kezelést igényelnek, de ezekből is több létezik.
Melyek a leggyakoribbak?
Ha hirtelen, éles, szúró fájdalom jelentkezik a mellkasban, ami mély légzéskor és fekvéskor felerősödik, mindenképpen gondolni kell szívburok-gyulladásra.
Elsősorban az idősebbeket fenyegeti a szívkoszorúér-betegség, amelynek rizikófaktorai közé tartozik a dohányzás, az elhízás, a magas koleszterinszint és a magas vérnyomás, a cukorbetegség, illetve ha a családban 60 éves kor alatt jelentkezett már angina pectoris vagy szívinfarktus. A koszorúér-szűkület miatt nem jut elég oxigén a szívizmoknak, ami eleinte nem okoz panaszt, úgynevezett néma formában van jelen, de később angina pectorist, azaz szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalmat, súlyos esetben pedig szívinfarktust okozhat.
Összefoglalva tehát, a mellkasi fájdalom okát mindenképpen ki kell deríteni, ezért kardiológusi vagy más szakorvosi vizsgálatokra van szükség.
Úgy tudom, az anginás roham is igen ijesztő…
Igen, az érintettek ilyenkor is úgy vélhetik, szívinfarktust élnek át, ugyanis mellkasi fájdalmat, szorítást, nyomást éreznek, mivel nem jut elég oxigén a szív izmaiba.
Az angina maga ugyanakkor nem betegség, hanem tünet, amelyet azonban komolyan kell venni, ki kell vizsgálni a hátterét, és az eredményekre építve azt kell elérni, hogy lehetőleg ne ismétlődjön meg a roham, illetve ne váljon súlyosabbá a helyzet.
Mikor fordulhat elő efféle roham, és miért?
Az angina leggyakrabban fizikai tevékenység során jelentkezik. Maga az angina pectoris kifejezés mellkasi szorítást, fájdalmat jelent. Az angina pectoris és a szívinfarktus legfontosabb közös vonása éppen ez a szorító mellkasi fájdalom, ami – különösen, ha először fordul elő – nagyon ijesztő lehet. Ám míg az AP kapcsán a fájdalom viszonylag hamar elmúlik, addig infarktus esetén ez nem igaz, sőt, esetleg fokozódhat is.
Mielőtt ezek alapján azt gondolnánk, hogy az angina nem lehet veszélyes, érdemes tisztázni, hogy kétféle anginát lehet megkülönböztetni: a stabil és az instabil anginát.
A stabil angina pectoris azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom mindig ugyanannál a tevékenységnél, például lépcsőzésnél, cipekedésnél jelentkezik. A hozzá kapcsolódó tünetek szerteágazók és másodlagosak, előfordulhat például verejtékezés, hányinger, karzsibbadás, gyengeség.
A stabil angina pectoris leggyakoribb formája pedig az effort angina, ami azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom a fizikai tevékenység egy bizonyos fokán jelentkezik és a tevékenység befejezésekor megszűnik.
Nagyon jellegzetes, hogy a fájdalom közben beadott nitrát vagy más néven nitroglicerin tartalmú tabletta megszünteti a panaszokat – ez önmagában is diagnosztikus értékű.
Az instabil angina pectoris ezzel szemben független a terheléstől, tehát bármikor jelentkezhet. Ez utóbbi forma az infarktushoz hasonlóan vészhelyzetet jelent, vagyis mentőt kell hívni, a beteget sürgősséggel kell kardiológiai centrumba juttatni, mert ez akár a közelgő szívinfarktusra is utalhat.
Mik a konkrét fájdalmak jellegzetességei?
Az angina jellegzetes tünetei – amelyek hasonlóak a szívinfarktus tüneteihez – a mellkasi nyomás, szorítás, a mellkasban, főként a szegycsont mögött megjelenő égő érzés.
A fájdalom gyakran kiterjed a nyakra, az állkapocsra, a karokra, a torokra, a fogakra, a hátra.
További tünet lehet még a gyomorégés, a gyengeség érzés, az izzadás, a hányinger, a görcsösség, a légszomj. A tünetek időtartama az angina típusától függ.
Ugyanakkor éppen amiatt, hogy az anginának több típusa ismert, a megfigyelések szerint a nőknél más tünetek is jelentkezhetnek, talán mert náluk gyakoribb a mikrovaszkuláris típus. Ezért a nőknél a tipikus mellkasi fájdalmon kívül a hányinger, hányás, a nehézlégzés, a kimerültség, az alhasi fájdalom is utalhat anginára, ezért az ilyen panaszok hátterét is feltétlenül vizsgálni kell.
De miért kell az anginát vizsgálni, ha már elmúlt?
Az anginás roham után azért kell feltétlenül kardiológiai vizsgálaton részt venni, mert azt kell elérnünk, hogy lehetőleg ne jelentkezzen több roham, illetve ne váljon súlyosabbá a helyzet.
Sokféle vizsgálatra szükség lehet ahhoz, hogy kiderítsük, hogy valóban angina pectoris volt-e a mellkasi fájdalom oka, és megtudjuk, hogy milyen állapotban is van a koszorúér, amelynek beszűkülése okozta a panaszt.
Meg kell történnie tehát a laborvizsgálatoknak, az EKG-nak, a szívultrahangnak, és fontos lehet az akár hétnapos Holter EKG – elsősorban a tünetet nem okozó angina kimutatására –, valamint egyes esetekben a kardio CT és a szívkatéterezés is.
Utóbbi során kiderülhet, hogy azonnali rekonstrukciót is végre kell hajtani, vagyis ugyanazzal a beavatkozással el kell végezni az értágítást, az úgynevezett sztentelést is. Ha ez nem szükséges, a diagnózis megszületéséig eltelő rövid időszakban adhatunk aszpirint, és szükség esetén nitrátot, bétablokkolót, netán további gyógyszereket.
A diagnózis felállítása után pedig szükséges lehet olyan gyógyszerek szedése, amelyek ellazítják az artériákat és csökkentik a szívre nehezedő munkát, bizonyos esetekben pedig elrendelhetjük vérhígító szedését is.
Ezen kívül hosszú távon rendezni kell a magas koleszterinszintet és a vérnyomást, e téren pedig nagy jelentősége van az életmódnak, ezen belül a szakszerűen felépített mozgásprogramnak, a személyre szabott, optimális táplálkozásnak és a stresszcsökkentésnek – mindennek optimális útját segít felépíteni az életmód-orvoslás.
Mikor kell azonnal mentőt hívni?
Amennyiben hirtelen erős mellkasi fájdalom jelentkezik, amelyet más tünetek is kísérnek, azonnali orvosi segítséget kell kérni.
További figyelmeztető tünet lehet például, ha a fájdalom a karokba, hátba, nyakba, állkapocsba sugárzik, ha a mellkasi fájdalom szorító jellegű, esetleg olyan érzést kelt, mintha hirtelen összeszűkült volna a mellkas, ha légszomj, izzadás, gyengeség kíséri, illetve, ha 15 percnél hosszabb ideig tart.
Mindez akár szívinfarktusra is utalhat, de akkor is fontos mentőt hívni, ha utólag kiderül, hogy „csak” egy anginás rohamról volt szó, ugyanis ez is kivizsgálást igényel, és az adott pillanatban a beteg nem is tudja eldönteni, mi lehet a tünetek pontos oka.
Nem szükséges mentőt hívni, de mindenképpen részt kell venni egy kardiológiai kivizsgáláson, ha a mellkasi fájdalom többször is jelentkezik, majd elmúlik, vagy ha más, enyhébb panaszok is utalhatnak szív-érrendszeri problémára.
