Az elmúlt hónapokban a hírek nagy része a szinte az egész világot érintő koronavírusról és annak terjedéséről szól. Sok információról kiderült, hogy téves, ennek ellenére a pánikreakció beindult, miközben a minden évben megjelenő, és sok áldozatot szedő influenzavírusról kevés szó esik. Dr. Knausz Mártát, a győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház bakteriológiai laboratóriumának vezetőjét és higiénés főorvosát kértük fel, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre azzal kapcsolatban, mennyire kell tartanunk a koronavírustól, milyen óvintézkedések szükségesek és melyek feleslegesek, illetve hogy miért lenne fontos, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a már most is elterjedt influenzavírus kivédésére. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a koronavírussal kapcsolatos tényszerű adatok néhány óra alatt is megváltozhatnak – interjúnk március 3-án készült, az akkori helyzetet tükrözik.
Az influenzaszezon vége felé járunk, a járvány idén sem maradt el, de az Ázsiában kitörő koronavírusról szóló hírek elsöpörték az influenzával kapcsolatos információkat. Mit kell tudnunk az influenzavírusról?
Az influenza már november végén megjelenik, és egészen áprilisig nem is szabadulunk tőle. Többféle típusa létezik, ezek közül a leggyakrabban járványt okozó az A típus, és bár a B is képes járványt okozni, de sokkal kisebb mértékben, a C csoportba tartozónak pedig nincs különösebb járványügyi jelentősége, mert csak elvétve okoz megbetegedést. Fontos leszögezni, hogy ez egy változékony vírus, amely képes megváltoztatni a saját szerkezetét, ezért szükséges minden évben új védőoltást kifejleszteni az aktuálisan járványt okozó törzsnek megfelelően. A WHO minden évben felméri, hogy milyen törzsek elterjedése várható, és ennek függvényében állítják össze az adott év védőoltását. Ez a változékonyság fontos különbség az influenza és a koronavírus között. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy az évente influenzában megbetegedettek száma attól is függ, hogy mennyien oltatták be magukat az aktuális törzzsel szemben, ami a járványt kiváltotta. A képet bonyolítja, hogy legtöbbször nemcsak egyféle vírus okoz megbetegedést egy-egy járvány során, hanem az A típusú influenzavírusok mellett mindig megjelennek a B típusúak is, ráadásul a korábbi években elterjedt törzsek is tovább cirkulálnak. Például a néhány éve tömeges megbetegedést okozó H1N1A típusú vírus még mindig jelen van, és megfertőz néhányakat.
Hogyan alakul az influenzavírus okozta halálozás?
Az influenza halálozási rátája mindig függ az aktuális járványtörzstől, például korábban a Távol-Keleten előfordult olyan járvány, melyben hatvan százalékos volt a halálozás. De az átlagos influenzajárványé 0,5 százalék körül mozog, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy évente egy-egy járvány során rengetegen betegszenek meg, így számszerűleg ez nagyon sok embert jelent, illetve a súlyos fertőzésekhez gyakran társul bakteriális szövődmény, mely ugyancsak lehet a halál oka. A halálozási ráta mellett érdemes figyelni a vírus terjedési képességére is, melyet számszerűsítve az ún. reprodukciós indexben adnak meg. Az influenza esetében ez a szám 1,9, ami azt jelenti, hogy egy influenzás beteg a környezetében közel két, fogékony embert képes megfertőzni. Aki egészséges, de nincs beoltva, ugyanúgy fogékony lehet a fertőzésre, nemcsak az idős vagy krónikus betegek.
Ezzel szemben a koronavírus reprodukciós indexe alacsonyabb?
A koronavírusok családja épp olyan gazdag, szerteágazó, mint az influenzáé, és abban is hasonlóak, hogy mindkettő képes állatokban is megtelepedni. Korábban a SARS és a MERS koronavírusok okoztak jelentősebb járványokat, de ezeken kívül is léteznek változatai. A Vuhan városához köthető koronavírus reprodukciós indexe 2,6, tehát aránylag gyorsabban képes terjedni. Ebben az is közrejátszik, hogy egy újonnan kiszelektálódott vírusról van szó, amely ellen nincs védőoltás, és olyan védett személyek sem, akik korábban már átestek a fertőzésen. A halálozási rátája növekedhet, de egyelőre azt mondhatjuk el, hogy jelenleg száz betegből két-három eset végződik halállal. Elsősorban olyan betegekről van szó, akik idősebbek és krónikus alapbetegségben szenvednek.
Milyen módon terjed leginkább a koronavírus?
A koronavírusok elsősorban felső légúti megbetegedést okozó vírusok, így az elsődleges terjedési útjuk a cseppfertőzés. A vírusok „meglovagolják” a nyálcseppeket, ezért egy köhögés vagy tüsszentés során szétszóródnak, és ha fogékony élőlénnyel nem találkoznak, akkor leülepednek a különböző felületekre. Néhány óráig így is megőrzik fertőzőképességüket, és amikor valaki megérinti a felületet, melyen a láthatatlan vírusok rejtőznek, viszonylag nagy eséllyel fogja a vírust bejuttatni a szervezetébe a légutak nyálkahártyáján keresztül. A vírusok a baktériumokkal ellentétben nem élő szervezetek, csupán fertőző genetikai információk. Nem tudnak táplálkozni vagy szaporodni, létezésükhöz szükségesek az emberi, állati vagy növényi sejtek. Életjelenségeket ugyan nem mutatnak, ám ha bejutottak a sejtjeinkbe, képesek azokat úgy átprogramozni, hogy már csak a vírus alkotóelemeit állítsák elő, saját feladatukat pedig ne lássák el, ezzel sejtkárosodást okozva. Immunrendszerünk ugyan küzd ellenük, de az új vírusokat gyakorlatilag saját szervezetünk „gyártja”, és amikor a tüsszentés vagy köhögés során kiszabadulnak a sejtjeinkből, azok felszakadnak, elpusztulnak, a vírusok pedig ismét a levegőbe kerülnek, készen arra, hogy újabb embereket fertőzzenek meg. Egyaránt igaz az influenzára és a koronavírusra is, hogy amennyiben eljutnak az alsó légutakon keresztül a tüdőig, az súlyos következményekkel járhat, hiszen a szerveink működéséhez nélkülözhetetlen oxigén felvételének megakadályozásával, a légző felületünk elpusztításával akár halált is okozhatnak.
A különböző tárgyakra és felületekre jutva mennyi ideig képes túlélni egy vírus? Életképesebb a koronavírus, mint az influenza?
Nem gondolom, hiszen mindkettő szaporodásához nélkülözhetetlenek az emberi sejtek. Az életben maradási esélyeik korlátozottak, és nagyban függnek attól, hogy milyen környezetbe kerülnek. Alapvetően egy-két óra alatt elpusztulnak a felületeken, ám ha váladékkal együtt távoznak, akkor a nyák hosszabb ideig is védelmet biztosíthat számukra. Épp ezért ma már nem azt tanítjuk a kisgyerekeknek, hogy tegyék a kezüket a szájuk elé tüsszentéskor, mert ilyenkor a kezünkre kerülnek a kórokozók, melyeket könnyen tovább tudunk juttatni a különböző felületekre azok megérintésekor. A helyes megoldás papír zsebkendőbe vagy a könyökhajlatunkba köhögni és tüsszenteni, így nem adjuk tovább a kórokozókat otthon a családtagjainknak, sem másoknak.
Ebből az következik, hogy indokolt a gyakoribb fertőtlenítés szinte mindenhol?
Ez elsősorban betegkörnyezetre igaz, ahol sok betegségre fogékony, idős, legyengült immunrendszerű személy tartózkodik. Ilyen helyen, például kórházi környezetben elengedhetetlen a fertőtlenítés járványoktól függetlenül is.
Hogyan alakul a két vírus lappangási ideje? Képesek már fertőzni úgy is, hogy a beteg még tüneteket sem produkál?
Az influenza szokásos lappangási ideje néhány órától három-négy napig terjed. A koronavírusnál viszont hosszabb: 2-12 nap, és a karanténintézkedések esetében plusz két napot hagytak arra, hogy teljes bizonyossággal kizárható legyen a fertőződés.
Az influenzánál már bebizonyosodott, hogy a lappangási időben is terjed. A vuhani koronavírusról még nincs elég tapasztalatunk ahhoz, hogy ezt meg tudjuk válaszolni, de nem kizárható, hogy tünetek nélkül is fertőzőképesek a betegek. Az viszont tény, hogy akinél már jelentkeztek a tünetek, nagyobb eséllyel adhatja át a betegséget másoknak.
Hogyan előzhetjük meg a leghatékonyabban a koronavírus által okozott megbetegedést, illetve mi a megfelelő módszer és fertőtlenítőszer kézmosáskor?
A legfontosabb dolog az alapos kézmosás. Sajnos kijelenthető, hogy nagy sokan nem tudnak helyesen kezet mosni. Ennek oktatását már kisgyerekkorban el kell kezdeni. A kulcsszó az alaposság. Ha szennyezett a kezünk, otthon vagy a munkahelyünkön mindenképp szükséges, hogy szappannal, a kezünk minden részét átdörzsöljük, majd langyos folyóvízzel leöblítsük. A művelet alapos elvégzéséhez legalább harminc másodperc szükséges. Kézfertőtlenítésre csak abban az esetben van szükség, ha beteggel érintkezünk, akinek a váladékai a kezünkre kerülhettek. Az egészségügyi intézményekben a betegellátás során ez természetesen minden esetben kötelező.
Ezek szerint indokolatlan a fertőtlenítőszerek túlzott felvásárlása?
Hétköznapi környezetben erre nincs szükség, viszont a betegek ellátásához elengedhetetlen ezek beszerzése. Ma már bizonyított tény, hogy a hetven százalék alkoholtartalmú kézfertőtlenítő szerek a kórokozók legnagyobb részét elpusztítják. Ezek jó szolgálatot tehetnek akkor, ha muszáj megtisztítani a kezünket, de nem áll rendelkezésünkre folyóvíz. Ez alól kivételt képez a wc-használat, ugyanis ebben az esetben kihagyhatatlan az alapos, szappanos kézmosás.
A koronavírus kapcsán több hír is érkezett arról, hogy a megbetegedés az alsó légutakat is érinti, és fulladást is okozhat. Emiatt tekinthető súlyosabbnak, mint az influenza?
Mai tudásunk szerint a koronavírusos fertőzések nyolcvan százaléka nagyon enyhe tünetekkel, közönséges felső légúti hurut formájában zajlik le, valójában még orvoshoz sem kell fordulnunk. Vagyis az esetek nagy többségében nem okoz komoly és súlyos tüneteket. Ez a tény kedvez a vírus terjedésének, hiszen sokan tudomást sem szereznek arról, hogy koronavírus által fertőződtek meg. A maradék húsz százalék viszont igazán betegnek érzi magát, és komolyabb tüneteket produkál. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez leginkább az idős, valamilyen alapbetegséggel küzdő embereket érinti, akiknek nem működik jól az immunrendszerük. Fontos tudni, hogy ötven év felett a szervezetünk védekezőképessége gyengül, ezért önmagában a magasabb életkor is kockázati tényező. Aki emellett valamilyen komoly alapbetegséggel is küzd, például daganatos, vérképzőrendszeri vagy krónikus tüdőbetegségben szenved, esetleg cukorbeteg, annak még kockázatosabb egy ilyen fertőzés. A jelenlegi járványban a súlyos, halállal végződő esetek nagyrészt ebből a populációból kerültek ki. Gyerekeknél kevésbé fordult elő súlyos megbetegedés.
Az influenza esetében sokat számít a fogékonyság a mindig megújuló influenzatörzzsel szemben. Bizonyos típusainál előfordul, hogy kifejezetten a gyerekeket fertőzi meg, a felnőtteket kevésbé. Érdekes, hogy az említett H1N1-járvány során nagyon kevés idős ember betegedett meg. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az 1917-es spanyolnátha-járványt is a H1N1 okozta, és az idősek azért voltak ellenállóbbak, mert kisgyermekkorukban már találkoztak a vírussal, hiszen a járvány lezajlása után még évekig cirkulált a vírus.
De természetesen több tényezőtől függ, ki hogyan reagál egy-egy betegségre. Mivel a mostani koronavírus egy újonnan kiszelektálódott törzs, egyelőre nem beszélhetünk olyan generációról, aki már találkozott vele.
Kijelenthetjük tehát, hogy az influenza elleni védőoltást javallott igénybe venni?
A magasabb rizikótényezővel rendelkezők esetében nélkülözhetetlen, de a várandósok is a fokozottan fogékony populációhoz tartoznak, hiszen a magzat megtartása érdekében az immunrendszerük nem száz százalékosan működik. Nagyon fontos lenne, hogy az egészségügyi dolgozók is oltottak legyenek, mert ellenkező esetben könnyen megfertőzhetik az általuk ellátott betegeket. Számukra még nem tették kötelezővé az influenza-védőoltást, de azt hiszem, közel állunk a döntéshez, hogy a Hepatitis B vírus elleni oltáshoz hasonlóan influenza vírussal szemben is védett legyen az, aki betegeket lát el. Az emberek többsége nem fél az influenzától, pedig hasonlóan a koronavírus-fertőzéshez, lehet enyhe megbetegedés, de előfordulhat súlyos, sőt halálos is – ilyen szempontból nincs különbség az influenza és a koronavírus között.
Milyen tünetekkel jár a koronavírusos megbetegedés?
A 38 fokos vagy afeletti láz mindenképp intő jel, de azért ez betegfüggő is, hiszen sokan nagyon hamar belázasodnak, akiknek viszont gyengébb az immunrendszere, főleg idősebb korban, előfordul, hogy nagyobb baj esetén sem emelkedik a testhőmérsékletük. A koronavírusra speciális tünet nincs, a köhögés, felsőlégúti tünetek, tüdőgyulladás ugyanúgy előfordulhatnak az influenzánál is. Talán annyi különbséget tehetünk, hogy az influenzás megbetegedéseknél kevésbé jellemző a betegség kezdetén a köhögés, inkább levertség, izomfájdalmak szoktak jelentkezni. Súlyosabb esetben, ha a két vírus közül bármelyik érinti a tüdőt, légzési elégtelenség mindkét esetben felléphet, szükség lehet gépi lélegeztetésre.
Milyen készítményekkel és gyógymódokkal kezelhetőek a betegek?
Koronavírus esetén is tüneti kezelés alkalmazható bizonyos készítményekkel, amelyeket minél korábban kezdenek el adagolni, annál hatékonyabbak. Az influenza esetében létezik vírusellenes szer, az oseltamivir, ami képes megakadályozni, hogy az influenzavírus a légúti nyálkahártya sejtjeihez kötődjön.
A koronavírus kezelésével rengeteg kutatás foglalkozik. Amióta azonosították a vírus genomját, fejlesztik a diagnosztikát, ami nagymértékben segíti a betegség felismerését, illetve a védőoltás kifejlesztését. Ám ez utóbbi egy-két évet is igénybe vehet. Ma már arról szólnak a hírek, hogy bizonyos gyógyszerek, amelyeket más betegségek kezelésére használnak, megfelelő kombinációban hatásosak lehetnek a súlyos koronavírusos betegek esetében is. Ilyenek a HIV-vírus ellen alkalmazott szerek, vagy például a malária kezelésében használt szer, ezeket a nagyon súlyos esetekben már kipróbálták. Egy másik lehetőség a betegséget átvészelt emberek vérében található koronavírus elleni ellenanyagok, melyeket – a gyógyultak véréből kivonva – esetleg fel lehet majd használni mások gyógyulásához.
Véd-e a betegség ellen a szájmaszk?
Aki egészséges, annak legbiztosabb módszerként az javasolható, hogy gyakran mosson kezet, kerülje el a tömeget, és a két méternél közelebbi kapcsolatot idegenekkel vagy betegekkel. Így lesz a legkisebb esélye, hogy akár influenzát, akár a koronavírust, akár más betegséget elkapjon.
Maga a sebészi maszk viselése jelen pillanatban annak javasolható, aki beteg, tehát légúti tünetei vannak, például köhög. Azért viseljen maszkot, hogy a felköhögött váladékot és a bennük lévő kórokozókat ne juttassa kifelé. Ezzel megvédi a környezetében élőket a vírustól. Az FFP2 és FFP3 maszkok szűrővel vannak ellátva, és mivel pontosan illeszkednek az arcra, nem fordulhat elő, hogy a viselőjük légvételkor oldalról beszívja azokat a kórokozókat, amelyek esetleg a levegőben vannak. Ilyen értelemben ezek a leghatékonyabbak, ilyet kell viselni akkor, ha koronavírus fertőzöttet, vagy arra gyanús beteget látnak el. A háziorvosok is ilyet viselnek, illetve számukra kötelező a védőköpeny, a szemüveg és a kesztyű is, amennyiben olyan értesítést kapnak, hogy koronavírus-gyanús beteget kell megvizsgálniuk az otthonában. Fontos tudni, hogy a maszkot, a kesztyűt és a védőruhát használat után veszélyes hulladékként kell kezelni, és úgy kell kidobni, hogy a vírusok ne juthassanak ki a felületükről a környezetbe.
Hogyan viszonyul a vírus az állatokhoz? Kell-e attól tartanunk, hogy háziállataink is megfertőződhetnek, illetve hogy elkaphatjuk tőlük a vírust?
Ebben is nagyon sok a hasonlóság a korona- és az influenzavírusok között, ugyanis mindkettő zoonózis, vagyis képes állatról emberre terjedni. Az influenzavírus elsősorban madarakban, szárnyasokban, sertésekben fordul elő, melyek megbetegedhetnek a vírustól, vagy az is előfordulhat, hogy vírushordózóként funkcionálnak. Ugyancsak többfajta koronavírus létezik, mindegyiknek megvan az állati rezervoárja, vagyis már jól ismert, hogy melyik állatban fordulnak elő és okoznak megbetegedést, például tevében, cibetmacskákban, kígyókban, denevérekben stb. A vuhani vírusról úgy gondolják, hogy egy élő állatokat is értékesítő piacról indult el, ahol a higiénés körülmények nem hasonlíthatóak az Európában megszokotthoz. Nem derült ki, hogy pontosan melyik állattól indult el a fertőzés, leggyakrabban a denevért és a tobzoskát emlegetik – ez utóbbi egyébként védett állat, de a nyers húsa Ázsiában igazi ínyencségnek számít, pikkelyeinek keratintartalma pedig kívánatossá teszi a szépségipar számára is. Bizonyíték egyik feltételezésre sincs egyelőre, de lehet valóságalapjuk.
Visszatérve a háziállatainkra: bizonyított fertőzést eddig a vuhani koronavírussal nem írtak le, de olyan adatokat lehet olvasni, hogy egyéb koronavírusra például a házimacska is fogékony lehet. Itt is igaz, hogy a kézmosásról nem feledkezhetünk meg. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy a háziállatokra veszélyt jelent-e a koronavírus.
Egy világjárvány esetén előfordulhat, hogy mutálódik a vírus, ahogy kontinensek között vándorol?
A változékonyság nem minden vírus sajátossága. Az influenzára jellemző, de a koronavírusokról eddig ezt nem tudtuk. A mutálódáshoz többnyire egy gazdaszervezet is kell, amelyben egyszerre van jelen kétféle vírus. Ilyenkor a „vírusalkatrészek” gyártása során keveredhetnek a szervezetben a kétféle vírus alkotóelemei, és létrejöhet egy új vírus, amely kikerülve a környezetbe sokakat megfertőzhet, hiszen még senki nem védett vele szemben. Az influenza egy könnyebben mutálódó, gyakran változó vírus, ezért is érdemes tartani tőle. Ezen felül amiatt is roppant veszélyes, mert gyakran nem maga az influenzavírus okoz súlyos tüdőgyulladást, hanem az általa előkészített útvonalon a szervezetbe jutó baktériumok. Az influenzánál nagyon gyakori a bakteriális felülfertőződés és szövődmény, mert léteznek olyan baktériumok, amelyek előszeretettel haladnak az influenza nyomában. Ilyen a Streptococcus pneumoniae, a haemophilusok, a Streptococcus pyogenes és a Neisseria meningitidis, ami akár agyhártyagyulladást is okozhat. A koronavírusoknál ilyen hatásokról nem tudunk.
Mit tehetnek a krónikus betegek, illetve a legyengült immunrendszerű vagy idősebb emberek?
Ötven év felettieknek mindenképp ajánlott az influenza elleni, illetve a pneumococcus elleni oltást is beadatni – ez utóbbit nem kell évente megújítani. A krónikus betegek ezen felül kerüljék a tömeget, és legyenek még körültekintőbbek a higiéniát illetően.
Ami biztos, hogy a koronavírus mellett nagy veszélyt jelenthet ránk nézve az influenza is. A halálos kimenetel elkerülése esetén is súlyos szövődményeket okozhat, ahogy a koronavírus fertőzés is veszélyes lehet különösen az idős, alapbetegségben szenvedő betegeknél, ezért soha ne vegyük félvállról az alapvető higiéniát, az alapos kézmosást és a rendelkezésre álló védőoltásokat!
Jelen felkészülési szakaszban mindannyiunknak feladata átgondolni azt, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy gátat szabjunk a kórokozók terjedésének. Tartsuk be azokat az előírásokat, melyeket a járványügyi szakemberek hoznak, például minimalizáljuk az utazásokat, kerüljük a nagyobb létszámú rendezvények látogatását, ha szükséges lesz, lehetőség szerint kerüljük a tömegközlekedési eszközök használatát, tartsuk be a fekvő-betegellátó intézményekben a látogatási tilalmat, és amennyiben járóbeteg-ellátásra érkezünk kísérőként, célszerű a szabad levegőn várakozni, nem növelve ezzel a várótermek zsúfoltságát.
A koronavírus magyarországi terjedésével kapcsolatos legfrissebb információk elérhetők a koronavirus.gov.hu oldalon.
Forrás: www.szimpatika.hu
