Mindössze négy kicsi mirigyből áll a mellékpajzsmirigy, ám annál fontosabb szerepet tölt be a szervezetben: olyan fontosat, hogy konkrétan nem lehet életben maradni nélküle. Dr. Koppány Viktória endokrinológussal beszélgettünk.
Miért mellékpajzsmirigy a mellékpajzsmirigy?
Az elnevezés kicsit ugyanarról a tőről fakad, mint amiért a mellékvesét is mellékveseként emlegetjük. Emiatt sokan azt hiszik, hogy a pajzsmirigy melléklete, de valójában nem ez a helyzet. Ugyanakkor tény, hogy a pajzsmirigy szövetében, állományában helyezkedik el ez a kis hormontermelő szerv, amely egyébként négy, borsónál is kisebb mirigyből áll. Fejlődése valahol közös a pajzsmirigyével, hisz mindkettő endokrin, hormontermelő szerv, egy család tagjai, ám mégsem azonosak. Ha kicsit sarkított gyakorlati példával kell érzékeltetnem: ha egy képet négy rajzszöggel rögzítünk valahová, akkor az a négy rajzszög attól még nem „mellékkép”, hanem négy rajzszög.
Miért felelős a szervezetben a mellékpajzsmirigy?
A parathormon, azaz a mellékpajzsmirigyhormon termeléséért. Ez a csontanyagcsere-szabályozásért felelős, ugyanakkor nem csak ebben van szerepe, és amennyiben ebben a funkcióban károsodás következik be, az bizony nagyon-nagyon látványos. Ha túlműködik a mellékpajzsmirigy, akár teljesen kivonhatja a kalciumot a csontokból: ha megemelkedik a parathormon-szint, csontritkulás következhet be, a vér kalciumszintjének megemelkedése pedig szívleálláshoz vezethet. A lényeg: mellékpajzsmirigy nélkül nem lehet életben maradni, ennek hiányában a kalciumháztartás teljesen szétesik: leesik a kalciumszint, eltűnik a kalcium a vérből, az izmok pedig tetániás görcsbe feszülnek. Még a legdrasztikusabb pajzsmirigy-műtétek esetében is meghagynak kettőt-hármat a mellékpajzsmirigyből.
Miért alakulnak ki ezek a rendellenességek?
Hangsúlyoznám: ezek azért meglehetősen ritka problémák. Beszélhetünk primer, illetve szekunder megbetegedésekről egyaránt: utóbbi esetben elsődlegesen a csontok kalcium-anyagcseréjének bizonyos zavarait értem, amelyek kihatással lehetnek a mellékpajzsmirigy működésére is. Tipikus ördögi kör alakulhat ki például hölgyek esetében menopauza idején, amikor a csontritkulás mellékpajzsmirigy-betegséghez vezet, ami pedig tovább fokozhatja a csontritkulást. Bizonyos esetekben pedig genetikai háttér húzódik meg a mellékpajzsmirigy működési problémáinak hátterében. Emellett tipikus ok a D-vitamin hiánya, ha ugyanis valaki tartósan D-vitamin-hiányos, a mellékpajzsmirigy elkezd fokozottan dolgozni. Ez megfelelő D-vitamin-bevitellel kezelhető helyzet, és ha a szervezetben ismét beáll a normális szint, a mellékpajzsmirigy is jól fog működni.
Mennyire nehéz diagnosztizálni, ha gond adódik a mellékpajzsmirigyünkkel?
Nagyon. Persze szélsőséges helyzetben – extrém helyen vagy extrém gyakran eltörő csontok, izomproblémák, izommozgási fájdalmak, izomgörcsök esetén – a háziorvos is meg szokta nézni a vérkalcium-szintet, amiből már lehet következtetni, merre kell tapogatózni. De alapesetben egyébként nem feltétlenül endokrinológusok derítenek fényt a problémára: gyakran reumatológiai központok, csontritkulásos betegségekkel foglalkozó szakemberek szoktak rábukkanni a mellékpajzsmirigy problémáira.
Mi jelentheti a megoldást ilyenkor?
A D-vitamin pótlását már említettem, ez egyszerűen megoldható. Célirányosan, gyógyszerekkel többnyire kezelhetők a működési zavarok is, amennyiben pedig bebizonyosodik, hogy a mellékpajzsmirigy valamelyik eleme megnagyobbodott, úgynevezett adenóma van benne, kiműtik egy sima altatásos műtétben. A kalciumszintet mindenesetre érdemes rendszeresen ellenőrizni, és amennyiben problémás, tovább kell menni szakorvoshoz.
