A strandszezonban nemcsak esztétikailag lehet kellemetlen egy-egy bőrelváltozás, de az egészségünk is komoly veszélybe kerülhet miattuk. Mit tegyünk és főleg mikor? Dr. Medgyesy Gábor, az Anyajegyszűrő Központ sebésze az anyajegy eltávolításának legfontosabb szempontjaira hívja fel a figyelmet.
Itt a kánikula, a strandszezon. Mikor érdemes eltávolítani a frissen észrevett anyajegyet? Még a nagy napozások előtt forduljunk szakemberhez vagy várjuk ki az őszt?
Amikor szóba kerül egy anyajegy eltávolítása, sok kérdés merülhet fel, amelyeket az orvosnak és a páciensnek együtt kell végiggondolnia. Ezek közül az első, hogy mi az anyajegylevétel indoka: kizárólag esztétikai okból szeretne tőle megszabadulni a páciens, esetleg olyan helyen van, ahol könnyen megsérülhet, vagy az anyajegyszűrésen felmerült a rosszindulatúság gyanúja? Szintén tisztázni kell, hogy amennyiben eltávolításra kerül a sor, milyen módszerrel történik a beavatkozás: sebészi, szikével történő vagy lézeres kimetszéssel, illetve mennyi idő alatt gyógyul a seb.
Utóbbi kérdés kardinális azt illetően is, történhet-e nyáron az eltávolítás…
Erre a kérdésre adott válasz sok másik kérdést is megválaszol: ha rosszindulatúság gyanúja miatt van szükség az eltávolításra, azt a lehető leggyorsabban meg kell tenni, akár nyáron is. Szövettan minden esetben készül, bármilyen okból is történik az eltávolítás, és ezt legkönnyebben a szikével történő sebészi kimetszés után lehet megtenni, bár lézeres eltávolítás után sem teljesen lehetetlen.
Ha azonban esztétikai oka van a levételnek, azzal érdemes megvárni az őszi-téli hónapokat. Ennek főként az az oka, hogy friss hegeknél az egyik legfontosabb szabály a fényvédelem. Az a legoptimálisabb, ha a heg területét legalább fél évig nem éri nap, különösen a fedetlen testrészek esetében. Mindez pedig a sebgyógyulás miatt fontos.
Nyáron azért nem olyan egyszerű megoldani a fényvédelmet...
Ez így van, de mindenképpen erre kell törekedni. Ideális esetben ruhával kellene fedni a sebhelyet, de legalábbis kerülni kell a direkt napsütést. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a sebes felületet kevéssé kellene mozgatni, ez ugyanakkor nyilván nagyon nehezen kivitelezhető. Persze arra azért nyáron is lehet törekedni, hogy a páciens óvja, védje a heget. Ennek része az is, hogy a varratszedésig ne érje víz az érintett bőrfelületet, és szándékosan ne is végezzen a páciens izzasztó tevékenységeket, bár persze a természetes izzadás nyáron elkerülhetetlen.
Mennyi idő alatt gyógyul a seb anyajegy-eltávolítás után?
Tisztázzuk: az anyajegy eltávolítása utáni heg megjelenése leginkább magától az anyajegytől függ, és természetesen befolyásolja azt az alkalmazott technika is, hiszen még a lézeres eltávolítás is jár bizonyos heggel. A leggyakrabban használt és biztonságos technika a sebészi kimetszés, mely általában a nagyobb vagy onkológiai szempontból gyanús anyajegyeknél ajánlott. Ilyenkor a sebész általában egy rögbilabda, vagy szakmanyelven „babérlevél” alakú metszést ejt, a lehető legszebb és legbiztonságosabb eredményre törekedve. Majd a sebet összevarrja és vékony plasztikai csíkokat helyez rá a még esztétikusabb sebgyógyulás érdekében. Közvetlenül a műtét után még nem látható a gyógyult állapot, hiszen közel öt napig gyulladásban van a terület. A varratokat lézeres kezelésnél egy-három hét után távolítják el, sebészi kimetszést követően kettő-négy hét múlva, amikor a szövetek gyógyulni kezdenek. Az érintett felület még vörösnek, érdesnek, merevnek tűnhet és bár a terület még egy-két hónapig kissé pirosas és duzzadt lehet, ezek a zavaró tulajdonságok egyre kevésbé lesznek jelen. A végleges megjelenés kialakulása akár egy évig is eltarthat.
Hogyan segíthetjük elő a sebgyógyulást?
Általánosságban igaz a sebekre, hegekre, hogy tisztán kell tartani azokat, ezért is kerül az anyajegy kimetszése után a sebre steril kötés. A varratszedésig nem érheti víz az adott bőrfelületet, és a nagy izzadással járó tevékenységeket is kerülni kell. Ideális lenne, ha a seb semmilyen módon nem mozogna, ez azonban szinte elkerülhetetlen, különösen, ha a lábról, a hátról, a nyakról vagy a vállról távolították el az anyajegyet. A másik fontos dolog, amit az imént említettem, hogy a sebet legalább hat hónapig nem érheti erős napfény, illetve, ha ez nem megoldható, kiemelten fontos az érintett testfelület ruhával való takarása. Ez a kockázat értelemszerűen csökkenhető, ha az anyajegy eltávolítása nem a nyári hónapokban történik. Ugyanakkor semmilyen időjárási szélsőség, így a hideg sem tesz jót a sebgyógyulásnak, tehát elméletben az a legideálisabb, ha ősszel történik a beavatkozás. Azzal is segíthetjük a sebgyógyulást és csökkenthetjük a feszüléssel járó kellemetlenséget, ha a varratok eltávolítása után körömvirág-, aloevera- vagy más gyulladáscsökkentő krémmel finoman kenegetjük a területet. Az alkoholtartalmú készítmények azonban kerülendők.
Mi a teendő, ha a normálistól eltérő sebgyógyulást tapasztalunk?
Ha túl lassúnak találja a beteg a sebgyógyulást, esetleg gyulladást, gennyesedést, fokozódó fájdalmat tapasztal, az a legfontosabb, hogy semmiképpen se kezdje el otthon „tisztogatni”, kezelni a sebet, mert ez minden esetben orvosi feladat. Különösen azért is, mert az esetek nagy részében ez a nem megfelelő otthoni utókezelés miatt történik… Ritkán, de az is előfordulhat, hogy a sebgyógyulás után úgynevezett atrófiás, hipertrófiás vagy keloidos hegek keletkeznek. Akár kis kerek behúzódások, akár vastag, vörös, viszkető heg, akár lilás, szabálytalan, fájdalmas hegszövet alakul ki a bőrön, azzal orvoshoz kell fordulni, aki meg tudja állapítani, szükséges-e kezelés, és ha igen, mit alkalmaznak majd.
