Vége a télnek, de a hidegek még velünk maradnak egy ideig. Ilyen időben sokan tapasztalhatják a viszketést, a kipirosodás a bőrükön, főként a hidegnek, szélnek kitett felületeken. Ennek számos oka lehet, de ha nem múlik könnyedén, érdemes ekcéma után is kutakodni, ami a tévhitekkel ellentétben felnőtt korban is kialakulhat.
Dr. Karászi Viktória bőrgyógyász, nemi gyógyász szakorvossal beszélgettünk a témáról.
Az ekcéma a köztudatban a gyermekkorral fonódott össze, de ha jól tudom, tévesen…
Leggyakrabban valóban gyermekkorban jelentkezik, de felnőttkorban is kialakulhat az ekcéma. Sokan úgy vélik, hogy az ekcéma olyan betegség, ami mindenképpen gyermekkorban jelenik meg, de ez nem igaz. Valóban ritkábban, de felnőttkorban is elkezdődhetnek az atópiás dermatitisz tünetei, az anamnézisben felfedezhetők olyan korábbi tényezők, amelyek a hajlamot előre jelezhették, például a nagyon száraz bőr, vagy allergia, asztma, szénanátha.
Ugyanakkor az esetek felében a tünetek már az első életévben jelentkeznek, és 5 éves kor előtt jobbára már megszülethet a diagnózis.
Mit takar pontosan az atópiás dermatitisz kifejezés?
Az atópiás dermatitisz egy krónikus bőrgyulladás, amely bőrszárazsággal, kínzó viszketéssel jelentkezik visszatérően. A betegségnek genetikai alapja van, aminek következményeként a különböző külső és belső hatásokra a bőr kóros módon, túlzóan reagál.
A fellobbanásokat azonban számos külső tényező is provokálhatja, akár a hideg, a szél, a száraz levegő is. Ha a téli, hideg, szeles hónapokban pirosodik ki, viszket, húzódik, válik érdessé a bőrünk, elsősorban meg kell győződnünk róla, nem a vastag, esetleg műszálas ruhák, a lakás száraz levegője, a nem megfelelő tisztálkodószerek okozzák-e a bőrszárazságot.
Amennyiben azonban megfelelő testápolás mellett sem múlnak, esetleg romlanak a tünetek, ajánlatos a bőrgyógyászati kivizsgálás. Ekkor derülhet ki, hogy ekcémáról van-e szó.
Mi a teendő, ha kiderül, hogy ez a helyzet?
Szakszerű kezeléssel elérhető a tünetmentesség, ám az ekcémával kapcsolatban fel kell készülni rá, hogy az esetek döntő részében élethosszig szükséges lesz a karbantartás. A kezelés alapvető része a bőr állandó hidratálása, az elveszített zsírok, lipidek pótlása, amely tünetmentes állapotban is fontos.
A helyi gyulladáscsökkentő készítmények viszonylag rövid idő alatt szüntetik meg a gyulladást, ami szinte azonnali könnyebbséget eredményez. A tünetek enyhülésekor úgynevezett immunmoduláló helyi krémeket, kenőcsöket is alkalmazunk, amelyekkel fenntartható a hosszabb tünetmentes állapot. A szakszerűen alkalmazott, biztonságos immunmoduláló szerek hosszú távon is megakadályozzák a gyulladásos folyamatok kialakulását, anélkül, hogy a bőr szerkezetét károsítanák.
A betegségtől és a személytől függően természetesen számos más kiegészítő kezelés is szóba jöhet, mint bizonyos viszketéscsillapító szerek, speciális orvosi fényterápiára, gyógyszeres kezelés.
Mit tehetünk, hogy ne romoljon az állapotunk?
A hidratáláshoz nem ajánlott illatosított, színezett bőrápolókat választani, legjobb kikérni a bőrgyógyász véleményét és speciálisan az ekcémás bőr ápolására kifejlesztett illatanyag- és színezékmentes készítmények használni.
Ha kontaktekcémáról van szó, nyilvánvalóan el kell kerülni az irritációt kiváltó anyagokat, tárgyakat. Sokan nem gondolnak rá, de a kozmetikumok, a testékszerek, sőt, akár a ruhadarabok fémrészei is okozhatnak panaszokat.
A lakás száraz levegője is provokáló tényező lehet, érdemes figyelni a szellőztetésre, párásításra. És bármennyire vonzó télen egy forró fürdő, az irritáció elkerülése végett a kádfürdőzés helyett a rövid langyos zuhanyozás ajánlott.
A műszálas- és gyapjúruhadarabok helyett pedig válasszunk pamutot.
Kevésbé ismert, hogy a tünetek fellángolását ételintolerancia is okozhatja.
Ilyenkor mi a megoldás? Elhagyjuk a kérdéses élelmiszereket?
Amikor felmerül, hogy az ekcémát élelmiszer is kiválthatja, a betegeket sajnos – alapos kivizsgálás nélkül is – gyakran eltiltják bizonyos élelmiszerek fogyasztásától, vagy egyoldalú diétát írnak elő számukra, ami hosszú időn keresztül hiánytüneteket is okozhat.
A diéta összeállítása előtt ezért első lépésben a panaszokat okozó élelmiszerek azonosítására van szükség, erre az IgE ellenanyag mérése alkalmas. Ez esetben az ekcémás betegek kezelésében – egyéntől függően – akár jelentős javulás is elérhető, ha a panaszokat kiváltó ételeket az étrendből kizárjuk.
Szükség lehet allergia-, fogászati, gégészeti, belgyógyászati vizsgálatokra is a kiváltó okok kizárása vagy beazonosítása végett. Ezen túlmenően pedig érdemes elsajátítani valamilyen stresszkezelési módszert is, mert a feszült lelkiállapot önmagában is fellobbanthatja az ekcémát.
Ennek mi a háttere?
Egyes szakemberek szerint a kortizol hormon stressz által kiváltott magas termelődése lehet az oka, ami elnyomja az immunrendszert és gyulladásos választ alakít ki a bőrben.
Más kutatások pedig azt bizonyították, hogy a stressz és az ekcéma kiújulása kölcsönös kapcsolatban vannak egymással. A stressz kiváltotta fellángolás ugyanis még feszültebbé teszi a pácienst, ami tovább fokozza a tüneteket. Éppen ezért, ha valakinél a stressz komoly pszichés és akár fizikai következményekkel jár, érdemes szakember, pszichológus közreműködését is kérni a kezelésében.
