Tavaly ilyenkor még úgy tudtuk, a COVID-19 elsősorban az idősebb korosztály számára rejt súlyos – adott esetben halálos – veszélyeket, a fiatalabbak többnyire könnyedén átvészelik, és miután túlestünk rajta, már nincs nagy gond. Mára sajnos pontosan tudjuk: a helyzet egészen más, az egyre gyakrabban csak poszt-COVID tünetegyüttesnek pedig számos megjelenési formája létezik. Dr. Ferenczy Pétert, a KardioKözpont kardiológusát, diabetológust a szívet érintő utólagos komplikációkról kérdeztük.
Szívkárosodásról számolnak be többen is, miután kigyógyultak az új típusú koronavírusból. Valóban jellegzetes poszt-COVID-tünetről beszélünk?
Már tavaly megjelentek az első tanulmányok, amelyek felhívták a figyelmet, hogy a vírusfertőzésből felépült betegeken szív-károsodás jelei mutatkoznak hetekkel vagy akár hónapokkal a betegség után. Ennek az az oka, hogy a vírusok közvetlenül a sejteket fertőzik meg. A COVID-19 esetében elsődlegesen a tüdő jelenti a célpontot, ugyanakkor egyeseknél a szervezet túlzott immunválaszt produkál, ami az egész testben fokozott gyulladás-hajlammal jár. Ez a szívizmot is érintheti, ebben az esetben pedig a szív pumpafunkciója, illetve az elektromos jelek továbbítására irányuló képesség egyaránt romlik.
Tehát szívizomgyulladásról beszélünk?
Igen, az úgynevezett myocarditisről, ami súlyosabb formában akár szívritmuszavarhoz, szívelégtelenséghez is vezethet. Egyes kutatási eredmények szerint még az enyhébb lefolyású fertőzés sem jelent e tekintetben biztonságot, hiszen az is okozhat gyulladást, és károsíthatja a szívet. Ugyanakkor szeretném a tisztánlátás kedvéért hozzátenni, hogy hasonló szövődmények gyakorlatilag bármilyen vírusfertőzés nyomán kialakulhatnak. Szerencsére az esetek többségében maguktól meg is gyógyulnak a betegek, tünetek nélkül.
Milyen más módon lehet még hatással a szívre és a keringési rendszerre a koronavírus?
Jelenlegi ismereteink szerint kétféle alapvető hatást különböztet-hetünk meg. Az egyik a már említett, közvetlenül okozott szívizomgyulladás, illetve a vérrögképződés-kialakulás esélyének fokozása. A közvetett hatás pedig a már meglévő szív- és érrendszeri betegségek állapotának további rontása. Mindez azzal jár, hogy amennyiben valakinél beigazolódik a koronavírus-fertőzés, mindenképpen értesítenie kell az orvost akár a betegség alatt, akár már a gyógyulás után, amennyiben bizonyos tünetek jelentkeznek nála. Ezek a nagyfokú fáradtság, a légzési nehézségek, az ödémásodás, illetve az általános diszkomfort-érzéssel párosuló mellkasi fájdalom.
A szívizomgyulladás esélye az mRNS-oltások ritka, de meglévő mellékhatásaként is felmerült. Mit lehet tudni erről?
Az utóbbi hetekben az amerikai élelmiszer- és gyógyszer-biztonságért felelős hivatal, az FDA valóban módosította a Pfizer és Moderna vakcinák tájékoztatóit, amelyekben ezek után a kockázatok közt a szívizomgyulladásra és a szívburokgyulladásra, a pericarditisre is erőteljesen felhívják a figyelmet.
Ezzel párhuzamosan azt is megfogalmazták az egészségügyben dolgozók számára, mi a teendő, ha egy páciensnél erre utaló tünetek jelennek meg. Mindennek az az oka, hogy a nagyjából 140 millió, Pfizerrel vagy Modernával oltott amerikai között körülbelül háromszáz olyan esetet regisztráltak a 12-29 éves korosztályban, akiknél szívizomgyulladás jelentkezett.
Matematikailag ez azért elég alacsony esély…
Abban nincs vita a szakértők körében, és soha nem is volt, hogy az oltás előnyei messze magasan felülmúlják az esetleges kockázatokat, az mRNS-vakcinák hatásossága pedig 95 százalék körüli. Emellett ez az elsősorban tinédzserkorú és fiatal férfiakat érintő probléma jellemzően kevésbé volt súlyos a regisztrált esetekben, mint a „hagyományos” myocarditis. A hatóságok ugyanakkor természetesen felhívták a figyelmet, hogy minden esetben orvoshoz kell fordulni, ha fájdalomérzet, nyomásérzet, bármilyen kellemetlen érzés alakul ki a mellkasban, netán fulladásérzés, erős szívdobogás jelentkezik. Az orvosok ezekben az esetekben tudni szokták, hogy milyen kezelésre van szükség.
Mihez kezdjen, aki szív- és érrendszeri betegséggel küzd?
Legyen szó kardiovaszkuláris megbetegedésről vagy magas-vérnyomás-betegségről, az a legfőbb cél, hogy a betegek a lehető legjobb állapotban legyenek, immunrendszerüket a lehető leg-jobban karban tartsák, alapbetegségük ne romoljon. A rendszeres orvosi kontroll mellett mindenképpen ajánlott elmenni kardiológiai vizsgálatra, ha szokatlan tünetek jelentkeznek – ez alól az oltás utáni tünetek sem képeznek kivételt. Szeretném ugyanakkor hangsúlyozni, hogy nem kizárólag azoknak ajánlott az elővigyá-zatosság, akiket már diagnosztizáltak valamilyen betegséggel, netán gyógyszert szednek, hanem mindenkinek, különösen az időseknek, a túlsúlyosaknak, a magas vérnyomással rendelke-zőknek. Ha pedig valaki még nem biztos benne, felveszi-e az oltást, konzultáljon szakorvossal, hogy a lehető legkisebb kockázatot jelentő megoldást válassza. Ugyanakkor ismételten hangsúlyozom: a kardiológusok körében is szinte teljes konszenzus érvényesül azt illetően, hogy ez valamelyik oltást jelenti.
