A HIV-fertőzés ma már szerencsére nem egyenlő a halálos ítélettel, viszont a fertőzötteknek roppant szigorúan tartaniuk kell magukat az előírásokhoz. Hazánk továbbra is alacsony fertőzöttségű országnak számít az AIDS tekintetében, dr. Szlávik János infektológus véleménye szerint azonban Magyarországon is sokat javulhatna a helyzet a patikában kapható gyorstesztek bevezetésével.
Igaz-e, hogy ma már a megfelelő gyógyszerek révén ugyanolyanok egy HIV-fertőzött életkilátásai, mint egy egészséges emberé?
Inkább úgy fogalmaznék: szinte ugyanolyanok. A mai gyógyszereknek már kevés a mellékhatásuk, de befolyásolják a szervezetet, és még nem tudjuk pontosan mennyire. Bizonyosan nem annyira, mint a ’90-es években alkalmazott gyógyszerek, amelyeknek szó szerint rettenetes mellékhatásaik voltak az agyvérzéstől kezdve az infarktuson és a hasmenésen át egészen a vesekőig. Ugyanakkor a szervezetben elrejtőzve megmaradt nagyon kevés HIV-vírus azért így is kifejti hatását. Bizonyos daganatos megbetegedések, így például a Hodgkin-limfóma például gyakoribb HIV-fertőzötteknél, és a tüdőrák is több dohányos HIV-pozitív beteget támad meg, mint szintén dohányos, de nem vírushordozó embert. És természetesen ne feledkezzünk meg a lelki nehézségekről sem, hiszen hiába vírusmentes a beteg, hiába nem fertőz, a partnerének így is be kell számolnia a betegség tényéről. Ugyanígy a család, a munkahely előtt is sokszor titkolózni kell. Vagyis HIV-pozitívnak lenni továbbra is nehéz, még a mai gyógyszerek mellett is.
A fertőzésveszély tényleg teljesen kizárható már, ha valaki szedi a gyógyszereket?
Igen. Aki szabályosan szedi a gyógyszert, és a vírus méréshatár alatti mennyiségben található meg a szervezetében, sem szexuális úton, sem máshogyan nem fertőz. Még a tűszúrásos balesetek esetében sem kerül át a vírus másba. Tehát napjainkban ma már tényleg nem azoktól kell félni, akik hordozzák a HIV-et, hanem attól a – sejtésem szerint – Magyarországon 3-4000 embertől, aki nem tudja magáról, hogy beteg.
Ugyanakkor a betegség még mindig nem gyógyítható…
A világ azt szeretné, ha ezeket az embereket végleg meggyógyítanánk, teljesen kikergetnénk a szervezetükből a kórokozót. Jelenleg erre valóban nincs még mód: ha a beteg abbahagyja a gyógyszeres kezelést, a veséjében, heréjében, agyában rejtőzködő kórokozók szaporodni kezdenek, és megindul a rohamos leépülés. Végleges megoldást jelentő gyógyszer vagy oltóanyag egyelőre nem áll rendelkezésre, és ugyan időről időre ígéretes eredményekről számolnak be kutatók, a probléma még mindig létezik, immáron több mint három évtizede.
Mire kell figyelnie a betegeknek a gyógyszerek kapcsán?
A patikában minden hónapban át kell venniük a gyógyszereket, azokat pedig utána drákói szigorral, minden nap be kell szedniük. Ezt egyszerűen nem lehet elfelejteni, hiszen pár nap kihagyás is szó szerint az életükbe kerülhet. Ami magukat a készítményeket illeti, rendkívül drágák, de szerencsére csak egy 300 forintos dobozdíjat kell fizetni értük Magyarországon is. Háromhavonta kötelező az orvosi szűrés, hathavonta pedig ellenőrzik a vérben jelenlévő kórokozók mennyiségét, illetve az immunrendszer általános állapotát. Amennyiben más célú orvosi vizsgálatra mennek, a betegeknek természetesen azonnal közölniük kell a betegségük tényét. Ez gyakran hátrányt jelent, tipikusan például a fogorvosi ellátás nagyon nehéz így. Noha maguk a fogorvosok tudják, hogy a jól kezelt HIV-fertőzöttek nem jelentenek veszélyt a személyzetre, még így is csak nagyon kevesen vállalják közülük Magyarországon az ellátásukat. Vagyis a nyugat-európai helyzettől még messze vagyunk: nálunk elsősorban HIV-centrumokban történik az orvosi ellátás Budapesten, Pécsen, Debrecenben és Miskolcon. Mint említettem, a betegek többsége még a család és a barátok előtt is titkolózni kényszerül, így nagyon gyakran vitamindobozba teszik át a gyógyszereiket. Tehát az AIDS hazánkban továbbra is komoly stigmatizációval jár.
Tágabb kitekintéssel jelenleg milyen Magyarországon az AIDS-helyzet?
Szlovákiához, Csehországhoz, Horvátországhoz hasonlóan továbbra is alacsonyan fertőzött országnak számítunk. Éves szinten a HIV-fertőzöttek száma 2-300 fővel, az AIDS-betegeké átlagosan 50 fővel emelkedik, és 10-15 beteg hal meg. Öt-hat évente fordul elő, hogy egy anyuka átörökíti a betegséget a gyermekére, és ilyenkor jellemzően a kicsiről derül ki előbb a betegség ténye. Olyan pedig 1986 óta egyszer sem történt, hogy valaki vérkészítmény révén kapta el a fertőzést.
Kik számítanak fokozottan veszélyeztetettnek?
A fertőzöttek mintegy 90 százaléka meleg, túlnyomó többségük férfi. A prostituáltak körében nincs jelen a betegség, és a kábítószeres körökbe Magyarországon szerencsére szintén nem került be tömeges jelleggel – talán ennek is köszönhető az alacsony fertőzöttség. Ezzel szemben például Oroszországban több millió, Ukrajnában pedig 5-600 ezer fertőzöttet tartanak nyilván éppen amiatt, mert a drogfüggők körében népbetegség az AIDS. Nálunk a rizikócsoportba tartozók többsége rendszeres szűrésre jár. Viszont sajnos a fiatalabb korosztályokról elmondható, hogy egyre felelőtlenebbek a védekezést illetően.
Miért?
Lehet, hogy az is közrejátszik: már tudják, hogy a HIV-vírus egy-két-három hónap alatt eltüntethető a szervezetből, és tünetmentes életet lehet élni. Tehát ezen a téren nem állunk jól. Mindenképpen több szűrővizsgálatra lenne szükség. Már csak azért is, mert ebben az esetben még többen szednék a gyógyszert, és nem lenne kitől elkapni. Bizonyos országokban emiatt már csökken is a betegek száma, nálunk viszont sajnos pár civil szervezeten kívül senki sem foglalkozik ezzel komolyan. Természetesen a nemibeteg-szűrő állomásokon, egyes ÁNTSZ-kirendeltségeken vagy kormányhivatalokban, civil állomásokon van mód HIV-teszthez jutni, de az lenne az ideális, ha nálunk is árulnák a patikákban a gyorsteszteket, mint Angliában vagy Franciaországban. Folynak már erről az egyeztetések, de ez még mindig a jövő. Bizonyos, hogy ha nálunk is rendszeresítenénk a szóban forgó teszteket, megnövekedne az ismert fertőzöttek száma.
Ön szerint rá lehet még mondani az AIDS-re, amit régen szinte kötelező volt, hogy ez a betegség „korunk pestise”?
Semmiképpen. Már Afrikában, Ázsiában is rendelkezésre állnak az említett gyógyszerek, és ugyan számos területen – így a volt Szovjetunió területén vagy Kínában – súlyos a helyzet, világszinten akkor is visszaszorulóban van a betegség. A géntechnológiai módszerek vagy egy új vakcina, védőoltások segítségével pedig remélhetőleg ugyanúgy el lehet majd tüntetni a föld színéről, mint korábban a feketehimlőt vagy hamarosan a gyermekbénulást. Úgy gondolom, van rá esély, hogy 2030-ra közel kerüljünk ehhez az állapothoz, mint ahogyan addigra alighanem a hepatitis C is javarészt el fog tűnni. Persze riasztó látni a védőoltásokkal kapcsolatos ellenséges, rohamosan terjedő nézeteket, és látjuk, hová is vezet mindez olyan országokban, ahol nincsen Magyarországhoz hasonló, 98 százalékos átoltottság. A gyermekkori kötelező védőoltások tekintetében nem lehet engedményt tenni, sőt, az a helyes, hogy egyre több betegség kerül be ebbe a körbe. Az oltásellenes nézetek ellen pedig foggal-körömmel harcolni kell, hiszen szó szerint gyermekeink élete múlik rajta.
