Mindenképpen ki kell vizsgálni, ha a vérnyomás gyakran, a hétköznapi mértékeken túlmenően ingadozik a normál, a magas és az alacsony értékek között. Dr. Kapocsi Judit, a KardioKözpont magasvérnyomás- és érkockázat-specialistája segítségével jártunk utána, mi állhat ilyenkor a háttérben.
Mikor beszélhetünk „ugráló” vérnyomásértékekről? Egyáltalán mikortól tekinthető magasnak a vérnyomás?
A magas vérnyomás értekei egy bizonyos táblázat szerint határozhatók meg. Eszerint magas normális vérnyomásról beszélünk 130-139 és/vagy 85-89 Hgmm esetén, első fokozatú enyhe magas vérnyomásról pedig 140-159 és/vagy 90-99 Hgmm mérésekor.
Az említett értékek fölött már közepesen súlyos és súlyos magas vérnyomás-kategóriák szerepelnek. Sokaknál előfordul, hogy normálisról magasra ugrik a vérnyomásuk, bár ennek az esetek többségében ártatlan oka van.
Izgalom, kávé, sport?
Igen, hasonlók. Akár egy izgalmas várakozás, akár egy rossz hír vagy bármilyen stresszhelyzet megemelheti átmenetileg a vérnyomást, de a sok só, a koffein- és az alkoholfogyasztás, bizonyos gyógyszerek hatására is megemelkedhetnek az értékek, amelyek egészséges esetben maguktól és viszonylag gyorsan visszaállnak. A vérnyomás kiugrásai általában nem okoznak tüneteket, de egyes esetekben olyan panaszok jelentkezhetnek, mint a fülcsengés, az erős szívdobogás, fejfájás, szédülés, általános rossz közérzet. Létezik néhány olyan állapot, amely vérnyomás-kiugrásokat eredményezhet.
Melyek ezek közül a leggyakoribbak?
Talán furcsán hangzik, de kimondottan gyakorinak tekinthető az úgynevezett fehérköpeny-szindróma. Ez azt jelenti, hogy az orvosi vizsgálat stressze miatt egyeseknél a rendelőben akár jóval magasabb értékek mérhetők, mint normál körülmények között, például otthon.
Ezzel ellentétben az álcázott hipertónia esetében a magas vérnyomás-betegek alacsonyabb értékeket produkálnak az orvosnál, mint otthon, ahol előfordulnak kiugrások. Ez a jelenség súlyos következményekkel járhat, hiszen rutinból végzett eljárással nem lehet felismerni, kezelés nélkül viszont egyre nagyobb veszély fenyegetheti a szerveket és a szívet.
Fontos kiemelni a rohamszerű, azaz paroxizmális magas vérnyomás esetcsoportját is. E rohamszerűen jelentkező vérnyomás-kiugrások egyik legijesztőbb vonása, hogy nem érthető okokból, például stresszhelyzetben jelentkeznek, hanem teljesen kiszámíthatatlanul. És amíg az ingadozó vérnyomás általában nem okoz tünetet, addig a paroxizmális magas vérnyomás szinte minden kiugrásnál tünetekkel kísért. Ilyen tünet lehet a fejfájás, a gyengeség, az erős szívdobogás, a légszomj és akár a halálfélelem.
Itt mi áll a háttérben?
Gyakran endokrin megbetegedésről beszélhetünk. Ilyen esetekben feltétlenül kivizsgálás szükséges.
Említette, hogy több esetben nem feltétlenül megbízható az orvosi rendelőben végzett mérés. Mi ilyenkor a megoldás, 24 órás vérnyomásmérés?
Amikor valaki azzal a panasszal fordul orvoshoz, hogy gyakran tapasztal kiugró vérnyomásértékeket, elsősorban azt érdemes kideríteni, hogy valóban kiugrásokról van-e szó, vagy valódi magasvérnyomás-betegségről, ugyanis gyakran ez a diagnózis. A diagnosztizálásban valóban a 24 óráig vagy 48 óráig tartó vérnyomásmérés az egyik leghasznosabb eszköz. Ez ma már nem jár különösebb kényelmetlenségekkel, egy egyszerű, állandóan viselendő kis eszköz segítségével megejthető. Ha végeredményben kiderül, hogy magasvérnyomás-betegségről van szó, a célértékek meghatározása után el kell kezdeni az életmódváltásra, és szükség esetén a gyógyszerszedésre épülő kezelést.
Ilyen esetekben is tapasztalhatók további kiugrások?
Igen, előfordul, hogy a már ismert magasvérnyomás-betegek tapasztalnak kiugrásokat. Ez legtöbbször a nem megfelelő kezelés vagy adagolás következménye. Ilyen esetben pontos és részletes kivizsgálás után másfajta kezelés rendelhető el.
Előfordulhat azonban, hogy a kivizsgálás során „csupán” az ingadozó vérnyomás diagnózisa igazolódik be. Ennek kezelésében nem létezik egyetlen elfogadott módszer, de sokszor arra van szükség, hogy a páciens stresszkezelési képességei javuljanak. Ehhez természetesen pszichés segítséget érdemes kérni, valamint ebben az esetben is fontos az életmód rendezése. A kezelést ebben az esetben is komolyan kell venni, hiszen az ingadozó vérnyomás is fokozott szív-érrendszeri kockázatot jelent a koszorúér-betegség, a stroke és a szívelégtelenség szempontjából.
