Közeleg a kullancsszezon, és ugyan sokan kívülről fújják, mit kell tenni a kellemetlen rovarok ellen, a baj néha mégis elkerülhetetlen. Éppen ezért ezúttal a védekezés, elsősorban a megelőzés oldaláról jártuk körül a kérdést az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága szakembereinek segítségével.
Miért veszélyes a kullancsok által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás, azaz kullancsenkefalitisz?
A kullancs által terjesztett vírus idegrendszeri megbetegedést okoz, agyhártyagyulladást vagy agyvelőgyulladást, amely kimenetelét tekintve nyomtalanul vagy maradványtünetekkel gyógyul, illetve halálos kimenetelű lehet. A maradványtünetekkel való gyógyulás aránya Magyarországon nem ismert, mivel erre nem történik adatgyűjtés.
Milyen gyakorisággal kezelnek ilyen betegséggel Magyarországon betegeket, és közülük milyen arányban szenvednek maradandó károsodásokat?
Az 1996 és 2005 közötti tízéves időszakban 863, kullancsok által terjesztett vírusos agyvelőgyulladást regisztráltak, közülük hat volt halálos kimenetelű, míg a 2006 és 2015 közötti tíz év során 518 bejelentett esetre két haláleset jutott. Ami a bejelentett kullancsenkefalitisz-megbetegedések országos számát illeti, 2010-ben ötven, 2011-ben negyvenhárom, 2012-ben negyvennégy, 2013-ban ötvenhárom, 2014-ben harmincegy, 2015-ben huszonnégy esetet jelentettek be.
Milyen arányban fertőzöttek a betegséggel maguk a kullancsok?
Nincs folyamatos adatgyűjtés arra vonatkozóan, hogy a kullancsok mekkora hányada fertőzött, így naprakész adatokkal nem rendelkezünk.Korábbi hazai felmérések alapján a kullancsenkefalitisz-vírust Magyarországon a kullancsok 0,05 százaléka hordozza, tehát minden kétezredik kullancsban találhatjuk meg a kórokozót egy adott időpontban. Ez az előfordulási gyakoriság azonban a gyűjtési helytől, a vizsgálati módszertől és a kullancsok fejlődési stádiumától nagymértékben függ. A fertőzött kullancsok eloszlása akár egy kisebb területegységet vizsgálva sem egyenletes, azt sok környezeti tényező befolyásolja. Ahhoz, hogy a kullancs fertőzötté váljon, szükséges, hogy a kórokozót felvegye. Ez szinte kivétel nélkül akkor valósul meg, ha egy fertőzött állatból a kullancs a megfelelő időszakban szív vért. Következésképpen azok a kullancsok nagyobb valószínűséggel hordozzák a vírust, amelyek már szívtak vért korábban. Így a kórokozó a kifejlett kullancsokban fordul elő gyakrabban, míg a köztes fejlődési alakban, úgynevezett nimfa stádiumban valamivel ritkábban, az egészen apró lárva stádiumban pedig csak elvétve. A kórokozókkal fertőzött kullancsok gyakorisága a közép-európai országokban – főként Szlovéniában, Ausztriában, Csehországban és Magyarország nagyobb tengerszint feletti magasságú területein – és a balti államokban a legmagasabb.
Milyen elven hat a kullancscsípés okozta betegségek elleni védőoltás?
A védőoltás a kullancsok terjesztette agyvelőgyulladást okozó vírust elölt formában tartalmazza. A védőoltás aktív immunválaszt alakít ki, azaz a szervezet felismeri a vírust mint idegent, és néhány hét alatt felkészül, hogy a vírust elpusztító ellenanyagot termeljen. A kialakuló immunmemória miatt a vírussal történő következő találkozáskor már azonnal rendelkezésre áll az ellenanyag, így gyorsan és hatékonyan tud válaszolni a szervezet a vírus támadására, megelőzve ezzel a megbetegedés kialakulását.
Mikor, illetve kiknek nem javasolt az oltás?
Minden gyógyszer és minden oltóanyag esetén az alkalmazási előirat tartalmazza az ellenjavallatokat, ezek figyelembevételével dönt az oltóorvos a védőoltás beadásáról. A kullancs terjesztette agyvelőgyulladás elleni oltóanyagok esetén ellenjavallat az oltóanyagra, illetve azok összetevőire korábban jelentkezett súlyos allergiás reakció, heveny lázas megbetegedés, illetve korábbi agysérülés esetén megfontolandó a védőoltás beadása.
Milyen mellékhatásai lehetnek az oltásnak?
Minden gyógyszer és minden oltóanyag esetén az alkalmazási előirat tartalmazza a várható mellékhatásokat megadva, hogy milyen gyakorisággal fordultak elő a vizsgálatok során. A kullancs terjesztette agyvelőgyulladás elleni oltóanyagok esetén a leggyakoribb az injekció beadási helyén fellépő fájdalom, bőrpír. Emellett ritkábban fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, hányinger jelentkezhet még.
Mennyi ideig véd az oltás, kell-e ismétlő oltást beadatni?
Minden gyógyszer és minden oltóanyag esetén az alkalmazási előirat tartalmazza a követendő oltási sémát. Általánosságban a kullancs terjesztette agyvelőgyulladás elleni oltóanyagok esetén az első oltás után néhány héten, hónapon belül további egy vagy két oltás szükséges majd egy éven belül még egy oltás. A védettség hosszú távú fenntartásához három-öt évente szükséges egy oltás beadása. A pontos oltási sémát az oltandó életkora, az alkalmazott oltóanyag típusa és a védettség kialakításához rendelkezésre álló időtartam alapján az oltóorvos tudja megadni.
Miben tér el a gyerekeknek és a felnőtteknek gyártott készítmény?
A gyermekeknek gyártott oltóanyag egy adagja fele mennyiségű hatóanyagot tartalmaz, mint a felnőtteké.
Véd-e a kullancsenkefalitisz elleni védőoltás a kullancsok által terjesztett egyéb betegségek, például a Lyme-kór ellen?
Nem, mivel a két betegséget két különböző kórokozó okozza: a kullancsenkefalitiszt egy vírus, a Lyme-kórt egy baktérium idézi elő.
Melyek a kullancsok által leginkább fertőzött területek Magyarországon? Igaz-e, hogy már a városokban is tartanunk kell tőlük?
Legnagyobb számban az erdőkben, valamint az egyéb bokros-fás, sűrű aljnövényzetű területeken találjuk meg a kullancsokat. Itt a legkisebb a páratartalom-ingadozás, amely a kiszáradásra érzékeny kullancs szempontjából kulcsfontosságú. Itt megtalálhatók továbbá a kullancsok táplálkozásához nélkülözhetetlen gazdaállatok – erdei emlősök, madarak – is. Azonban városi környezetben is előfordulhatnak kullancsok, különösen az összefüggő növényzettel borított területeken, például parkokban, kertekben, elhanyagolt, magas fűvel benőtt területeken és a települések határában. A kertekbe a háziállatok, elsősorban a kutyák és macskák, különböző madarak és kisemlősök, például sünök révén kerül be. Aktivitásuk tavasz végén, nyár elején, valamint szeptemberben a legmagasabb. Ahol több a kórokozókat hordozó közönséges kullancs, ott több megbetegedés fordulhat elő. Az ország egyes részein kevésbé jellemzőek, míg máshol gyakoribbak a kullancsok számára kedvező erdei élőhelyek. Ezek után nem meglepő, hogy az általuk terjesztett betegségek előfordulása is területi jellegzetességeket mutat. A dokumentált emberi megbetegedések száma alapján Zala, Vas, Somogy megye, a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység a leginkább érintett.
Miként lehet megelőzni a bajt? Milyen óvintézkedések javasoltak a kullancsokkal szemben?
A kullancsok okozta ártalom ellen egyénileg számos módon védekezhetünk. Erdei túrák alkalmával használjunk kullancsriasztó szereket, bőrünkre és ruházatunkra juttatva! A riasztószereket mindig a használati utasítás szerint alkalmazzuk, amelyből azt is megtudhatjuk, hogy milyen gyakran (hány óránként) javasolt az adott készítmény ismételt alkalmazása! A legjobb riasztóhatást a dietil-toluamid (DEET), a pikaridin, az etil-butil-acetil-aminopropionát, valamint a citriodiol hatóanyagú készítmények biztosítják. A hatóanyagra vonatkozó információkat is megtaláljuk a címkén. A B-vitamin, akár tapasz formájában akár tablettaként szedve, kullancsok riasztására alkalmatlan! Annak érdekében, hogy a kullancsok a bőrfelületet nehezebben érjék el, erdei kirándulások alkalmával viseljünk világos színű, zárt ruházatot, a világos színű ruházaton ugyanis sokkal könnyebb észrevenni a sötét színű kullancsokat! Az inget tűrjük be a nadrágba, a nadrág szárát pedig a zokniba vagy a bakancsszárba. A túra, séta során rendszeresen pillantsunk a ruházatunkra, így a rajtunk mászó kullancsokat hamar észrevehetjük.
És mit tegyünk, ha már megtörtént a baj?
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen fontos, hogy a bőrbe fúródott és táplálkozását megkezdő kullancsot mihamarabb felfedezzük és eltávolítsuk. Mivel a kullancs által hordozott kórokozók átvitele jellemzően csak a szúrást követő néhány óra múlva kezdődik el, ez általában eredményes módszer a fertőzés megelőzésére. Ehhez gondosan át kell vizsgálni azokat a bőrfelületeket, elsősorban a hajlatokat és a deréktájékot, ahová a kullancsok előszeretettel befúrják magukat. Mivel a kullancs a vérszívás megkezdésekor anyajegyre is hasonlíthat, figyelmes keresésre van szükség. Az eltávolításhoz legalkalmasabb egy vékony hegyű csipesz, amellyel a kullancs a bőrhöz legközelebb eső részénél ragadható meg, anélkül, hogy utótestét összenyomnánk. A kullancsot ez után határozott mozdulattal kihúzzuk rögzülési pontjából. A bőrből történő eltávolításukhoz speciális eszköz, kullancseltávolító kanál is vásárolható. Szükség esetén azonban két körmünk közé fogva, gyengén csavaró mozdulattal is kihúzható a kullancs, mert az a legfontosabb, hogy minél előbb eltávolítsuk bőrünkből. Előfordulhat, hogy a kullancs eltávolításakor a bőrben marad a sebben apró, visszahajló horgocskákkal rögzült szájszerv. Ez azonban már a kórokozó-átvitel szempontjából nem jelent veszélyt; így ha nem tudtuk kiszedni, akkor – mint egy apró szálka – idővel magától kilökődik a bőrből. Célszerű a befúródott kullancs helyét és eltávolításának idejét a naptárba feljegyezni, hogy az esetleges betegségtünetek megjelenésekor az orvost tájékoztathassuk a kullancscsípés időpontjáról.
