Növényi kannabinoidok és endokannabinoidok
Nagyából ezzel egy időben kezdték felderíteni a kender hatóanyagait, amelyek közül a tetrahidro-kannabinol (THC) és a kannabidiol (CBD) a legismertebb. Napjainkig több mint 110 kannabinoidot írtak le a kenderből, s ezek többségének hatásai alig ismertek. A kannabinoidok hatásának megismerésében az 1980-as évek végén történt döntő fordulat. Ekkor fedezték fel az endokannabinoidrendszer jelenlétét az emberi szervezetben. Ez egy olyan bonyolult, receptorokat, az ezeken ható, a szervezet által termelt anyagokat és ezek regulációját végző fehérjéket magában foglaló rendszer, amelyen keresztül a Cannabis vegyületei is hatnak. Az endokannabinoid-rendszer receptorai nem csak a központi idegrendszerben, hanem egyéb szövetekben, szervekben is megtalálhatóak. Az igen bonyolult rendszer az idegrendszer működésétől kezdve az immunrendszer és a termékenység befolyásolásán át, az étvágy szabályozásáig számos feladatot betölt. Szerepe tehát messze túlmutat azon, hogy a THC is az endokannabinoid-rendszeren keresztül fejti ki pszichotróp hatását.
Kannabinoid alapú gyógyszerek
A növényi kannabinoidok közül a THC hatásprofilját tárták fel a legalaposabban. Az elmúlt években ehhez felzárkózott a CBD, amely jelenleg a legintenzívebben kutatott (és legnagyobb kereskedelmi forgalmú) kannabinoid. Ez a két vegyület, a THC félszintetikus származékával, a nabilonnal együtt az Európai Unió számos országában bizonyított hatásosságú gyógyszerként van forgalomban. A kannabinoidok markáns farmakológiai hatását tükrözi az a tény, hogy mindegyik gyógyszer vényköteles, és indikációjuk kifejezeten súlyos betegségekkel, állapotokkal kapcsolatos.
Az Európai Unióban forgalomban lévő kannabinoidtartalmú gyógyszerek
A táblázatban bemutatott szerek megjelenésüket, gyógyszerformáikat tekintve illeszkednek a „hagyományos” gyógyszerek közé. Egyes tagállamokban terápiás céllal ún. orvosi kannabisz vagy nyers kannabiszkivonatok is forgalomban vannak, azonban az ilyen készítmények megjelenése a hazai piacon (legalábbis rövidtávon) nem valószínű.
Napjainkban a legnagyobb figyelem az élelmiszerként forgalmazott Cannabis-termékekre irányul. Bár a kender magja és az abból préselt olaj évszázadok óta élelmiszerként használatos, jelenleg nem ezek, hanem az ún. CBD-olaj a legnépszerűbb. A CBD-vel kapcsolatban sok a bizonytalanság, egy dolog viszont egyértelmű: a marketing messze megelőzte a tudományt és a jogalkotókat. A CBD-tartalmú termékeket sokkal több mindenre használják, mint ami a tudományos vizsgálatok alapján megalapozott, és a piacon tapasztalható káosz alapján úgy tűnik, a jogszabályok és/vagy azok betartatása elégtelen.
Kábítószer-e a CBD?
A CBD nem pszichoaktív, bár némileg hat a hangulatra – igaz, közel sem olyan intenzíven és olyan módon, mint a THC. És míg a magas THC-tartalmú kender a jogszabályok szerint kábítószernek minősül, a CBD-ben dús növényi minta birtoklása nem törvénysértő.
Ugyanakkor a két vegyület „együtt jár”, mivel a növényben termelésük hasonló biokémiai folyamatok során történik. Nincs CBD-ben dús és teljesen THC-mentes kender, mint ahogy THC-ben gazdag és CBD-t egyáltalán nem tartalmazó sincs. Hosszú évtizedeken keresztül a nemesítők fő célja a THC-tartalom növelése volt, újabban legalább ekkora igény van a magas CBD-tartalmú és THC-ban szegény (így kábítószernek nem számító) növényekre. Ezt az igényt a CBD gyógyászati felhasználásának hihetetlen tempójú növekedése generálja.
Hogyan hat a CBD?
A CBD hatása rendkívül komplex, bioaktivitásainak felderítése napjainkban is tart. Hatásainak egy része, például a görcsoldó hatás az emberi szervezet endokannabinoid-rendszerének receptorain keresztül alakul ki. A hatások zöme ugyanakkor egyéb receptorokkal, enzimekkel kialakuló kölcsönhatások eredménye. A hatásmechanizmusok zöme ma még feltáratlan, de az például ismert, hogy a CBD antiepileptikus hatása független a kannabinoidreceptoroktól: a rohamgyakoriság csökkentése különféle ioncsatornákon, transzportereken (TRPV-1, NT-1) kifejtett hatás eredménye.
Biztonságosan alkalmazható-e a CBD?
Ha egy vegyületet gyógyszerként alkalmaznak, mindig mérlegelni kell a várható hatásból származó előnyt és az ezzel járó kockázat súlyát. Ha az előbbi jelentősebb, akkor az adott anyagnak helye van a gyógyszerpalettán, ha utóbbi, akkor nincs. Ezért van az, hogy egy életmentő gyógyszer esetén a súlyosabb mellékhatások is elfogadhatók, egy vitaminkészítmény esetén pedig egy enyhe nemkívánatos hatás sem.
Ha így nézzük, akkor az epilepsziaellenes CBD-től számos mellékhatás elfogadható. Belefér például, hogy alkalmazása nagyon gyakran (a betegek legalább 10%-ánál) étvágycsökkenés, álmosság, hasmenés, hányás, láz, fáradtság jelentkezésével járjon. Elfogadható az is, hogy a klinikai vizsgálatok során megfigyelt gyakori (a betegek legalább 1%-át érintő) mellékhatások a hörghurut, húgyúti fertőzés, ingerlékenység, álmatlanság, agresszió, izgatottság, letargia, remegés, nyáladzás, köhögés, májfunkcióromlás, bőrkiütés, tüdőgyulladás, fogyás.
És ez nem fikció: ezek a mellékhatások megtalálhatók a gyógyszer alkalmazási előírásában. Persze ez nem azt jelenti, hogy ezek mindegyike, mindenkinél és egyszerre kialakul – ráadásul a felsorolt mellékhatások egy része valószínűleg nem magyarázható magával a kezeléssel. Ugyanakkor egyáltalán nem ritka, hogy a kezelés mellékhatással jár. Mi sem jobb bizonyíték erre, mint az, hogy a CBD-kezelést leggyakrabban a májfunkcióromlás (a transzamináz enzim szintjének megemelkedése) miatt függesztik fel véglegesen.
A CBD tehát nem kamillatea: nem megfelelően (túlságosan nagy dózisban túlságosan hosszú ideig) alkalmazva a fentieknél is komolyabb kockázatokat okozhat. Mivel hatással van a szív ioncsatornáira, szív-érrendszeri kockázatot okozó hatása további vizsgálatot igényelne – és ez csak egy a vegyület szerteágazó hatásaiból adódó veszélyek közül.
Vannak-e előnyös hatásai a CBD-nek?
A válasz egyértelműen igen, hiszen ha nem így lenne, nem használnák az epilepszia speciális formáinak kezelésre, már 2 éves kortól. De van néhány egyéb betegség, amelyben embereken vizsgálták a CBD hatását. Ezeknél azonban a bizonyítottság szinte (még?) nem érte el azt a mértéket, hogy a CBD gyógyjavallatai bővüljenek. Hogy erre sor kerül-e, az még a jövő zenéje, mindenesetre további bizonyítékok lennének szükségesek.
A következőkben a rendelkezésre álló tudományos adatokat foglaljuk össze, bemutatva, hol tart most a CBD klinikai kutatása.
Alzheimer-kór: magát a betegséget nem tudja gyógyítani a CBD, viszont egyes vizsgálatok szerint mérsékli a kórral járó izgatottságot. Mellékhatásként eufória vagy zavartság jelentkezhet, valamint nő az elesés kockázata. Egyetlen orvosi ajánlás sem tartalmazza a CBD-t az Alzheimer-kór kezelésre alkalmas szerek listáján.
Amiotrófiás laterálszklerózis (ALS): a mozgató idegsejtek pusztulásával járó súlyos betegségben a CBD önmagában nem, viszont THC-val kombinálva csökkentette az izmok merevségét.
Autizmus spektrumzavar: egyes vizsgálatok a szorongás és hiperaktivitás mérséklését mutatták ki, jó minőségű vizsgálatok azonban ezt nem erősítették meg, így a CBD nem része a terápiának.
Rák: több vizsgálat kimutatta az orvosi kannabisz étvágyjavító hatását, azonban nem tisztázott, hogy ez a hatás a növényi kannabinoidok közül melyiknek tulajdonítható. A rosszindulatú daganatos betegségeket gyógyító hatása nem igazolt. A betegséggel társuló fájdalmat a CBD nem csökkenti jelentősen, és ezt több, placebókontrollal végzett vizsgálat alátámasztja. Több betegségben (pl. gyulladásos bélbetegség, AIDS, szklerózis multiplex, hányinger, poszttraumás stressz szindróma) nem a CBD, hanem a CBD és THC keverékének, vagy magának a kannabisznak a hatását vizsgálták, így a megfigyelt eredmények nem tulajdoníthatók kizárólag a CBD-nek. Helyesebben fogalmazva: nem tudjuk, hogy a megfigyelt hatásokban mekkora szerepe van ennek a vegyületnek.
Epilepsziában megállapították ideális adagját, ám egyéb betegségeknél negyvenszeres (napi 0,5-20 mg) szórás van az alkalmazott dózisokban. Mivel azonban a CBD étrend-kiegészítőként széles körben elérhető, hatásait sokan megfigyelhetik magukon. A legáltalánosabban megfigyelt hatás a szorongás és az alvászavarok mérséklése a betegek egy részénél – ez is bizonyíték a vegyület központi idegrendszeri hatására. Sokan saját tapasztalataik alapján, általánosító módon látják igazoltnak a CBD gyógyhatásait, azonban egy vagy néhány eset nem elegendő bizonyíték a hatásosságra. Különösen úgy, hogy az aktuálisan népszerű szerek esetén a (közösségi) médiában sikeres, csodás gyógyulások aránytalanul túlhangsúlyozva jelennek meg, míg a kudarcok általában nem kapnak nyilvánosságot.
Jó-e, hogy a CBD étrend-kiegészítőként kapható?
Bár Magyarországon sok száz CBD-tartalmú termék került forgalomba étrend-kiegészítőként, ha pusztán szakmai szempontok alapján vizsgáljuk a kérdést, megállapítható: ez a gyakorlat számos kockázatot hordoz. A CBD túlságosan erős hatású ahhoz, hogy azonos kategóriába tartozzon a szakember felügyelete nélkül, különösebb korlátozás nélkül is biztonságosan alkalmazható gyógynövényekkel, vitaminokkal. Ahhoz, hogy terápiás alkalmazása biztonságos legyen, szükséges a szakember kontrollja, és nem csak a mellékhatások, kölcsönhatások minimalizálása miatt, hanem azért is, mert azok a betegségek, amelyek „kezelésére” ma a CBD-tartalmú étrend-kiegészítőket alkalmazzák, jellemzően olyan súlyos kórképek, amelyek kívül esnek az öngyógyítás területén.
EU-s szinten létezik is egy jogszabály, amelynek feladata, hogy megóvja a fogyasztókat a hirtelen rájuk szabaduló, élelmiszerként esetlegesen nem eléggé biztonságos termékektől. Ezeket ún. nem engedélyezett új élelmiszereknek nevezik, s egészen addig ebben a kategóriában maradnak, amíg biztonságosságukat különböző vizsgálatokkal alá nem támasztják – és egészen eddig a pontig élelmiszerként (így étrend-kiegészítőként) forgalmazásuk tilos. Ez a magyarázata annak, hogy az OGYÉI az utóbbi időszakban számos, CBD-tartalmú étrend-kiegészítő forgalmazását tiltotta be. Mindez nem értékítélet a CBD-ről, de érdemes szem előtt tartani, hogy a vegyület gyógyászati, ellenőrzött alkalmazásánál jóval nagyobb potenciális kockázatot hordoz az élelmiszerként való, kontroll nélküli használat.
Dr. Csupor Dezső
2022. november 14.
