A beteg kikérdezése során tisztázni kell, hogy
Nem csak megfázás okozhatja
Bár a köhögés leggyakrabban felső légúti virális fertőzéshez megfázáshoz), illetve az annak talaján vagy attól függetlenül kialakuló bakteriális fertőzéshez társul, vannak olyan figyelmeztető jelek, amelyek komolyabb betegségek lehetőségét is felvetik. Ezeket különösen akkor kell számításba venni, ha a köhögés régóta fennáll és nem társul fertőzéshez.
A hideg levegő belégzése után vagy fizikai megterhelésre jelentkező köhögés asztmára, a reggeli, a köpetürítésig fennálló köhögés pedig krónikus bronchitiszre utalhat.
Ha a köhögést a testhelyzet változtatása okozza, akkor az ok lehet hörgőtágulat, TBC vagy rosszindulatú daganat is. Ha az evéssel függ össze a panasz akkor a nyelési mechanizmus rendellenességeire lehet gyanakodni, az éjszakai vagy fekvő testhelyzetben jelentkező köhögés pedig a refluxbetegség tünete is lehet. Az akut vagy krónikus arcüreggyulladás szintén járhat köhögéssel. És bár nem a legtipikusabb tünet, a szénanátha is járhat köhögéssel.
Fontos a köhögés típusa
Amennyiben a kikérdezés alapján valószínűsíthető, hogy a köhögés felső légúti fertőzéssel függ össze, további alapvető kérdés, hogy a köhögés jár-e köpetürítéssel. Ha igen, akkor a köpet színe utalhat arra, hogy a fertőzés virális (tiszta, fehér köpet) vagy bakteriális (zöldes, sárgás, gennyes).
Ha a bakteriális fertőzés gyanúja megalapozottnak tűnik, akkor a köhögésre irányuló tüneti terápia megkezdése előtt orvoshoz kell irányítani a beteget.
Ha a köhögés köpetürítéssel jár (produktív), de az ezt okozó fertőzés vírusos eredetűnek feltételezhető, vagy ha a köhögés száraz, a kezelésre alkalmazhatóak vény nélkül kiadható szerek. Ezek egy része gyógyszerként van forgalomban, azonban a köhögés kezelésére számos (jellemzően gyógynövény alapú) gyógytermék, étrend-kiegészítő is elérhető, és a gyógyszertárban forgalmazott monoteák választéka is széles.
A produktív köhögés kezelése
A köpetürítéssel járó köhögés esetén a legfontosabb, hogy a köhögést nem szabad csillapítani, ezzel ugyanis gátolhatjuk a kórokozók és a nekik táptalajul szolgáló váladék ürítését, s ezáltal a gyógyulást is. A kezelés alapját a köptetők képezik, amelyek közvetve vagy közvetlen módon segíthetik a váladék eltávolítását.
A közvetlen módon ható köptetők a hörgőkben csökkentik a viszkózus nyák termelését, de ugyanakkor serkentik a hígabb váladékot termelő mirigyek aktivitását, ezáltal a nyák viszkozitása csökken (mukolitikus, bronchomukotróp hatás) és köhögéssel könnyebben eltávolítható.
A közvetlen módon ható köptetők közé tartoznak az illóolajok, illetve az illóolajat tartalmazó növények. Az illóolajok jellegzetessége, hogy komponensei jellemzően lipofilek, ezért a bőrön, légutakon, és az emésztőrendszer nyálkahártyáján keresztül jól felszívódnak. Alkalmazásuk célszerű módja a belégzés (pl. forró vizes inhalálás), de szájon át történő alkalmazás is lehetséges, sőt a kenőcs formájában alkalmazott illóolajoknak is van köptető hatása.
Utóbbi esetekben az illóolaj a bélben vagy a bőrről felszívódik, kiválasztódik a hörgőkben, ily módon elhúzódó, késleltetett hatást fejt ki. Az illóolajok komponensei csökkentik a felületi feszültséget, fokozzák a csillóshám aktivitását, ezáltal is segítik a váladék könnyebb eltávolítását. Az illóolajok zöme helyi antibakteriális, vírusellenes hatást is kifejt, bár önmagukban nem alkalmasak egy virális vagy bakteriális betegség oki terápiájára.
Négy év alatti gyermekek kezelésére illóolajok nem alkalmazhatók, de a túlzásba vitt kezelés felnőtteknél sem jó, ugyanis túladagolás esetén nemcsak különféle mellékhatások jelentkezhetnek, hanem a köptető hatás is csökkenhet.
Az illóolajok közül legelterjedtebben a menta, az eukaliptusz, a fenyő és a kakukkfű illóolaját alkalmazzák köptetőként, hazánkban az utóbbi a legismertebb (a FoNo-s Elixyrium thymi compositum és Mixtura pectoralis összetevőjeként).
Az eukaliptuszolaj fő összetevője, a cineol tisztított formában, monokomponensű készítmény hatóanyagaként gyógyszerként is forgalomban van.
A közvetlen módon ható köptető gyógyszerek gyakori hatóanyaga az acetil-cisztein, a karbocisztein és az erdosztein, amelyek a mukoproteinek diszulfidkötéseinek bontásával csökkentik a nyák viszkozitását, ezáltal elősegítve a felköhögést. Ezeket a hatóanyagokat krónikus obstruktív tüdőbetegség kezelésében is gyakran alkalmazzák.
A közvetett módon ható köptetők hatásának lényege, hogy reflexesen elfolyósítják a váladékot (szekretolitikus hatás), vagy segítenek a nyálkahártyáról történő eltávolításában (szekretomotorikus aktivitás). Így fejti ki hatását számos gyógynövény és hazánkban népszerű hatóanyag. Bár ezek hatásosságáról hazánkban konszenzus van (ezt támasztja alá az is, hogy számos termék gyógyszerként van forgalomban), nemzetközileg az expektoránsok megítélése ;ellentmondásos.
Európán belül is nagy különbségek vannak (az északi országokban ezeket a szereket nem preferálják), az USÁ-ban pedig csak a guajfenezin kapható gyógyszerként.
Az említett guajfenezinen kívül az ambroxol és a brómhexin is számos készítmény hatóanyaga hazánkban. Utóbbi két hatóanyag igen közeli rokon, hiszen az ambroxol a brómhexin aktív metabolitja. Az ambroxol, a brómhexin és a gvajfenezin szekretolitikus és szekretomotoros hatással rendelkezik, de az alveoláris surfaktáns termelődését is fokozza.
A közvetett módon ható növényi köptetők hatásának hátterében a nervus vagus izgatása áll, amely révén fokozódik a mukociliáris aktivitás és a hörgők transzepiteliális ion- és víztranszportjának fokozásával a hígabb váladék elválasztásának képződése. A hatásért felelős vegyületek jellemzően szaponin típusúak, a legnagyobb mennyiségben (gyógyszerként is) használt növény a borostyán. Ennek előnye, hogy hörgőtágító hatással is bír, ezért előszeretettel használják gyermekek kezelésére. Kombinációs termékekben egyéb növények (pl. tárnics, kankalin, vadsóska) is előfordulnak.
A száraz köhögés csillapítása
A nyálkahártya kiszáradása és gyulladása légúti fertőzésben egyaránt köhögési ingert vált ki. A köhögés ilyen esetben jellemzően száraz, improduktív, nem jár köpetürítéssel. A száraz köhögés kimeríti a beteget, megakadályozza a nyugodt alvást, jelentősen ronthatja az életminőséget, ezért elengedhetetlen a csillapítása.
A köhögéscsillapítók a köhögési inger mérséklésével, központi idegrendszeri támadásponttal, vagy a nyálkahártya irritabilitásának csökkentésével hatnak.
A köhögéscsillapító gyógyszerek hatóanyagainak egy részét természetes modellvegyületek alapján fejlesztették ki. A mákban található kodein régóta ismert köhögéscsillapító, amely (dihidroszármazékával együtt) ma is több készítmény hatóanyaga.
A kodein szerkezet-hatás összefüggéseinek tanulmányozása vezetett el a szintetikus dextrometorfán kifejlesztéséhez. A kodein előnye, hogy fájdalomcsillapító és enyhe szedatív hatása miatt jól alkalmazható fájdalommal járó köhögés kezelésére.
Az opioidreceprorokon kívül az NMDA-receptorokra is ható (antagonista) dextrometorfán utóbbi két hatással nem rendelkezik, viszont légzésdepressziós aktivitása is teljesen hiányzik. Ugyanakkor köhögéscsillapító hatása is gyengébb, mint a kodeiné.
A centrálisan ható vegyületeken kívül vannak olyanok is, amelyek hatása részben vagy döntően perifériás.
A butamirát pontos hatásmechanizmusa tisztázatlan, azonban valószínű, hogy köhögécsillapító aktivitását a nyúltvelőn keresztül fejti ki. Légzésfunkciót javító hatása antikolinerg és bronchospasmolitikus aktivitásaival magyarázható. A butamirát terápiás ablaka széles, jól tolerálható és jól alkalmazható köhögés csillapítására gyermekek esetén is. Ez a hatóanyag, a kodeinnel és a dihidro-kodeinnel együtt vényköteles.
A prenoxdiazin perifériás hatású: helyi érzéstelenítő hatásának köszönhetően csökkenti a perifériás szenzoros (köhögési) receptorok ingerlékenységét, de hatásához az is hozzájárul, hogy hörgőtágító hatásán keresztül mérsékli a köhögési reflex kiváltásában szerepet játszó nyújtási (feszülési) receptorok ingerlését. Leginkább hörgő eredetű köhögésben hatásos.
A levodropropizin szintén perifériásan fejti ki hatását. Utóbbi hatóanyag várandósság és szoptatás alatt nem alkalmazható, a butamirát indokolt esetben (orvosi javaslatra) az első trimeszter kivételével várandósság alatt is használható, a prenoxdiazin viszont a várandósság teljes ideje alatt alkalmazható orvosi javallatra.
A nyálkatartalmú drogok készítményei (beleértve a teákat is) szintén perifériásan hatnak: bevonó hatásuk révén csökkentik a száraz nyálkahártya irritabilitását. A nyálkák vízzel sűrűn folyó kolloidális oldatot képeznek, ezen tulajdonságukból eredően rátapadnak a nyálkahártyákra és bevonják azt. Hatásuk helyi jellegű (a nyálka nem szívódik fel) és a garat környékére korlátozódik, azaz elsősorban a gége fölötti területek gyulladásából adódó köhögést képesek csillapítani.
A leggyakrabban alkalmazott nyálkatartalmú drogok közül a lándzsás útifű levele és az izlandi zuzmó antibakteriális hatással is rendelkezik. A mályvagyökér pedig nemcsak fizikai hatása révén, hanem a gyulladás csökkentésével is mérsékli a köhögési ingert.
A köhögéscsillapító gyógytermékek gyakran köptető és köhögéscsillapító hatású drogokat is tartalmaznak. Ezeket a köhögés jellegének megfelelően célszerű javasolni: száraz köhögésben olyat, amelyben többségben vannak a nyálkatartalmú növények, produktív köhögés esetén pedig a főként köptető hatású drogokat tartalmazó készítmények jöhetnek számításba.
Dr. Csupor Dezső
2023. február 8.
