Gyógyszerész segédlet

Ha az alvászavar valamilyen egyéb betegség következménye, akkor az ok leggyakrabban a depresszió, de lehetnek szervi okok is a háttérben, például orrsövényferdülés, jóindulatú prosztata-túltengés. Ez esetben az elsődleges ok kezelése a cél.
Előfordul, hogy a beteg életmódja idéz elő alvászavart: az alkoholfogyasztás, az élénkítőszerek használata értelemszerűen káros hatással van az alvásra.
Az esetek jelentős részében azonban az alvászavar primer, azaz nincs a hátterében azonosítható egyéb betegség. Ilyen elalvási vagy átalvási zavar leggyakrabban a stressz következtében alakul ki.
Az alvászavarra való hajlam egyénenként eltérő. Egyeseknél a komolyabb stressz sem okoz problémát, míg mások egy átmeneti stresszre is krónikus alvászavarral reagálnak. Számukra a stressz mérséklése vagy a stresszes helyzetekkel való megküzdés javítása önmagában nem feltétlenül megoldás az alvászavarra.
Ráadásul kialakulhat egy ördögi kör is: az álmatlansággal küzdő lefekvés előtt szorong az alvászavar miatt, ami csak ront a helyzeten. A kialvatlanság pedig hosszú távon nemcsak kimerítő, hanem testi tünetek kialakulásához is vezethet.
A felnőttek körülbelül 5-20 százaléka szenved alvászavarban, és a betegek egy részénél krónikus álmatlanság alakul ki. Utóbbi gyakorisága nők körében kétszer nagyobb, mint a férfiaknál, és ez csak részben függ össze a menopauza ideje alatt tapasztalható egyéb panaszokkal.

Gyógyszeres kezelési lehetőségek

Ideális esetben az első lépés az alvászavar okainak kiderítése. Ha a panaszok nem egyéb betegségek következtében alakulnak ki, az Európai Alváskutató Társaság (European Sleep Research Society) ajánlása szerint a legoptimálisabb és elsőként választandó kezelést a kognitív viselkedésterápia biztosíthatja. Ezzel a módszerrel azonosíthatók az alvást negatívan befolyásoló gondolatok és viselkedésmódok, amelyeket az egészséges alvást segítő szokásokkal „helyettesítenek”.
Mivel a kognitív viselkedésterápia az alvászavar okainak kiküszöbölésére fókuszál, a legtöbb esetben hosszú távon hatékonyabb, mint a gyógyszeres kezelés – ráadásul a módszernek nincsenek mellékhatásai, kockázatai.

Az alvászavarok kezelésében más pszichoterápiás módszereknek is helye van, ezek hátránya (a kognitív viselkedésterápiával egyetemben), hogy időráfordítást és tudatosságot igényelnek a beteg részéről, valamint az is, hogy a módszereket alkalmazó szakemberek nem minden beteg számara elérhetők. 

Természetesen a kezelésben helye van a gyógyszereknek is. Rövid távú kezelésként a modern altatók jó megoldást jelenthetnek. A gyógyszeres kezelés azonban nem tarthat élethosszig, és komoly kihívást jelent a kezelés megszüntetése, leépítése. A kezelés alapját hosszú ideig a benzodiazepinek jelentették, amelyek klasszikus képviselőinél a hozzászokás és a függőség kialakulása miatt a kezelés megszakítása kifejezetten komoly nehézséget jelentett.
Hazánkban ezt a gyógyszercsoportot a hatóanyagként brotizolamot, cinolazepamot, midazolamot, nitrazepamot, vagy temazepamot tartalmazó készítmények képviselik.

Az első három hatóanyag a gyorsan ható benzodiazepinek közé tartozik. A vegyületcsoport korai (már nem használt) képviselői akár több tíz óra után sem ürültek ki a szervezetből, ami másnap levertséghez, csökkent teljesítőképességhez vezetett.
A gyorsan ható benzodiazepinek féléletideje néhány óra, így ez a mellékhatásuk sokkal mérsékeltebb az elalvást elősegítő hatékonyságuk mellett.
A közepes hatástartamú nitrazepam és temazepam (relatíve kedvezőtlenebb mellékhatásprofiljuk miatt) nem javasolt a mindennapi élet szorongásaiból és feszültségeiből eredő alvászavarok kezelésére.
Egyes benzodiazepineket (alprazolam, klórdiazepoxid, klobazam, diazepam, lorazepam, medazepam, tofizopam) kifejezetten szorongásoldóként törzskönyveztek.
Ezek altatószerként való használata aggályos, az ilyen eseteket célszerű a szerek expediálása során azonosítani.

A benzodiazepinek hatásosságának megtartása mellett, de kedvezőbb mellékhatásprofil kialakításának céljával fejlesztették ki az ún. Z-szereket (hazánkban a zopiklon, az eszzopiklon, a zaleplon és a zolpidem van forgalomban). Ezeket alapvetően biztonságosabb gyógyszereknek tekintik, mint a benzodiazepineket, ugyanakkor a másnapi tompultság, bár kisebb mértékben, ezekre is jellemző. A Z-szerek szedői körében több esetleírás szerint fokozott az alvás közbeni baleseti kockázat. Ez a mellékhatás nagyon ritka, de akinél megfigyelhető a szedés alatti alvajárás, annak ezek a hatóanyagok nem javasoltak.
A Z-szerek hosszú távú alkalmazása nem javasolt: amennyiben az alkalmazás célja az alvászavar kezelése volt, célszerű fokozatosan leépíteni a kezelést (kéthetente 25%-kal csökkentve a dózist).

A gyógyszereken belül külön csoportot képeznek a növényi eredetű szerek. Ezek hatóanyagai között a macskagyökér (Valeriana officinalis), a komló (Humulus lupulus), a citromfű (Melissa officinalis), a levendulaolaj (Lavandula angustifolia) és a golgotavirág (Passiflora incarnata) található meg. A készítmények egy része a bizonyított klinikai hatásosság alapján engedélyezett (ún. well-established use) gyógyszer, más részük a hagyományos növényi gyógyszerek közé tartozik. Utóbbiak hatásosságát a tapasztalat támasztja alá, klinikai vizsgálat adatok viszont nem.

Ez a két alcsoport sokszor összemosódik, ez lehet az oka annak, hogy a szakmai ajánlások (például az Európai Alváskutató Társaságé) általában nem ajánlják a növényi szereket – jóllehet a termékek egy részének alvászavart enyhítő hatása meggyőzően alátámasztott. Ezek a szintetikumoknál enyhébb hatásúak, mivel azonban mellékhatásprofiljuk sokkal kedvezőbb (hozzászokás, függőség nincs, a másnapi levertség is jóval mérsékeltebb), enyhébb esetekben a megfelelő beavatkozási lehetőséget jelenthetik.

Az alvászavarok speciális formájának enyhítésére alkalmas a melatonin. Ezt a vegyületet az agyban található tobozmirigy termeli az alvás ideje alatt, és az alvás-ébrenlét ritmus szabályozásában játszik szerepet. Alkalmazásával olyan alvászavarok kezelését lehet segíteni, amelyek az alvás-ébrenlét ciklus megzavarásával vannak összefüggésben. A melatonin alkalmazása több műszakban dolgozók alvászavara vagy hosszú repülőutat követő időeltolódás (jetlag) miatti alvászavar esetén lehet hasznos.

Ami kerülendő

Alapvető szabály, hogy szakember betegség kezelésére nem ajánlhat bizonyítatlan módszereket és készítményeket. Ennek megfelelően óvatosan kell kezelni az étrend-kiegészítők kérdését: ezek segíthetnek az idegi feszültség, a nyugtalanság és a stressz leküzdésében, viszont bizonyított altató hatásuk nincs, s a jogszabályok szerint terápiás céllal nem is javasolhatók.

Ugyanez érvényes az akupunktúrára, a homeopátiára, a moxa-terápiára és még sok más, tudományosan nem igazolt hatásosságú módszerre is. 

Dr. Csupor Dezső

2022. május 31.