Magazin

Gyógyszerész segédlet

Farmakoterápiás remények - A szezonális allergia immunterápiája

Az allergén immunterápia (AIT) az allergiás légúti betegségek kezelésének elismert és fontos terápiás módszere. Hatékonyságáról bizonyítékok állnak rendelkezésre az allergiás rhinitis esetében, melyeket a specifikus szezonális pollenek, poratka, állati allergének és bizonyos penészspórák fehérjetartalmú allergén anyagainak belégzése okozhat. Laboratóriumi vizsgálatok bizonyítják a hatására bekövetkező kedvező immunológiai változásokat, beleértve a védő IgG antitestek termelődését, az IgE antitestek gátlását, valamint a szabályozó T-sejtek aktiválódását és az allergénekre való gyors immunrendszeri tolerancia kiváltását.
A kezelési lehetőségei között jelenleg a hagyományos szubkután immunterápia (SCIT), valamint a fűfélék, a parlagfű, a háziporatka, a nyírfa-homológ csoportba tartozó fák és a japán cédrus ellen engedélyezett speciális szublingvális immunterápia (SLIT) áll az érdeklődés középpontjában.

A SCIT és SLIT hatásmechanizmusa 

A SCIT és SLIT allergia ellenes hatásmechanizmusa lényegében megegyezik. Mindkettő a hízósejtek, a bazofilok és az eozinofil granulociták csökkent aktiválódását okozza célszervekben. 
A veleszületett immunválaszban bekövetkező változások közé tartozik az allergiáért felelős limfociták csökkenése, valamint az IL-10-et termelő limfociták aktiválódása. 
Hasonló kedvező változás megy végbe az allergiát erősítő és az allergiát gyengítő dendritikus sejtek típusok arányában is. E változások azt eredményezik, hogy megnő az allergia ellenes immunglobulinok (IgA és IgG) termelődése. 
Az SLIT és a SCIT által kiváltott hatások közötti fő különbség, hogy a vérben és az orrváladékban SCIT hatására nagyobb mennyiségű IgG, míg a SLIT hatására nagyobb mennyiségű IgA antitest termelődik. Ez a különbség indokolhatja a kétféle alkalmazás kombinációját rezisztens esetekben. 

SCIT és a szezonális allergia 

A szezonális allergiában a legjellemzőbb tünet az orrfolyás, tüsszentés, garatviszketés és a kötőhártya gyulladás. A SCIT az allergiás légzőszervi megbetegedések kezelésének egyik legfontosabb eszköze azoknál a betegeknél, akik súlyos allergiás rhino-conjunctivitisben szenvednek és fennáll az asztmás tüneteket kialakulásának veszélye. 
A SCIT képes megállítani az allergiás rhinitis asztmává való progresszióját, megelőzi az újabb allergénérzékenység kialakulását, és javítja az általános életminőséget. Emellett alapbetegség-módosító hatása is van, amivel hosszútávú klinikai remisszió érhető el. 
Klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a SCIT kezelés hatása dózisfüggő, melynek hátterében a jelentős IgG szint emelkedés áll; parlagfű teljes allergén-kivonat esetén egész évben tünetmentesség érhető el folyamatos fenntartó kezeléssel.

SLIT tabletták és a szezonális allergia

A SLIT a SCIT hatékony és biztonságos alternatívája az allergiás rhinitis kezelésének, amelyet általában cseppek vagy szublingvális tabletta formájában alkalmaznak napi adagolásban. 
A SLIT tablettákkal végzett első nagy klinikai vizsgálatok Európában zajlottak a fűallergia kezelésére. Az ezt követő észak-amerikai III. fázisú vizsgálatok 2014-ben amerikai (FDA) és kanadai (Health Canada) engedélyekhez vezettek a fű- és parlagfű tabletta esetén, melyet Európában 2017- ben regisztráltak. A közelmúltban a japán cédrus tablettát Japánban, valamint a nyírfa tablettát Európában és Kanadában hozták forgalomba.

A szublingvális tabletták igen hatékonyak a fű-, fa- és parlagfűpollenek okozta szezonális allergiás rhinitis és a japán cédrus okozta pollenallergia kezelésében. 
A legújabb vizsgálatok megerősítették a szublingvális tabletták hatékonyságát a házipor okozta rhinitisben is. 

A szublingvális tabletták helyi mellékhatása, mint például a szájüregi azonnali viszketés és az ajak/nyelv alatti helyi duzzanat gyakori, de általában enyhe vagy közepes intenzitású és a legtöbb betegnél 2-4 héten belül megszűnik. A helyi mellékhatások miatti terápia-megszakítás aránya csupán 5% körüli. Eddig nem fordult elő kezeléssel összefüggő súlyos mellékhatás vagy haláleset. 
A bizonyítottan hatásos AIT-t legalább 3 évig kell folytatni a hosszútávú előnyök elérése érdekében.

SLIT tabletták és SCIT összehasonlítása klinika vizsgálatokban 

Egy fázis II. vizsgálatban nyírfapollen okozta rhinitisben hasonlították össze SCIT a SLIT tabletták hatékonyságát. Mindkettő hatásos volt a placebohoz képest a szezonális tünetek gátlásában, de a vizsgálat végül nem volt alkalmas a két kezelés közvetlen összehasonlítására. 

Egy másik II. fázisú összehasonlító vizsgálat fűpollen okozta rhinitisben kimutatta, hogy a SCIT és a SLIT tabletta egyaránt hatásos volt az allergiás válasz gátlásában a vizsgálat 2. évében, és mindkettő hatékonyan javította az életminőségét az allergiás szezonban. 

Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan fázis III. vizsgálat, amely a SCIT és a SLIT cseppeket/tablettákat hasonlította volna össze közvetlen módon. A közvetett összehasonlítások alapján a SLIT tabletták hatékonysága jobb, mint a SLIT cseppeké, a SLIT biztonsági profilja pedig kedvezőbb, mint a SCIT esetén. 

SLIT-cseppek 

Európával ellentétben a SLIT-cseppeket nem hagyta jóvá sem az FDA, sem pedig a Health Canada. Ennek ellenére a tengerentúlon egyre több fül-orr-gégész és allergológus építi be ezt a kezelési megközelítést a praxisába. 
Európában csak 2 cseppalapú SLIT-készítmény (Oraltek, Staloral) kapott forgalomba hozatali engedélyt. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a SLIT-cseppek enyhe vagy mérsékelt hatással vannak a betegek tüneteire és az allergia ellenes gyógyszerhasználat csökkentésére. 

Ugyanakkor a legtöbb allergén esetében nincs erős klinikai bizonyíték a csepp formátumú AIT-re vonatkozóan, a klinikai vizsgálatokban az elsődleges végpontok gyakran nem érték el a szignifikancia határt. Éppen ezért nagy szükség van széles körű, standardizált klinikai vizsgálatokra, amelyekben megfelelően jellemzett allergiás betegek, jól jellemzett és/vagy standardizált allergén kivonatok, meghatározott dózisok, valamint a hatékonyság időtartamát és tartós hatást biztosító kezelési sémák szerepelnek releváns allergénekkel, ahogyan azt a szigorú SLIT tablettás vizsgálatokban is tették. 
Ezenkívül vizsgálatokat kell végezni klinikailag több allergénre is érzékeny betegeken, hogy felmérhető legyen SLIT hatékonysága és biztonságossága ezekben az esetekben is. 

Az AIT gyakorlati megfontolásai

Az AIT-kúra megkezdéséről szóló döntés a beteg allergiás állapotának súlyosságán, a napi tevékenységre gyakorolt hatásán, valamint a beteg azon képességén alapul, hogy be tudja-e tartani a szigorú kezelési rendet. 
Ehhez kapcsolódóan fontos a beteg allergiás állapotának megfelelő meghatározása, a megfelelő diagnosztikai tesztek alkalmazásával, valamint a beteg elvárásainak megismerése révén a közös döntéshozatal a beteg reális elvárásainak és céljainak meghatározásán keresztül.
Az AIT a szezonális és/vagy több éve fennálló allergiás rhino-conjunctivitis és/vagy asztma kezelésére ajánlott, amelyet pollen (fák, füvek, gyomok) és más belélegzett anyag (poratka, állatok, pl. macska, kutya, rovarok pl. csótány és bizonyos penészspórák) okoz. A terápiát érdemes megfontolni, ha a tünetek tartósak, ha nem megfelelő a válasz a környezeti kontrollra és/vagy a farmakoterápiára, ha az előírt gyógyszeres kezelést nem tartja be a beteg, ha a gyógyszeres kezeléssel mellékhatásai nehezen tolerálhatók, vagy ha a gyógyszeres kezelés költsége túl megterhelő a betegnek.
A SCIT hatékonyságának fontos velejárója a dózis, és a parlagfűvel, poratkafélékkel és fűfélékkel végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a fő allergén összetevő 6 és 20 μg közötti dózistartományban jó hatékonyságú, míg kisebb dózisok esetén kevésbé jó.
A kezelés optimális időtartama 3-4 év, a kezelési séma betartása a siker kulcsa, és ezért rendkívül fontos a beteg szoros együttműködése. Sajnos a vizsgálatok azt mutatták, hogy mind a SCIT, mind a SLIT, a farmakoterápiához hasonlóan, hosszú távon gyenge beteg compliance-t eredményez. 

A hagyományos gyógyszeres kezeléssel ellentétben az AIT olyan terápiás módszer, amely képes az immuntolerancia kiváltására, ami a betegség megváltozását és tartós, hosszan tartó klinikai remissziót eredményezhet az allergiás légúti betegségben szenvedő betegeknél, akik hajlandóak betartani a szigorú kezelési protokollt. 
Számos kezelési lehetőség áll rendelkezésre, és a közös döntéshozatal révén kiválasztható az AIT legmegfelelőbb, a beteg igényeit és céljait legjobban kiszolgáló módja.


Prof. Dr. Gáspár Róbert

2024. október

Prof. Dr. Gáspár Róbert farmakológus, egyetemi tanár SZTE SZAOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet