Milyen sugarak károsítják a bőrt?
A Nap különböző hullámhosszú fénysugarakat bocsát ki, amelyek közül kettő felelős elsősorban a bőr károsodásáért: az ultraibolya A (UV-A) és az ultraibolya B (UV-B).
Az UV-B sugarak rövidebb hullámhosszúak, és nem képesek áthatolni az üvegen. A napégés az UV-B sugárzás következménye.
Az UV-A-sugarak, amelyek átjutnak az üvegen, alattomosabbak, mert a bőr mélyebb rétegeit károsítják, anélékül, hogy égetnének. Az UV-A sugárzás felelős elsősorban a bőr öregedéséért, a ráncosodásért. és a bőrdaganatok kialakulásában is kulcsszerepe van.
Milyen faktorszámú az ideális fényvédő termék?
A faktorszám (SPF, sun protection factor, magyarul napvédelmet jellemző faktorszám) azt jelzi, hányszor hosszabb időt lehet a napon tölteni leégés nélkül. Erősen leegyszerűsítve: minél nagyobb a faktorszám, annál erősebb a védelem.
Fontos azonban tisztázni: az SPF-érték nem a védelem mértékét adja meg (azaz a 100-as SPF nem 100%-os védelmet biztosít). Egy 30-as SPF azt jelenti, hogy a bőr 30-szor hosszabb idő alatt ég le, mint védekezés nélkül. Ez azonban csak akkor igaz, ha helyesen, megfelelő mennyiségben alkalmazzuk a terméket.
Tény ugyanakkor, hogy SPF 30 esetén az UV-sugarak 3 százaléka, SPF 50 esetén pedig 2 százaléka juthat be a bőrbe - így naptej használata mellett is le lehet barnulni.
Hogy milyen SPF-ű termékre van szükségük az két dologtól függ: a napsütés intenzitásától és a bőrtípustól. Nagyon világos bőrre és erős napsütésben magas faktorszámú termékre van szükség. A mindennapi fényvédő krémek alacsonyabb SPF-értékűek, a napozáshoz magasabb faktorszámú készítményre van szükség. Az Amerikai Bőrgyógyászati Akadémia azt javasolja, hogy fényvédelemre legalább 30-as vagy magasabb SPF-értékű fényvédő krémet használjunk. Az Európai Unió hatósági ajánlása szerint a 15-25-ös fényvédő faktorú termékek megfelelő védelmet nyújtanak a normál bőrűeknek. Ha hosszabb ideig tartózkodik közvetlen napfényben, például úszás vagy sportolás közben, érdemes magasabb fényvédő faktorú naptejet használni. Szintén magasabb fényvédő faktorra lehet szükség, ha a kórtörténetben bőrrák, albinizmus vagy olyan immunrendszeri rendellenességek szerepelnek, amelyek miatt a leégés kockázata fokozott. Fontos megjegyezni, hogy bár a magasabb SPF-ek nagyobb védelmet nyújtanak, a védelem nem tart tovább, mint az alacsonyabb SPF-űeknél, így ugyanolyan gyakran kell újra bekennünk magunkat.
Mitől védenek a fényvédőszerek?
A fényvédő faktort (SPF) az UV-B-sugarak elleni védelem alapján határozták meg – jóllehet a hosszú távú károsodásban az UV-A játszik szerepet.
Korábban voltak olyan termékek, amelyek hatékonya védtek az UV-B-től azonban csak mérsékelten az UV-A sugaraktól – azaz nem égtünk le, viszont a bőr öregedése és a rákkockázat nem csökkent. Ezt felismerve az Európai Unió előírta, hogy a fényvédő termékek legalább az UV-B-védelem 1/3-ának megfelelő UV-A-védelemmel is rendelkezzenek. Mivel az UV-A-sugarak áthatolnak az üvegen, a napfény bőrt öregítő hatása napsütéses zárt térben is kialakulhat. Aki ilyen helyen dolgozik, annak szintén indokolt a rendszeres fényvédelem.
Mi a különbség a fizikai és a kémiai fényvédők között?
Az alapvető különbség az, hogy míg a fizikai fényvédők visszaverik a fényt, a kémiai fényvédő anyagok elnyelik azt. Bár természetesen a fizikai fényvédő anyagok is kémiai vegyületek, (pl. cink-oxid és titán-dioxid), ezek szervetlen anyagok, míg a kémiai fényvédők szerves vegyületek. A szervetlen fényvédők egy védőréteget hoznak létre a bőr felületén, amely visszaveri az UV-sugarakat a testtől – azonban ezek a vegyületek is részben a fényelnyeléssel fejti ki hatásukat. A fizikai fényvédők általában fehér bevonatot képeznek a bőrön – a modern készítmények olyan apró szemcsékként tartalmazzák a fényvédő anyagot, hogy ez a „hátrány” nem jellemző rájuk. A kémiai fényvédő vegyületek nem maradnak a bőr felszínén, hanem részben felszívódnak. Ezek a vegyületek elnyelik az UV-sugarakat és más hullámhosszú, ártalmatlan sugárzássá alakítják.
Milyen gyakran kell fényvédő krémet használni?
Napsütéses nyári napokon akkor is indokolt a fényvédelem, ha nem strandra megyünk. A mindennapos fényexpozíció is lehet káros (pl. munkába járás, játszóterezés, biciklizés), ha gyakran ismétlődik.
A gyerekek és a csecsemők fényvédelmére mi használható?
A csecsemők és a gyerekek, valamint az érzékeny bőrűek számára a bőrgyógyászok a fizikai fényvédőket ajánlják, mivel ezek kisebb valószínűséggel okoznak kiütéseket vagy egyéb allergiás reakciókat. Mivel a gyerekeket néha nehéz rávenni, hogy kivárják a naptej felkenését, számukra a napvédő sprayk alkalmazása előnyösebb lehet.
Mi a helyzet az érzékeny bőrűekkel?
Bár a fényvédő termékekben felhasználható összetevők a normál bőrűek számára teljesen veszélytelenek, érzékeny bőrűek, ekcémában, rosaceában szenvedők számára előnyösebbek a fizikai fényvédők, mivel kisebb valószínűséggel okoznak bőrirritációt. Ilyen esetekben érdemes az illatanyag-mentes termékek közül válogatni.
D-vitaminhiányt okozhat a naptej?
Még a legjobb fényvédő is átengedi az UV-sugarak egy részét, így a D-vitamin képződés nem áll le a bőrben. A D-vitamin-hiány fő oka egyébként sem a naptejek használata, hanem az, hogy az év nagy részében a napfény intenzitása jóval kisebb, mint nyáron – no meg az, hogy időnk nagy részét nem a szabadban töltjük...
Dr. Csupor Dezső
2022. augusztus 2.
