Hazánkban több mint 3 millió ember él valamilyen krónikus betegséggel. A krónikus betegségek előfordulása az életkorral jelentősen nő: míg a 25 és 34 év közöttiek között 10%-ra tehető az arányuk, addig a 65 év felettiek 70%-a, a 75 év felettiek 85%-a krónikus beteg. (forrás: https://www.ksh.hu/stadat_files/ege/hu/ege0035.html)
A gyógyszerfogyasztás alakulása, hasonlóan a betegségek előfordulásához, az életkorral növekvő tendenciát mutat. Időskorban igen gyakori a polifarmácia, vagyis a napi 5 vagy annál több gyógyszer fogyasztása. Minél több gyógyszert szed egy beteg, annál nagyobb a lehetőség a különböző interakciók kialakulására.
Nagyon gyakori, hogy a betegek az orvos tudta nélkül alkalmaznak különféle, a komplementer és alternatív medicina körébe tartozó anyagokat, készítményeket. Sok esetben csak a gyógyszerész az, aki egy helyen látja a beteg által kiváltott gyógyszereket és az egyéb, egészségük megőrzésére, betegségek kezelésére vásárolt termékeket. Így ő tud képet alkotni arról, hogy pontosan miket szed a beteg, azok között kialakulhatnak- e aggodalomra okot adó kölcsönhatások.
Milyen kölcsönhatások léphetnek fel?
A gyógynövények több módon is kölcsönhatásba léphetnek a gyógyszerekkel. Többek között befolyásolhatják a gyógyszerek felszívódását, szervezeten belüli metabolizmusát, valamint a gyógyszerekhez hasonló hatásmechanizmusok révén fejtik ki a hatásukat, ezért fokozhatják vagy csökkenthetik azok hatását.
A gyógynövény-gyógyszer interakciók között lényeges különbségek vannak.
A lehetséges interakciók köre a legszélesebb, ide soroljuk a kísérletesen igazolt mellett a teoretikusan várható interakciókat is.
Várható kölcsönhatásról akkor beszélünk, ha az adott kölcsönhatás a terápiás dózisban is kialakulhat. De még sok várható kölcsönhatás sem alakul ki a valóságban.
A dokumentált interakciók alatt a humán klinikai vizsgálatok vagy esetleírások során dokumentált kölcsönhatásokat értjük, ezek kialakulására van a legnagyobb esély.
A szakirodalom azonban leginkább a lehetséges vagy várható interakciókat mutatja be, ezért mielőtt minden lehetséges interakciót felkutatnánk, vagy az ezektől való félelmünkben inkább mellőznénk a gyógynövények használatát, érdemes minden esetben mérlegelni, hogy mennyire valószínű az adott interakció kialakulása.
Melyek a leggyakoribb dokumentált gyógynövénygyógyszer interakciók?
A gyógynövény-gyógyszer interakciók hallatán az egyik első növény, ami a legtöbb gyógyszerésznek eszébe jut, az valószínűleg az orbáncfű.
Az orbáncfű egyes hatóanyagai indukálják a CYP-enzimeket és a permeábilitási glikoproteint, így számos gyógyszer (például immunszupresszánsok, HIV-ellenes szerek, orális fogamzásgátlók, orális antikoagulánsok, egyes vérnyomáscsökkentők, stb.) biológiai hasznosulása romlik.
Emellett az orbáncfű alkalmazása kontraindikált egyidejű szelektív szerotonin-visszavételgátló (SSRI) szedése mellett a szerotonerg szindróma kialakulása miatt.
Érdemes megemlíteni még a demencia kezelésében is használható Ginkgót, amelyből az első vényköteles növényi gyógyszer készült. Egyes vizsgálatok arra utalnak, hogy a Ginkgo-készítmények alkalmazása során megnövekedhet a vérzési idő, ha a beteg egyidejűleg orális antikoaguláns kezelésben is részesül.
Fontos azonban különbséget tenni a növényi készítmények között. A gyógyszerek hatóanyagaként használt EGb761 jelzésű Ginkgo-kivonat esetén nagy elemszámú humán klinikai vizsgálatokkal igazolt, hogy a véralvadásgátlókkal nem lép kölcsönhatásba. A véralvadásgátlót szedő betegek is kockázat nélkül használhatják tehát a Ginkgo EGb761 jelzésű kivonatát tartalmazó növényi gyógyszereket.
Milyen betegségek esetén kerüljük a komplementer és alternatív medicinát?
A gyógynövényeket egyes források igyekeznek mindenre alkalmas panaceaként beállítani.
Bizonyos kórképek esetén azonban a gyógyszeres terápia elhagyása igen veszélyes lehet. A kezeletlen magasvérnyomás rendkívüli módon megnöveli a morbiditást. Bár számos növény (pl.: fokhagyma) esetén írtak már le vérnyomáscsökkentő hatásokat, ezen készítmények alkalmazása legfeljebb a gyógyszeres terápia kiegészítéseként, a vérnyomás szoros monitorzása mellett lehetséges. Nem ajánlott azonban a vércukorszintet csökkentő gyógynövények alkalmazása cukorbetegség esetén. A várt hatás elmaradása és a túlzott vércukorszintcsökkenés egyaránt veszélyes.
Számos helyen olvashatunk olyan növényekről, melyeket a pajzsmirigy különböző betegségeinek kezelésére ajánlanak. A pajzsmirigy alul- és túlműködése is megfelelően beállított gyógyszeres terápiát igénylő állapot, amelynek kezelésében a gyógynövények sem kiegészítő, sem alternatív megoldásként nem jöhetnek szóba.
Az antidepresszáns-kezelés kiegészítése orbáncfűvel sem ajánlott a korábban említett szerotonerg szindróma miatt.
Milyen esetben kombinálhatjuk a gyógyszeres terápiát gyógynövényekkel?
Bizonyos esetekben (például cukorbetegség) veszélyes lehet a gyógyszeres kezelést gyógynövényekkel kiegészíteni. Vannak azonban olyan indikációs területek, ahol viszont a szintetikus hatóanyagokat, vagy a gyógyszeres terápiát jól kiegészíthetik a gyógynövények, és ezek együttes használata nem jelent a beteg számára kockázatot.
A koleszterinszint csökkentése érdekében az orvos által előírt terápiát kiegészíthetik a növényi készítmények, a „túl jó” koleszterinérték nem jelent veszélyt a beteg számára.
A galagonya-készítmények együttes alkalmazása a szívelégtelenség kezelésére előírt gyógyszerekkel sem jelent kockázatot.
Fontos azonban felhívni a beteg figyelmét, hogy a gyógynövények szerepe a krónikus betegségekben pusztán komplementer, vagyis a gyógyszeres terápiát kiegészítő lehet.
Léteznek olyan kórképek, melyekre az elsőként választandó gyógymódot gyógynövények jelentik?
Fontos megjegyezni, hogy a gyógyszerek és a gyógynövények nem két különálló halmazt alkotnak. Vannak olyan gyógynövények melyeknél a hagyomány és/vagy a klinikai vizsgálatok meggyőzően igazolják azok hatásosságát és biztonságosságát, így ezek növényi gyógyszerként is forgalomban lehetnek.
A májkárosodás megelőzésére és kezelésére használt máriatövis hatóanyagai (szilimarin) több gyógyszerben elérhetők.
Az enyhe és középsúlyos depresszió kezelésére is javasolható akár elsőként választandó szerként is a közönséges orbáncfű, melynek hatásosságát klinikai vizsgálatok igazolják. Egy közel 7000 beteg adatainak értékelésével készített összefoglaló kutatás alapján az orbáncfű a hagyományosan alkalmazott szintetikus hatóanyagokkal (pl. SSRI) azonos hatásosságú, és azoknál kedvezőbb mellékhatásprofillal rendelkezik.
Emellett a demencia kezelésében is találunk növényi alternatívát, a korábban említett Ginkgó-tartalmú gyógyszerek hatásossága klinikai vizsgálatokkal is igazolt. A páfrányfenyőlevél EGb761 jelzésű standardizált kivonata az első vényköteles növényi gyógyszer hatóanyaga, melynek indikációs területe az időskorral összefüggő szellemi hanyatlás és az életminőség javítása enyhe fokú demenciában szenvedő felnőttek számára.
Ezen a pár példán keresztül is láthattuk azt, hogy bár bizonyos esetekben (pl.: pajzsmirigybetegségek, cukorbetegség) nincs helye a növényeknek a terápiában, más esetekben viszont nagyon is jól alkalmazhatók.
Továbbá vannak olyan kórképek, melyek esetén a gyógynövények alkalmazása a kölcsönhatások miatt jelent kockázatot.
A gyógyszerészeknek kiemelt szerepük van a lakosság egészségének megőrzésében. Jelen esetben a gyógyszerészek segíthetnek a megfelelő vénynélkül kapható készítmények kiválasztásában, és annak megítélésében is, hogy az adott komplementer- vagy alternatív gyógymód, növényi készítmény megfelelő-e a beteg által elérni kívánt célra és nem jelent-e plusz kockázatot annak alkalmazása.
Dr. Tóth Barbara
2023. november 6.
