Dr. Csupor Dezső
szakgyógyszerész
Az irritábilis bél szindróma (IBS) a leggyakoribb, krónikus hasi fájdalommal és megváltozott bélműködéssel járó tünetegyüttes, amelynek prevalenciája 10-15%. Az IBS jelentősen rontja a betegek életminőségét és a munkahelyi hiányzások gyakori oka.
A betegek gyakran számolnak be hasi puffadásról, fokozott gáztermelésről, a stressz pedig súlyosbíthatja a tüneteket. A tünetegyüttes hasmenéssel és székrekedéssel is járhat. Az IBS-hez társuló fájdalom változó intenzitású, időszakosan súlyosbodó, görcsös érzés, amely gyakran a székletürítéshez kapcsolódik. Az IBS diagnózisa a szervi okok és egyéb betegségek (pl. cöliákia, colitis, gyulladásos bélbetegség) kizárásán és a tünetek alapján történik. Az étkezési és életmódbeli változtatások mellett gyógyszeres kezelés is javasolható a tünetek enyhítésére.
Puffadás és görcs
Görcsoldásra alverin, drotaverin, mebeverin, pinaverin, otilóniumbromid hatóanyagokat tartalmazó készítmények használhatók. A puffadásgátláshoz a szimetikon, az étrendi tanácsok és a puffadást okozó élelmiszerek kiküszöbölése és az ételintoleranciák azonosítása is fontos.
A borsosmenta illóolajának görcsoldó hatása klinikailag is igazolt, puffadásgátló hatással is rendelkezik. A borsosmentaolaj és konyhakömény illóolajának fix kombinációja enyhe emésztőrendszeri panaszok kezelésére javasolt hagyományos növényi gyógyszerként van forgalomban.
Székrekedés
A székrekedés kezelése az oldható rostok étrendi arányának növelésével kezdődik, ha ez nem elégséges, akkor ozmotikus hashajtók alkalmazására kerülhet sor. A kezelésre használható a linaklotid is, amely egy célzott hatású hatóanyag, és a székrekedéssel járó IBS kezelésére javallott.
A rostbevitel esetén a minőség fontosabb, mint a mennyiség. Az oldhatatlan rostok, mint például a búzakorpa, kerülendőek, mivel puffadást okozhatnak, míg az oldható rostok, mint az útifűmag, javíthatják az IBS tüneteit.
Az oldható rostok hatással vannak a bél mikrobiomjára, ezáltal a gáztermelésre, és kedvező hatást fejtenek ki székrekedés és hasmenés esetén is. Alacsony kezdő dózis után lehet emelni az adagot, így mérsékelhető a puffadás kockázata.
Hasmenés
A hasmenés kezelésére alkalmazható hasmenésellenes szerek köre széles (difenoxilát-hidroklorid és atropin-szulfát kombináció, bizmut-szubszalicilát, loperamid, aktív szén, racekadotril).
Az IBS farmakoterápiájában esetenként „meglepő” hatóanyagokat is rendelhet a kezelőorvos. Az antidepresszánsok, különösen a triciklusos antidepresszánsok, mérsékelhetik az IBS okozta fájdalmat és a tüneteket. Az antidepresszánsok antikolinerg hatása miatt csökkenhet a bélmozgás, ami előnyös lehet hasmenés-dominált IBS esetén, de ha a székrekedés jellemző, ez kifejezetten előnytelen lehet. IBS esetén az antidepresszánsok adagolása eltérhet az antidepresszáns célú használatától. Mivel az IBS összefügghet a bélflóra felborulásával, a kezelésben szerepet kaphatnak az ennek helyreállítását célzó antibiotikumok. Ezeket csak súlyosabb esetekben alkalmazzák, ha más beavatkozás nem jár eredménnyel. Erre a célra legggyakrabban rifaximint alkalmaznak, amelynek elfogadott javallatai között azonban Magyarországon nem szerepel az IBS.
A probiotikumok elméletileg kedvező hatásúak lehetnek az IBS-re, de az ezt alátámasztó klinikai bizonyítékok hiányosak, és nem világos, pontosan mely törzsektől várható megbízható hatás.
Életmód és étrend
Fontos, hogy az IBS-es betgek számára az étkezés ne társuljon stresszel (pl. legyen elég idő az ebédre).
Az egészséges testmozgás, például a séta vagy a jóga, részben a stressz mérséklésével, javíthatja az IBS tüneteit.
A stresszkezelési technikák, mint például a relaxáció vagy a meditáció, hasznosak lehetnek az IBS tüneteinek enyhítésében. Az alváshiány növeli a stresszt, ami kihatással lehet az IBS tüneteire, ezért javasolt a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás.
Az étrendváltoztatás alapja a táplálkozási anamnézis felvétele, amely segíthet kideríteni, hogy az étrendnek mekkora szerepe van az IBS tüneteinek kialakulásában.
Az IBS-es betegeknek javasolt a gázképző ételek (pl. bab, szója, hagyma, banán, sárgabarack, szilva, kelbimbó) kizárása, a FODMAP-szegény étrend (FODMAP: Fermentable Oligosaccharides, Disaccharides, Monodsaccharides And Polyols, magyarul: erjeszthető oligo-, di- és monoszacharidok és cukoralkoholok szegény), és esetenként a laktóz kerülése. A FODMAP-ok rosszul felszívódó vegyületek, amelyek fermentációs termékeikkel közösen felelősek a tünetekért.
Az alacsony FODMAP-tartalmú étrend javasolt olyan IBS-es betegeknek, akiknek a tünetei még gázképző ételek kizárása után is fennállnak. A FODMAP-szegény étrend csökkentheti a hasi fájdalmat, puffadást és javíthatja a széklet állagát, de összeállításához dietetikusi kompetencia szükséges, hogy a tápanyagokban gazdag étrend biztosítható legyen.
Az IBS-ben szenvedő betegeknél igazolt laktózintolerancia esetén a laktózbevitel (tej) korlátozása indokolt, de a tartós hasi puffadásra panaszkodó betegeknél a laktózmentesség kipróbálása is ajánlható. Ha a tünetek javulnak, akkor célszerű kivizsgálni a laktózintolerancia lehetőségét, és ha ez nem igazolódik, akkor az is elképzelhető, hogy a tej egyéb összetevőivel (pl. fehérje) szemben fennálló intolerancia állhat a háttérben.
A glutén szerepe vitatott az IBS-sel járó tünetek kialakulásában. Ha nincs kimutatott gluténérzékenység, akkor a glutén teljes kizárása nem indokolt, mert elképzelhető, hogy a panaszokat nem a glutén, hanem azzal (bizonyos táplálékokban) együttesen előforduló fruktán okozza. Utóbbi vegyület a gabonákon kívül számos zöldségben és gyümölcsben megtalálható.
Dr. Csupor Dezső
2023. március 20.