A gyógyszertári munka minőségének biztosítása nagyrészt a jogszabályi rendelkezések és szakmai szabályok önkéntes vagy hatóság által kiváltott betartásán, valamint a betegelégedettségen múlik.
Ennek kézzel fogható formája pedig a minőségügyi rendszer kialakítása.
Az Eütv. szerint:
119. § (1) A minőségügyi rendszer célja az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása.
Fenti cél elérése érdekében szükséges meghatározni a minőségi követelményeket, teljesítésüknek nyomonkövetését, ellenőrzését, értékelését, akkreditálását, tanúsítását és a folyamatos minőségfejlesztést.
120. § Az egészségügyi szolgáltatások minőségét és minőségfejlesztését az egészségügyi szolgáltató minőségfejlesztési és ellenőrzési rendszere (a továbbiakban: belső minőségügyi rendszer), a hatósági szakfelügyeletet ellátó szerv, a szakmai munka minőségértékelését végző szerv, az egészségügyi szolgáltatások akkreditációja és a megfelelőség- tanúsítás (a továbbiakban: külső minőségügyi rendszer) biztosítja.
A rendszerelemek tehát meghatározottak, melyek tartalmaznak kötelező és szabadon választható folyamatokat is.
Míg a belső minőségügyi rendszer kialakítása és működtetése kötelező eleme a gyógyszertári munkának, a külső minőségügyi rendszer egy külső szervezet közreműködésével valósul meg tervezett és szükséglet alapon.
Az Eütv. írja elő az egészségügyi szolgáltatók számára, így a gyógyszertárak számára is, a belső minőségügyi rendszer működtetését. Meghatározva annak célját és tartalmát.
A gyógyszerellátás területén az első teljes körű, a lakossági gyógyszerellátás közforgalmú szegmensét érintő belső minőségügyi rendszer a fiatal gyógyszerészek tollából született meg 2009. évben. A Magyar Gyógyszerészi Kamara felismerve a gyógyszertárak belső minőségügyi rendszerének kialakítására vonatkozó igényét és kötelezettségét, létrehozta és tagjai rendelkezésére bocsátotta Minőségügyi kézikönyvét.
Önmagában a kézikönyv nem garantálja a megfelelő gyógyszertári munka biztosítását, a minőségügyi rendszert működtetni is kell.
A működtetés feladatainak sorrendje az alábbi:
Lényeges része a belső minőségügyi rendszernek a betegektől érkező jelzések alapján a panaszok kezelése, kivizsgálása.
A belső minőségellenőrzési napló vezetésének kulcsfontosságú szerepe van a gyógyszertári munka minőségének fejlesztésében.
A belső minőségellenőrzési napló vezetése folyamatos és rendszeres kell, hogy legyen. A rendszeres időtartamokat a belső minőségügyi rendszer rögzíti. Ajánlott, hogy a nyilvántartás vezetése a laboratóriumban vagy az adminisztrációs helyiségben gyógyszerész által történjen. A naplónak tartalmaznia kell (41/2007 EüM rendelet 18.§ (10)) az ellenőrzött szakszemély és ellenőrző gyógyszerész nevét, az ellenőrzés megnevezését, idejét és eredményét.
A belső ellenőrzéshez kíván segítséget nyújtani a Hatóság által kiadott Önellenőrzési segédlet közforgalmú gyógyszertárban dolgozók számára. A kiadvány hiánypótló a maga nemében, hiszen a hatóság egy dokumentumba sűrítette a közforgalmú gyógyszertárak működésével kapcsolatos jogszabályokat, szakmai szabályokat, felhívja a területen dolgozók figyelmét a hatósági ellenőrzések során tapasztalt leggyakoribb hibákra/hiányosságokra és ajánlásokat is megfogalmaz a jobb és transzparensebb működés támogatására.
Míg a belső minőségügyi rendszer működtetése kötelező, addig a külső minőségügyi rendszer elemét képező hatósági szakfelügyelet állami feladat, az akkreditáció és tanúsítás pedig önkéntes minőségfejlesztési lehetőség.
Az Eütv. szerint a külső minőségügyi rendszer működése az egészségügyi szolgáltatók engedélyezési rendjére épül és egészségügyi szolgáltató hatósági szakfelügyeletén, valamint szakmai minőségértékelésén, az akkreditációs rendszeren, valamint a megfelelőség-tanúsítás rendszerén keresztül valósul meg.
Hatósági szakfelügyelet
Az Eütv. szerint az egészségügyi szolgáltatók és az egészségügyi szolgáltatások tekintetében az arra kijelölt egészségügyi államigazgatási szerv:
A külső minőségügyi rendszer nagy részét a gyakorlatban a hatósági szakfelügyelet teszi ki. A Hatóság Tisztigyógyszerészeti Főosztályának tagjai helyszíni ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében külső szemlélőként értékelik a gyógyszertári munka minőségét, annak szakmai tartalmát és a nyilvántartások vezetését.
A gyógyszertárban dolgozók részéről a Hatóság felé tanúsított magatartás és a Hatósággal fenntartott kapcsolattartás szintén lényeges eleme a gyógyszertári munka minőségének Hatóság általi értékelésének.
A Tisztigyógyszerészeti Főosztály tevékenysége kiemelt fontosságú, hiszen külső szemlélőként értékelik a gyógyszertárakban folyó szakmai tevékenységet, folyamatokat abból a szempontól, hogy ezek garantálják a biztonságos, folyamatos és szakszerű egészségügyi szolgáltatást, a lakossági gyógyszerellátást.
Akkreditáció
A külső minőségügyi rendszer részét képezi a gyógyszertárak akkreditációja, amely által a gyógyszertárak a szakképzésben részt vevő gyógyszerészek számára szakképző helyként működhetnek.
Az akkreditáció kizárólag a szakképző helyekre vonatkozó követelményeknek való megfelelést vizsgálja, a szakképzésben résztvevők gyakorlati ismereteinek megszerzése céljából, és nem fókuszál a teljes szakmai gyógyszertári munkára. A gyógyszertárak akkreditációját az Országos Kórházi Főigazgatóság végzi. Az akkreditációra való jelentkezés önkéntes.
Tanúsítás
A külső minőségügyi rendszer legkevésbé gyakori eleme a gyógyszertárak működésében a külső szervezetek által megvalósuló tanúsítás. Leginkább az intézeti gyógyszertárak esetében lelhetők fel egyes elemei, mivel a fekvőbetegellátást végző intézmények saját tanúsításuk esetében az intézet részét képező intézeti gyógyszertárak tanúsítását is elvégeztetik.
A tanusítás során az egészségügyi szolgáltató minőségirányítási rendszerének nemzetközi szabvány alapján történő felülvizsgálata és elismerése történik meg, önkéntes alapon.
A gyógyszertári munka minősítése tehát számos résztvevő bevonásával számtalan feltétel vizsgálatán alapul. A leglényegesebb feltétel a beteg elégedettsége, amelyet a gyógyszertárak mellett állami feladatként az NNGYK-n belül működő hatósági szakfelügyelet hivatott biztosítani.
Amennyiben egy gyógyszertár mindig szem előtt tartja a betegek legfőbb érdekét, folyamatosan biztosítja a működéshez szükséges személyi, tárgyi és építészeti feltételeket, továbbá a szakmai szabályokat betartva, és etikus magatartást tanúsítva végzi feladatait, akkor minőségi munkájához nem férhet kétség, melyet a betegek is meghálálnak majd.
| Csujokné dr. Kósa Júlia osztályvezető, tisztifőgyógyszerész | El Koulali Zakariás országos tisztifőgyógyszerész, gyógyszer-ellenőrzési igazgató |
Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
2024. július 22.