A digitalizáció és az online ügyintézés az élet minden területén teret nyer, így van ez az egészségügy esetében is. A WHO előrejelzései szerint 2030-ra közel 10 millió egészségügyi szakember (köztük gyógyszerészek is) hiányozni fog a globális ellátórendszerből. Ez az előrejelzés, az egészségügyben képződő nagy mennyiségű adat és a páciensek változó igényei szükségessé teszik a digitális transzformációt az egészségügyben. A digitális átalakulás a lakossági gyógyszerellátás területén is megvalósul.
A páciensek igényei és az ellátórendszerek szűk kapacitása is abba az irányba mutatnak, hogy az ellátás helye (point of care) eltolódik a páciens irányába. Tehát az egészségügyi ellátás ott jön létre, ahol a beteg van.
Ez az átalakulás a szemünk előtt történik és az ellátórendszernek fel kell készülnie erre.
A teljesség igénye nélkül néhány példa erre a folyamatra:
» Az egészségügyi adataink könnyen és strukturáltan hozzáférhetők az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felületén. Az orvosaink (és gyógyszerészeink) jogosultságaiknak megfelelően könnyen hozzáférhetnek egészségügyi dokumentációnkhoz (nem mi utazunk, hanem az adataink).
» Hordozható egészségügyi eszközök térnyerése. Egyre többen használunk viselhető egészségügyi monitorozó eszközt (okos/sportórák, vércukor szenzorok…) Az ezekből származó egészségügyi adatok jelenleg nem integrálódnak az EESZT-be, de a nemzetközi trendek azt mutatják, hogy hozzáadott értékkel bír, ha ezeket hozzáférhetővé tesszük az egészségügyi ellátásban résztvevő szakemberek számára.
» Egyre több informatikai megoldás segíti a laikusokat az egészségügyi döntéseikben. Ilyen a Semmelweis HELP applikáció is, amelynek célja megbízható döntéstámogató eszközt adni a lakosság kezébe, amely segítségével algoritmikus javaslatot kaphatnak arról, hogy az észlelt tünetek alapján mennyire sürgős orvosi ellátást kell igénybe venniük. Ez felfogható egy egészégügyi intézményen kívüli triázsnak is, amely segíti csökkenteni az ellátórendszer leterhelését és a beteg ellátását arra a szintre irányítja, ahol biztonsággal megkapja a szükséges ellátást.
A XXI. századi páciens/vásárló igénye, hogy a gyógyszerekhez, étrend-kiegészítőkhöz és egyéb gyógyszertárban forgalmazott termékhez hozzájusson internetes kereskedelem keretében.
A világ különböző országaiban az internetes gyógyszerkereskedelem szabályozása eltérő. Vannak olyan országok, ahol nem megengedett az internetes gyógyszerkereskedelem, van, ahol csak vény nélkül kapható gyógyszerek forgalmazhatók ilyen módon. És vannak olyan országok, ahol a vény nélkül kapható gyógyszerek mellett vényköteles gyógyszerek forgalmazása is megvalósulhat.
Jelen közlemény célja a hazai internetes gyógyszerkereskedelem bemutatása, és nem terjed ki egyéb országok gyakorlatának ismertetésére.
Az 1. számú ábra bemutatja az internetes kereskedelmet folytató gyógyszertárak számának alakulását 2020. októberétől. Látható, hogy 2021. év végén ugrásszerű növekedés következett be az internetes gyógyszertárak számában. A növekedés egybeesik a vény nélkül kapható gyógyszerek csomagküldésének tilalmával kapcsolatos hírek megjelenésével (a vény nélküli gyógyszerek csomagküldése 2022. január 1. napjától tilos).
1. ábra Internetes kereskedelmet folytató gyógyszertárak
Fontos tisztában lennünk a terület jogszabályi környezetével, a hazai és EU-s szabályozás adta lehetőségekkel és kötelezettségekkel:
» az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelvnek a hamisított gyógyszerek jogszerű ellátási láncba való bekerülésének megakadályozása tekintetében történő módosításáról szóló Európai Parlament és a Tanács 2011/62/EU irányelvvel beillesztett 85c. cikk;
» a gyógyszereket lakossági távértékesítésre kínáló személyek azonosítására szolgáló közös logó mintájáról, valamint a közös logó hitelességének értékelését lehetővé tevő műszaki, elektronikai és kriptográfiai követelményekről szóló az Európai Bizottság 699/2014/ EU végrehajtási rendelete;
» az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv) 12. § (4)
» a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv) 3. § 21. pont és 63. § (6) bekezdés;
» a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet (a továbbiakban: Rendelet 1) 17. § (5)-(6) bekezdései, 19. §; az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: Rendelet 2) 21/A. § (1)-(2) bekezdése;
» a gyógyszertárban forgalmazható, valamint kötelezően készletben tartandó termékekről szóló 2/2008. (I. 8.) EüM rendelet (a továbbiakban: Rendelet 3).
Kiemelt fontosságú ismerni az általunk végzett tevékenységet szabályozó jogszabályokat és egyéb szakmai szabályokat, de sok éves ellenőrzési tapasztalattal a hátam mögött úgy gondolom, hogy ehhez célravezetőbb gyakorlati példákon keresztül megvilágítani a helyes tevékenység végzését és nem csupán a jogszabályok szövegének ismertetésével. Ezért a fenti jogszabályok kifejtése és elemzése helyett és a következő fejezetben mutatom be az internetes gyógyszerforgalmazás jogszerű végzésének folyamatát.
2. ábra internetes gyógyszerrendelés
Internetes gyógyszerkereskedelmet az adott országban gyógyszerforgalmazásra és távértékesítésre engedéllyel rendelkező szervezet végezhet.
A hazai szabályozás a gyógyszerek távértékesítését közvetlen lakossági gyógyszerellátás keretében, kizárólag gyógyszertárak (közforgalmú gyógyszertárak, fiókgyógyszertárak és intézeti gyógyszertárak közvetlen lakossági ellátó egységei) részére teszi lehetővé.
Az internetes gyógyszerértékesítést végző gyógyszertárak honlapjaik címét legkésőbb a tevékenység megkezdésekor kötelesek bejelenteni a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (a továbbiakban: NNGYK) részére.
A szabályozás megköveteli, hogy a gyógyszertár működtetésében legyen az általa használt internetes gyógyszerkereskedelem bonyolítására használt honlap, de nem zárja ki, hogy több gyógyszertár közösen működtesse az adott weblapot. A jelenleg működő internetes gyógyszertárak több mint a fele olyan weblapot használ, amelyet nem egyedül működtet.
2015. júliusától közös uniós logó segíti a fogyasztókat az interneten keresztül történő gyógyszervásárlásban.
Az Európai Unióban működő valamennyi online gyógyszertárnak és gyógyszerkereskedőnek fel kell tüntetnie az Európai Bizottság logóját. A logó használatára az NNGYK és az érintett gyógyszertár védjegyhasználati megállapodást köt, az NNGYK pedig a honlapján bárki számára elérhetővé teszi azon magyarországi gyógyszertárak nevét, címét és honlap címét, melyek eleget tettek a hatóságnál bejelentési kötelezettségüknek, tehát internetes gyógyszerforgalmazásra jogosultak.
3. ábra Közös Uniós logó
A vásárló a logóra kattintva a gyógyszerészeti államigazgatási szerv honlapján közzétett, a magyarországi előírások szerint működő legális gyógyszertárak listájához jut.
Az internetes gyógyszertár által működtetett honlapon fel kell tüntetni többek között:
A honlapon tájékoztató rendszert kell működtetni, amely tartalmazza a vény nélküli gyógyszerek alkalmazásával kapcsolatos információkat.
Fentiek szerint működő honlapon keresztül leadott rendelések esetében gondoskodni kell azok feldolgozásáról és az érdemi visszajelzésről a megrendelő számára (Rendelet 1). Továbbá a gyógyszertár nyilvántartást vezet minden megrendelésről, amely információt tartalmaz a megrendelt készítményről (neve, mennyisége), a megrendelés időpontjáról, valamint az azt feldolgozó gyógyszertári dolgozóról.
Fontos kiemelni, hogy az internetes kereskedelem keretében is csak a gyógyszertárban forgalmazható termékportfolió értékesíthető és a Gytv. valamint a Rendelet 3-ban foglaltakat figyelembe véve az igényelt gyógyszert vagy egyéb terméket a gyógyszertárban tartott és forgalmazott gyógyszerkészletből kell kiadni. Tehát a megrendelt termék expediálása (házhozszállítása vagy egyéb termékek esetében csomagküldése) nem valósulhat meg egy, a gyógyszertár működési engedélyében foglalt címen kívüli külső raktárból.
A megrendelt és előkészített termék megrendelőhöz való eljuttatása, többféle módon történhet:
Fontos hangsúlyozni, hogy a hatályos jogszabályok alapján a kereskedelem egyéb területén alkalmazott csomagpont megoldás nem alkalmazható az internetes gyógyszerkereskedelem esetében, tehát az interneten megrendelt termékek abban a gyógyszertárban vehetők át, amelytől megrendeltük az általa működtetett internetes honlapon keresztül.
A megrendelt termékek házhozszállítása esetében a gyógyszertárnak olyan nyilvántartást kell vezetnie, amely információt tartalmaz a kiszállított készítményről (neve, mennyisége), a kiszállítás időpontjáról, valamint a kiszállítást végző gyógyszertári szakdolgozóról.
Az interneten rendelt gyógyszerek esetében is szükséges betartani az expediálással kapcsolatos Rendelet 2 szerinti általános előírásokat is, tehát 14 éven aluli gyermek nem vásárolhat és nem vehet át gyógyszert, továbbá a gyógyszer kiadását (akár személyes átvétel keretében az officinában, vagy házhozszállítás esetén) csak a gyógyszertár alkalmazásában lévő szakasszisztens vagy gyógyszerész végezheti.
Az internetes gyógyszerkereskedelem volumenének folyamatos növekedéséből láthatjuk, hogy komoly lakossági igény van erre a tevékenységre. De azt is tudjuk, hogy az internetes gyógyszerkereskedelem a gyógyszertár egészségügyi szolgáltatásának a része, amelynek középpontjában minden esetben a beteg egészségének megtartása és/vagy mihamarabbi visszanyerése áll. Ezért vonatkoznak erre a területre az általános kereskedelmi szabályoknál szigorúbb rendelkezések.
