Korábbi cikkeinkben is sokszor kihangsúlyoztuk, hogy a lakossági gyógyszerellátás egy sok szereplős rendszer, ahol a végfelhasználó abban az esetben tud egy magas színvonalú szolgáltatásban részesülni, ha minden szereplő a hatályos jogszabályok és egyéb szakmai szabályok alapján végzi a tevékenységét és folyamatosan monitorozza a saját belső és a külső partner kapcsolatait érintő folyamatokat, és fejleszti azokat.
Jelen írást nem egy a lakossági ellátó rendszer teljes vertikumát felölelő probléma térkép felállításának szánjuk, inkább a gyógyszertári ellátás jövőjével kapcsolatos közös gondolkodást elindító triggernek.
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (a továbbiakban: MGYT) alelnökeként kiemelt fontosságúnak tartom, többek között, hogy a szervezet küldetésével összhangban, folyamatosan dolgozzunk a gyógyszerészet fejlesztésért.
A lakossági gyógyszerellátás különleges helyet foglal el a gyógyszerészeten belül, hiszen az itt tapasztalható szolgáltatás minősége szinte a teljes lakosságra hatással van (gondoljunk bele az évi 100-115 millió gyógyszerész-beteg találkozóra). Ezek alapján a lakossági gyógyszerellátás fejlesztésével, megfelelően megválasztott és szakmailag indokolt új szolgáltatások bevezetésével nagyban javítható a teljes egészségügyi ellátórendszer hatékonysága.
Ez a gondolat vezérelte az MGYT Gyógyszerügyi és Közigazgatási Szakosztály munkatársait, amikor 2024. november 30-án Egyeztető Fórumot szerveztek a lakossági gyógyszerellátás szereplői számára.
A fórum rövid gondolatébresztő előadásokkal indult a gyógyszerellátó rendszer különböző területeit képviselő szakemberek tolmácsolásában:
Az előadók által prezentált adatok és gondolatok egybehangzóan azt mutatják, hogy a gyógyszerészek jelenleg nem a tudásuknak és lehetőségeiknek megfelelően vesznek részt az egészségügyi ellátásban. És ez egy komoly erőforrás pazarlás. Viszont a gyógyszerészi szerepvállalás megújítása körültekintően és tudományos alapokon kell, hogy megvalósuljon.
Az előadások után aktív párbeszéd alakult ki, amelybe többek között Dr. Bidló Judit az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár, Dr. Csontos Ildikó, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) alelnöke és Dr. Feller Antal, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke is bekapcsolódott.
A fórum végén több javaslat is megfogalmazásra került a további teendővel kapcsolatosan, többek között a gyógyszerészek ellátási folyamatban betöltött szerepének bővítése (pl.: betegút menedzsment és a terápiás döntések támogatása terén), az egyetemi tananyag és a szakmai továbbképzések felülvizsgálatának szükségessége a gyógyszerészi kognitív szolgáltatások bevezetésének támogatása kapcsán, valamint a jól működő nemzetközi gyakorlatok feltérképezésével és hazai viszonyokhoz való adaptálásával kapcsolatosan.
A gyógyszertárak bevételei jellemzően termék értékesítéshez köthetők, árrés jellegű bevételek. Tehát jellemzően akkor keletkezik a gyógyszertárnak bevétele, ha elad egy terméket, és ez igaz a generikus ösztönzőre, a magisztrális díjra (a magisztrális gyógyszerkészítés az egyik olyan kompetencia, ami jelenleg is kizárólagosan gyógyszerészi kompetencia), és szolgáltatási díjra is.
A szűken vett lakossági gyógyszerellátás, azaz a gyógyszertári rendszer fenntarthatóságának megteremtésének egyik alappilére a (finanszírozott) kognitív gyógyszerészi szolgáltatások bevezetése. Világszerte számos ország gyógyszertárában (nyugaton és keleten egyaránt) igénybe vehetők gyógyszerészi szolgáltatások, amelyek költségét saját magunk álljuk vagy a biztosító részben vagy teljes egészében átvállalhatja.
Számos terület van, ahol gyógyszerészi szolgáltatás kerülhetne bevezetésre Magyarországon is, például:
Az új szolgáltatások bevezetés nem lehet öncélú, minden esetben valamilyen cél/eredmény elérése érdekében érdemes bevezetni azokat. Természetesen szükséges figyelembe venni az adott egészségügyi ellátórendszer sajátosságait.
Tehát új szolgáltatást egy elérni kívánt cél (egészségnyereség) miatt vezetünk be és nem pusztán a gyógyszerész szakma presztízsének növelése érdekében.
Viszont a kognitív gyógyszerészi szolgáltatások bevezetése együtt jár a gyógyszerészek respektjének növelésével.
Tehát a gyógyszerészi szolgáltatások bevezetéséhez:
A magyar gyógyszertári rendszer kiváló hozzáférhetőséggel rendelkezik. Közel 3.000 gyógyszertár működik (közforgalmú, fiókgyógyszertár és intézeti gyógyszertár lakossági ellátó egység) és összesített heti nyitvatartási idejük megközelíti a 160.000 órát.
Az évente létrejövő 100 millió feletti beteg-gyógyszerész találkozás pedig kiváló alkalmat biztosít a hasznos (társadalmi és egyéni szinten egyaránt) szolgáltatások bevezetésére.
A tavalyi évben megrendezett szakmai fórummal megkezdett munkát az idei évben egy szakmai konferencia keretében kívánja tovább folytatni az MGYT.
A konferencia megszervezése mellett fontos, hogy egy szakmai párbeszéd és közös gondolkodás is elinduljon a gyógyszerész szakmában – minél szélesebb körben.
A nemzetközi jó gyakorlatokat ismerjük és az internet segítségével minden érdeklődő Kolléga megismerheti azokat, emellett nagyon fontosnak tartjuk megismerni a gyógyszerész Kollégák gondolatait és véleményét a kognitív gyógyszerészi szolgáltatásokkal és a gyógyszertári rendszer, a „közforgalmú” gyógyszerészet jövőjével és kitörési pontjaival kapcsolatosan.
Kérem és buzdítok minden Kollégát arra, hogy vegye fel velünk a kapcsolatot, s ossza meg velünk gondolatait hiszen az egészségügy és a gyógyszerügy jobbá tétele közös ügyünk és felelősségünk. Gondolatait megküldheti email-ben a jovo(at)mgyt.hu címre.
