Amennyiben a rendelet alapján nem kötelező az alkalmassági vizsgálat, a munkáltató saját hatáskörben dönthet úgy, hogy továbbra is előírja az orvosi vizsgálatot.
Így tehát, bár általános jelleggel megszűnik a kötelező orvosi vizsgálat, ám továbbra is a munkáltató felelőssége azt biztosítani, hogy úgy foglalkoztassa a munkavállalót, hogy az saját és mások egészségét, testi és szellemi épségét ne befolyásolja károsan. A munkavállaló továbbra is csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas. A vizsgálat ezen kívül segíthet a munkavállalónak időben felismerni az esetleges egészségügyi problémákat.
Ha a munkáltató úgy dönt, hogy nem írja elő az orvosi vizsgálatot, a költségei helyett érdemes elgondolkodni más preventív vagy szűrési megoldásokon, esetleg sportlehetőség biztosításán vagy egészségpénztári támogatáson, mert ezzel egyrészt növelhető a munkavállalói elégedettség, másrészt a betegnapok száma csökkenthető lehet.
Nézzük a rendelet tervezetet és a hozzá tartozó magyarázatokat. Nem konkrét munkaköröket tartalmaz, hanem 12 kockázati tényezőt, amelyek indokolják az orvosi vizsgálatot.
1. Fokozott baleseti veszély
- Magasban végzett munka: a munkavégzés magassága meghaladja a 2 m-t.
- Földalatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati mélyfúrási munkakörök.
- Tűz- és robbanásveszéllyel járó munkakörök: az ipari robbantóanyagok gyártásával, tárolásával, szállításával és felhasználásával kapcsolatos tevékenységek.
- Villamosüzemi munkakörök: erősáramú üzemi szabályzat alapján erősáramú villamos berendezéseken feszültség alatti, feszültség közelében és veszélyes közelségben végzett tevékenységek.
- Feszültség alatti munkavégzéssel járó munkakörök (FAM); Egyéb feszültség alatt végzett tevékenységek.
- Egyéb baleseti veszéllyel járó munkakörök: mozgó munkaeszközök, munkaeszközök mozgó elemei, haladó (mozgó) termékek, alapanyagok, félkész és késztermékek mellett vagy közelében végzett munka.
2. Megterhelő munkahelyi klíma
- A munkahely melegnek minősül, ha a szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25°C-ot, és az országos tisztifőorvos a hőség miatt a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást kiadta. Zárt térben: ha a munkahelyi klíma a munkahelyen a 24°C (K) EH értéket meghaladja.
- A munkahely hidegnek minősül, ha a hőmérséklet a munkaidő 50%-ánál hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a +4°C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10°C-ot nem éri el.
3. Zaj
- A felső beavatkozási határértéket meghaladó munkahelyi zajexpozíció a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló jogszabály alapján.
4. Ionizáló sugárzás
• Sugárveszélyes munkahelyen (pl. az MSZ 62–7:2017 szabvány szerinti ipari izotóplaboratóriumok, orvosi izotóplaboratóriumok) a kockázatértékelés alapján, ionizáló sugárzásból eredő egészségkárosodás kockázatával (dóziskorlát túllépése) járó tevékenységek esetén az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak nem munkaköri kötelezettségük keretében kitett személyek egészsége védelmének szabályairól szóló jogszabály és az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló jogszabály alapján.
5. Mesterséges optikai sugárzás (pl.: lézer)
• Nem-koherens optikai sugárzások (UV-A, UV-B, UV-C, IR-A és IR-B), valamint lézer optikai sugárzások. A munkavállalókat érő mesterséges optikai sugárzás expozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló jogszabály 1-2. melléklete szerinti expozíciós határértékeket meghaladó expozícióval járó tevékenységek.
6. Vibráció (helyileg ható és/vagy egész test) prevenciós határértéket meghaladó esetben)
- Prevenciós határértéket meghaladó rezgésexpozíció: kéz/kar rezgés: 2,5 m/s2 (8 órás referencia idő), egész testre ható: 0,5 m/s2, a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről szóló jogszabály alapján.
7. Kémiai kóroki tényezőnek kitett munkakörök
- Minden olyan tevékenység, amelynek során a munkavállalót, valamint a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyt veszélyes anyag és veszélyes keverék (ide értve a rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagokat is) hatása érheti. Veszélyes anyag/keverék: minden olyan vegyi anyag, amely kockázatot jelent a munkavállalók biztonságára vagy egészségére fiziko-kémiai, kémiai vagy toxikológiai tulajdonságai és felhasználási módja vagy munkahelyen való jelenlét miatt.
8. Járványügyi érdekből kiemelt munkakör
- Egészségügyi intézményekben az újszülöttek, koraszülöttek, csecsemő- és gyermekbetegek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör; óvodákban, bölcsődei ellátást biztosító intézményekben, szolgáltatásokban, csecsemő- és gyermekotthonokban a csecsemők, illetve a gyermekek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör.
- Közfogyasztásra szánt élelmiszer (beleértve az ételt, italt) előállításával, valamint forgalmazásával (kivéve a csomagolt élelmiszerek és a nyers zöldség-gyümölcsfélék szállítását, tárolását) foglalkozó, továbbá ilyen munkahelyeken tisztítást, takarítást végző személy.
9. Tüdőfibrózis ártalomnak kitett munkakörök
- Építőiparban, mezőgazdaságban vagy bármely egyéb területen tüdőfibrózist okozó poroknak vagy azbeszt ártalomnak kitett munkakörök.
10. Biológiai kóroki tényezőnek kitett munkakörök
- Egészségügyi és szociális ellátásban végzett munkák, beleértve az elkülönítő, valamint a kórbonctani részlegeket; klinikai, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák; szennyvíztisztító berendezésekben, járható szelvényű szennyvízelvezető művekben végzett munkák; hulladék megsemmisítő, ártalmatlanító létesítményekben végzett munkák.
11. Éjszakai műszakban végzett munka
- A 22 és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.
12. Kézi tehermozgatás 10 kg felett
Az előzőek szerint a gyógyszertárakban továbbra is kötelező a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat.
