A hazai lakossági gyógyszerellátás oroszlánrészét a közforgalmú gyógyszertárak végzik, ezek mellett a nagyobb településeken találkozhatunk intézeti gyógyszertárak lakossági ellátó egységeivel. Jellemzően a kisebb települések, illetve néhány esetben nagyobb települések elkülönülő településrészeinek az ellátását fiókgyógyszertárak végzik.
Ezeket az ellátási formákat egészíti ki a háziorvos által működtetett kézigyógyszertár.
A szakirodalmat böngészve számos statisztikát találhatunk arról, hogy milyen egy adott ország gyógyszertárral vagy gyógyszerésszel való ellátottsága. Ezek a számok önmagukban nem alkalmasak arra, hogy összehasonlítsuk az országok lakossági gyógyszerellátásának színvonalát vagy minőségét.
1. ábra Közforgalmú gyógyszertárak és gyakorló gyógyszerészek száma (Forrás: OECD Health Statistics 2023.)
Mivel a hazai lakossági gyógyszerellátás nagy részét a közforgalmú és a fiókgyógyszertárak végzik, a továbbiakban ezzel a két típussal foglalkozunk.
A közforgalmú gyógyszertárak száma a 2000-es évek elejétől egészen a liberalizáció lezárásáig (2010-ben) folyamatos növekedést mutatott. A 2. ábrán látható, hogy a liberalizáció hatására közel 500 új közforgalmú gyógyszertár kezdte meg a működését.
Ez a szám 2010 óta folyamatosan csökken. Jellemzően a kisebb településeken (3000 fő alatt) működő közforgalmú gyógyszertárak zárnak be. Ezek rendszerint az idős személyi jogos, tulajdonos gyógyszerészek nyugdíjba vonulásakor zárnak be, mivel nem tudják értékesíteni tulajdonrészüket és gondoskodni utódlásról.
2. ábra Közforgalmú és fiókgyógyszertárak száma 2000-2023. (Forrás: KSH)
A fiókgyógyszertárak számának alakulása is hasonló a közforgalmú gyógyszertárakéhoz, hiszen 2000. év elejétől egészen 2011-ig emelkedett a számuk (686 db), majd 2024. év elejéig folyamatosan csökken. Elmondható, hogy többnyire az 1500-2000 fő alatti településeken zártak be a fiókgyógyszertárak.
Az összes gyógyszertárszám mellett érdemes megvizsgálni a gyógyszertárral nem rendelkező települések számát, illetve azok lakosságszámát. Jelenleg (2024. szeptember 27. napi állapot) a gyógyszertár nélküli települések:
92,3 %-a (1440 település) 1000 fő alatti lakosságú,
○ 368 település 999-500 fő közötti lakosságú,
○ 1072 település 500 fő alatti lakosságú.
Az elmúlt évek fiókgyógyszertár megszűnés/létesítés tapasztalataiból látható, hogy 1500 fő alatti településeken nem tudnak hosszú távon fennmaradni a fiókgyógyszertárak.
A 2. ábrán látható, hogy a fiókgyógyszertárak számának alakulásában egy trend változás következett be 2024-ben. A változás a 2024. február 6. napján megjelent, az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet, valamint a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet módosításáról szóló 6/2024. (II. 6.) BM rendeletnek (a továbbiakban: rendelet) köszönhető, amely többek között a 41/2007 EüM rendeletet módosította.
A módosítás értelmében (többek között) a rendelet kihirdetését követő 90. naptól bizonyos feltételek között működhet fiókgyógyszertár gyógyszerész személyes jelenléte nélkül.
Ezekben a fiókgyógyszertárakban a gyógyszerész jelenlét hír- vagy távközlési eszköz útján biztosítható.
A fiókgyógyszertárban a továbbiakban is kötelező a gyógyszerész személyes jelenléte, amennyiben az adott gyógyszertában történik:
Az új szabályozás nem csak a rendelet hatályba lépése után létesült fiókgyógyszertárakra alkalmazható, hanem minden fiókgyógyszertárat működtető eldönthette, hogy kívánja-e végezni a fenti tevékenységeket.
Amennyiben igen, akkor szükséges gyógyszerész személyes jelenlétet biztosítani, vagy amennyiben nem végzi azokat, akkor a fiókgyógyszertár működtethető szakasszisztens személyes jelenlétével, ilyenkor a gyógyszerész általi szakmai támogatás hír- vagy távközlési eszköz útján történik.
Jelenleg 26 fiókgyógyszertárral van több, mint 2023 év végén. Ez abszolút értékben nem tűnik nagy számnak, viszont, ha figyelembe vesszük, hogy 1-1 fiókgyógyszertár 1500-2000 fős településen működik, az új szabályozás hatására 39.000-52.000 fő gyógyszerhez jutása lett könnyebb.
A működési engedéllyel rendelkező fiókgyógyszertárak közül (640) kötelező módon, összesen 17 fiókgyógyszertárban van folyamatos személyes gyógyszerész jelenlét, mivel a fenti tevékenységek valamelyikét végzik (2 fiókgyógyszertár mindkét tevékenységet végzi):
• 8 fiókgyógyszertárban történik magisztrális gyógyszerkészítés/ vizsgálat,
• 9 fiókgyógyszertárban történik fokozottan ellenőrzött szer tárolás/kiadás.
A kormányzati döntés hatására (rendelet módosítása) rövid idő alatt megállt a fiókgyógyszertár-szám csökkenés és egy szemmel látható növekedés indult el.
A tapasztalataink szerint ez a pozitív változás leginkább az 1500 fő feletti lakosságú településeket érintheti, az ennél kisebb településeken nagyon nehezen működtethető gazdaságosan (nullszaldósan) fiókgyógyszertár.
Megfigyelhető, hogy a gyógyszertárak száma nagyon gyorsan képes lekövetni a jogszabály adta lehetőségeket, a piacra lépés korlátainak csökkenésekor (liberalizáció), és most, a gyógyszertár működtetés költségeinek csökkentésekor (gyógyszerész személyes jelenlét nélküli fiókgyógyszertárak) a gyógyszertárszám gyors növekedése tapasztalható. Azonban az, hogy az új egységszám valóban hosszútávon is képes megmaradni és rentábilisan működni, az csak később derül ki (liberalizáció 2010-es lezárása után folyamatos csökkenés tapasztalható a közforgalmú gyógyszertárak számában).
Az is érzékelhető az összefoglalóból, hogy egy bizonyos lakosságszám alatti települések esetében (1500 fő alatti), a jelenlegi jogi keretrendszerben nem oldható meg a gyógyszerellátás helyben lévő gyógyszertárral. Ezeken a településeken élők gyógyszerellátása gyakorta a legközelebbi gyógyszertárból történik (átlagosan 7,8 km-re van a legközelebbi gyógyszertár a gyógyszertárral nem rendelkező településtől) többféle megoldással (házhozszállítás, falugondnoki szolgálat, megbízott).
A rendeletmódosítás által bevezetett könnyítéssel az egészségügyi kormányzat célja a gyógyszertárral való ellátottság javítása volt. Azonban ellentétben a liberalizációval - amikor is a gyógyszertárral jól ellátott településeken (főleg a fővárosban) létesültek új egységek -, jelenleg az új fiókgyógyszertár létesítési szabályokkal az ellátatlan településeken nyílnak gyógyszertárak, ezáltal érezhető módon javítva az ott élők gyógyszerhez jutását, valamint közvetve, a környező településeken élők helyzete is javul.
