Intejrú Kaló Tamással a Gyógyszertár Magazinban
Három olyan nagyobb lélegzetű témát emelnék ki, amelyek 2025-ben is meghatározzák majd a gyógyszer-nagykereskedelem tevékenységét: gyógyszerbiztonság, hatékonyság és fenntarthatóság.
A gyógyszerbiztonság talán a legfontosabb téma, és örülök annak, hogy ennek megvalósításáért nagyon szoros együttműködésben dolgozunk az NNGYK-val, a HUMVO-val, a gyártókkal, a gyógyszertárakkal és a kórházakkal. Az európai gyógyszerhamisítás elleni irányelv (FMD, Falsified Medicines Directive - 2011/62/EU irányelv) nyomán létrejött program keretében minden egyes gyógyszer útját doboz szinten végig tudjuk követni a gyártástól mindaddig, amíg a gyógyszerész a betegnek átadja. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy Magyarországon még nem került forgalomba ezen a zárt csatornán keresztül hamisított gyógyszer.
Szintén nagyon fontos feladatunk, hogy a gyógyszerellátás folyamatosságát biztosítsuk. A gyógyszerhiány jelensége sajnos elég régóta itt van velünk. Ez nem magyarországi sajátosság, hanem európai, sőt világszintű probléma. Hazánkban relatíve jó helyzetben vagyunk ebben a tekintetben: a gyógyszerhiány itt a statisztikák szerint kisebb, mint az Európai Unió átlagában. Ennek oka, hogy Magyarország rendelkezik egy nagyon komoly gyógyszeripari bázissal, így országhatáron belül van sok olyan készítmény, ami esetleg hiányra futhat külföldön.
A gyógyszerhiány elleni küzdelemben fontos az információátadás: ha a gyártók látják, hogy a saját termékeikből nem tudnak eleget szállítani, lényeges, hogy időben jelezzék nekünk. Így értesíthetjük a gyógyszertárakat, ahol a gyógyszerész a beteggel meg tudja beszélni, mi legyen a következő lépés. Mi, nagykereskedők az információátadáson túl sok esetben úgy is megpróbálunk enyhíteni a hiány mértékén, hogy megpróbáljuk beszerezni a készítményeket külföldről.
Ugyancsak fontos feladatunk, hogy emeljünk a gyógyszerellátási rendszer hatékonyságán. A gyógyszer-nagykereskedelem léte egyébként már önmagában is hatékonyságnövelő: ha nem lenne, minden gyártó közvetlenül szállítana a patikákba és kórházakba, ami jóval több tranzakciót, szállítási utat jelentene. Velünk sokkal olcsóbban, hatékonyabban és zöldebben működik a gyógyszerellátás. De szükség van a folyamatos fejlesztésekre is. Fontos lehetőség számunkra a digitalizáció, az automatizáció. Nagyon sok innovatív, automatizált logisztikai megoldást alkalmazunk már most is, és szeretnénk további raktártechnológiai fejlesztéseket végezni a következő években is.
A fenntarthatóság is egy kiemelten fontos téma, ami nagyon közel áll a szívemhez. Körülbelül 400 gépkocsi indul el naponta a hazai gyógyszer-nagykereskedelmi raktárakból, melyekkel napi 100 ezer kilométert teszünk meg a 2300 gyógyszertárba és 100 kórházba. Képletesen szólva minden egyes nap két és félszer megkerüljük a Földet az Egyenlítő mentén, ami körülbelül 40 ezer kilométer. Nagyon örülök annak, hogy az utóbbi években több fenntarthatósággal kapcsolatos kezdeményezés indult el a gyógyszer-nagykereskedelemben.
Megjelentek az első elektromos kiszállító autók, elkezdtünk a raktárakban szolárenergiát használni, próbáljuk csökkenteni a papír felhasználásunkat, bevezettük az e-számlát. Fontos, hogy lendületesen folytassuk ezeket a projekteket, így 2030-ig jelentősen fogjuk tudni csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat.
Ami a gyógyszer-nagykereskedelmet leginkább érinti, az a stratégiai gyógyszerlista és az ezzel kapcsolatos szabályozás. Ez egy nagyon pozitív kezdeményezés, hiszen arról van szó, hogy növeljük a stratégiai fontosságú készítmények mennyiségét az ország területén belül. A problémánk az, hogy a törvényalkotó kizárólag a gyógyszer-nagykereskedőkre bízná ezen készletek felépítését és teljes finanszírozását, ami számunkra egy nehezen megoldható feladat.
Arról van szó ugyanis, hogy a rendelettervezet 30 napban határozza meg több mint 300 különböző hatóanyagot tartalmazó termék kötelező készletszintjét, ami jelentősen a 24 napos, a biztonságos gyógyszerellátás szempontjából indokolt mértékű készletszint fölött van. Ez a 20%-os növekedés számunkra mintegy 15 milliárd forint értékű tartalékkészlet beszerzését, tárolását és finanszírozását jelenti, ami mind pénzügyileg, mind raktárkapacitás tekintetében egyelőre sajnos megoldhatatlannak tűnik.
Természetesen kapcsolatban vagyunk az egészségügyi kormányzattal és próbálunk erre a kérdésre működőképes megoldást találni. Talán az európai példák segíthetnek nekünk annak megválaszolásában, hogy kinek a feladata legyen a pufferkészlet kialakítása, és milyen finanszírozási tehermegosztás képzelhető el.
A kórházak által üzemeltetett vényforgalmú és belső intézeti gyógyszertárakat egy rendelet értelmében kiszerveznék egy projekttársaságba, azaz privát kézbe adnák. Az intézkedés természetesen elsősorban a kórházakat és a gyógyszertárakat érinti, de közvetetten a nagykereskedőket is. Csak hogy egy aspektust említsek: jelen pillanatban a gyógyszert a kórházaknak szállítjuk, akiket az állam a NEAK-on keresztül közvetlenül finanszíroz. Ez a súlyos fizetési késedelmek ellenére bizonyos értelemben biztonságot ad nekünk. Ha a szerződéses partner egy privát projekttársaság lesz, az változást hoz ebben, ami lehet rossz is, jó is, de mindenképpen változás.
A kórházak fizetési határideje átlagosan körülbelül 60 nap. 2023 óta a késedelem szintén 40-60 nap volt, vagyis az intézmények 100 nap után tudtak csak fizetni. Így szektor szinten a lejárt tartozás 2024 őszén meghaladta a 20 milliárd forintot is. Ezt nekünk nagykereskedőknek kellett refinanszírozni úgy, hogy ilyen nagyságrendű lejárt tartozásra nem voltunk felkészülve, így az jelentősen kihatott a működésünkre és a gazdasági stabilitásunkra. Sajnos a probléma 2023-tól állandóvá vált, a kormány által a kórházaknak félévente adott tőkeinjekciók pedig csupán enyhítették, de nem oldották meg a helyzetet, hiszen csak a lejárt adósság egy részét konszolidálták, soha nem a teljes összeget.
Mi pedig nem tudjuk a finanszírozási többletterheket és kockázatokat beépíteni az árainkba, hiszen a többi kórházi szolgáltatóval ellentétben nekünk jogszabály által meghatározott minimális árrésünk van a gyógyszereken. Örömhír egyébként, hogy éppen februárban 96 milliárd forintot bocsátott a kórházak rendelkezésére a kormány adósságcsökkentési céllal. Az intézmények pedig nagyon tisztességesen kiegyenlítették, amit tudtak, 2024 december végéig. Csak az a baj, hogy most (interjúnk készítésének napján - a szerk.) március 7-e van. Ez az állapot óriási feszültséggel jár az egész piacon.
Hogy ez még nem történt meg, mutatja, hogy mennyire elkötelezett a gyógyszer-nagykereskedelmi szektor a betegellátás mellett. De nagyon szeretnénk, hogy fenntartható legyen a kórházak finanszírozása. Az, hogy a kormány havi szinten 12,5 milliárd forinttal megemelte a kórházi finanszírozást 2024-hez képest, a helyzetet mindenképpen javítja. De számításaim szerint így is lesznek késedelmek, és szükség lesz további állami adósságkonszolidációs lépésekre 2025-ben is.
A párbeszéd rendkívül fontos: erősítenünk kell a kapcsolatunkat a gyógyszergyártói és gyógyszerész szakmai szervezetekkel. Gyógyszerhiány, digitalizáció, innováció, a betegek igényeinek változása, a kritikus időszakok gyógyszerellátásának biztosítása - ezek mind olyan kihívások, amelyekkel szembe kell nézni, és együtt erősebbek vagyunk. Meggyőződésem, hogy olyan javaslatokat tudunk kidolgozni, amelyekkel megkereshetjük az egészségügyi kormányzatot, ők pedig örülnek, ha konszenzuson alapuló javaslatokat teszünk le az asztalra. Ezt tekintem talán a legfontosabb feladatunknak a következő évekre.
Az operatív kapcsolat rendkívül erős, hiszen minden nap találkozunk és együtt dolgozunk a lakosság gyógyszerellátásáért. Ismerjük egymás problémáit, együttműködünk és támogatjuk egymást. Az együttműködés mellett azonban van közöttünk egy nagyon komoly egymásrautaltság is, ami túlnő a szakszerű gyógyszerlogisztikán. A gyógyszertárakban és a nagykereskedelemben a támogatott készítmények árrése egyaránt folyamatosan csökken, miközben az infláció miatt jelentősen emelkednek a költségeink. Ez egy olyan helyzet, amire megoldást kellett és kell találni. Ezért nagyon fontos, hogy egyéb, versenyképességet növelő, gazdasági helyzetet stabilizáló intézkedéseket vezessünk be.
Körülbelül 10-15 évvel ezelőtt rájöttünk, hogy a nagykereskedelmi infrastruktúrára támaszkodva olyan szolgáltatásokat tudunk kidolgozni viszonylag olcsón, gyorsan és magas minőségben a gyógyszertárak számára, ami nagy segítség lehet nekik a mindennapi működésben. Több szolgáltatásból szolgáltatáscsomag, sőt komplex, nagykereskedő és gyógyszertár közötti együttműködési program lett. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a nagykereskedők jelentős mértékben tudnak hozzájárulni a hazai gyógyszertárak külső-belső megújulásához, szakmai munkájuk fejlődéséhez és gazdasági stabilitásuk növekedéséhez.
Gyógyszertár Magazin, 2025. április