Ebben a helyzetben minden relativizálódik, aggódva figyeljük a háború borzalmát, emberek százezreinek szenvedését. Próbálunk segíteni, és közben azon gondolkodunk, mit jelent mindez számunkra. Félünk attól, hogy egy békés, viszonylag stabil korszak véget ért, és egy bizonytalanságokkal teli új időszak kezdődik.
Az egészségügyi rendszer illetve a gyógyszerellátási rendszer szereplőire e nehéz időkben különösen nagy felelősség hárul. Hogyan tudjuk az ellátást tartósan azon a színvonalon biztosítani, amelyet a lakosság a XXI. században elvár? Mire kell felkészülnünk?
A hazai gyógyszerellátás szempontjából a jövőre nézve a következő lényeges kockázatokat látom:
- Növekvő infláció, amely felhajtja a gyógyszerellátás szereplőinek költségeit. Tovább emelkednek a személyi költségek, az energia- és üzemanyagköltségek, a bérleti díjak. A gyógyszerárak és árrések merevsége miatt lényegesen romolhat a gyógyszertárak és gyógyszernagykereskedők jövedelmezősége, kisebb lehet a beruházásokra fordítható összeg, csökkenhet a vállalkozások értéke.
- Nyomás alá kerül az államháztartás egyensúlya, csökkennek az állami kiadások. Csökkenhet a gyógyszerkassza, szigoríthatnak a gyógyszertámogatási szabályokon, felülvizsgálhatják a gyógyszertárak számára juttatott állami forrásokat, kevesebb költségvetési pénz juthat a gyógyszerellátási szektorba.
- A makrogazdasági nehézségek és az állami támogatások visszafogása miatt csökken a háztartások fogyasztása. A lakosság kevesebbet tud fordítani elsősorban OTC készítményekre, étrend-kiegészítőkre és egyéb gyógyszertári termékekre, illetve ezeket a készítményeket drogériákban és külföldi üzemeltetésű webshopokban vásárolja meg.
- Tovább növekszik a gyógyszerhiány kockázata. A gyógyszerek gyártása és disztribúciója egyre költségesebb lesz, növekednek a világban a gyógyszerárak. A gyógyszergyártók számára hiánycikkek esetén Magyarország nem kiemelt piac, nem ide szállítanak először, hiszen a támogatott készítmények ára nemzetközi összevetésben alacsony, másrészt a termékek fajlagos előállítási költsége magas (pl. magyar nyelvű betegtájékoztató, doboz).
- A gyógyszertárak száma folyamatosan csökken, és ezzel együtt romlik elsősorban a kistelepüléseken élő lakosság gyógyszerellátásának színvonala. A helyzet javítására vonatkozó megoldások gyógyszerbiztonsági szempontból aggályosak (kisboltrendelet, benzinkút), ennél biztonságosabb innovatív megoldásokat viszont szakmai szervezetek nem támogatnak.
- A gyógyszerészek száma nem elegendő Magyarországon, különösen azon gyógyszerészeké, akik hajlandók vállalni egy gyógyszertár megvásárlásának gazdasági kockázatát. A közeljövőben nagy számban nyugdíjba vonuló gyógyszerészek utódlására nem áll az ország rendelkezésére megfelelő számú fiatal szakember. Számos olyan település ismert, ahol emiatt került bezárásra gyógyszertár. Úgy tűnik, hogy a fiatalok számára jelenleg nem vonzó a gyógyszerészi pálya, illetve a fiatal gyógyszerészek a korábbinál nagyobb számban választják az ipari vagy a külföldi munkavállalást a gyógyszertári munkával szemben.
A gyógyszertárak meghatározó nagykereskedő partnereként mi a PHOENIX-nél kötelességünknek érezzük, hogy részt vegyünk e kihívások megoldásában. Sőt versenytársaink részéről is tapasztaljuk ugyanezt a szándékot, hiszen a gyógyszer-nagykereskedelem és a gyógyszertárak szoros egymásrautaltságban működnek. A vevőink, partnereink előtt álló kihívások a legtöbb esetben ugyanazok, mint az előttünk álló problémák. A sorsközösség, az egymásrautaltság az alapja annak a nálunk és szerte Európában sikeresen működő együttműködési modellnek, amelynek végső célja a lakosság, a betegek ellátási színvonalának további emelése.
A megrendelt áruk pontos, gyors és szakszerű kiszállítása, a logisztikai és készletezési feladatok ellátása mellett a nagykereskedők képesek olyan szolgáltatásokat is kidolgozni és működtetni, amelyeket a gyógyszertárak egyedül nem tudnak rentábilisan elvégezni. Ilyen például a beszerzési és marketing jellegű szolgáltatások egy része, vagy újabban a digitálizációval kapcsolatos fejlesztések megvalósítása (pl. e-kereskedelem). A nagykereskedők közötti verseny folyamatos innovációra inspirálja a szereplőket, amelynek nyertesei a gyógyszertárak. A két szektor között napi szintű, kiegyensúlyozott szakmai, logisztikai és kereskedelmi együttműködés van, aminek eredménye az, hogy Magyarországon európai színvonalú gyógyszerellátási rendszer működik.
A gyógyszertárak jelentős része felismerte, hogy összefogással átvészelhetők a nehéz évek. Felismerték, hogy a különböző együttműködési programok vagy franchise programok közös célokról és közös munkáról szólnak. Hogy ezek célja nem a gyógyszerész szakmai önállóságának vagy cselekvési függetlenségének a gyengítése, hanem a gyógyszertár szolgáltatási színvonalának, versenyképességének és gazdasági stabilitásának növelése. A közös erőfeszítések célja pedig végső soron a betegek ellátási színvonalának a javítása.
Sajnálattal és némi értetlenséggel figyeljük a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) nagykereskedőkkel szembeni negatív és utóbbi hónapokban már-már ellenséges kommunikációját. A Kamara erősen kritizálja és támadja a gyógyszer-nagykereskedők által kínált szolgáltatások egy részét, különösen az együttműködési és franchise programokat. Nem világos számunkra, hogy a kritikák megfogalmazása előtt az MGYK miért nem keresi meg az ellátási rendszer szereplőit, hogy a problémásnak vélt pontokat egyeztesse. Sajnos ez megnehezíti a szakmapolitikai kérdések megvitatását.
Néhány példa az utóbbi időszakból:
- az MGYK együttműködési és franchise programokkal kapcsolatos kritikai felvetéseit a mai napig nem tudtuk szisztematikusan, adatokra és tényekre alapozva megvitatni. A programokkal kapcsolatos GVH vizsgálat 12 hónapja tart. E programokban a hazai gyógyszertárak több mint fele, mintegy 1.300 gyógyszertár vesz részt. A különböző programok számos kis és középnagyságú gyógyszertár számára biztosítanak jelentős többletbevételt
- a gyógyszer-nagykereskedők egyetértenek abban, hogy a nagykereskedelmi árrés növelése mellett elengedhetetlen a több mint 10 éve nem valorizált gyógyszertári árrés növelése. Sajnos közös javaslat és fellépés nincs ebben a témában sem. Az MGYK ugyanis megfontolandónak tartja azt, hogy ha a kormány nem biztosít forrást a gyógyszertárak árrésemelésére, akkor azt a támogatott készítmények esetében 5% alatti nagykereskedői árrés (amiből finanszírozzuk a személyi, tárgyi és finanszírozási költségeket) további csökkentésével is biztosítani lehet majd. Nem veszi figyelembe azt, hogy ez a megoldás az ún. „kis nagykereskedők” tönkretételéhez és a nagykereskedői szolgáltatási színvonal lényeges csökkenéséhez vezetne, ami a gyógyszertáraknak is egyértelmű károkat okozna
- az MGYK egy szakmai fórumon felvetette, hogy a nagykereskedők által működtetett együttműködési vagy franchise programok akadályozzák a magyar gyógyszerek piacra kerülését. A kijelentés amellett hogy alaptalan, sajnos megkérdőjelezi a teljes gyógyszerellátási szektor szakmai hitelességét és kompetenciáját
- a kistelepülések gyógyszerellátásának javítása érdekében felvetett innovatív jellegű megoldásokat az MGYK nem támogatja. Ezzel szemben elfogadja a több szempontból is aggályosnak tartott kisboltrendeletben foglaltakat
- az MGYK javasolta a magisztrális gyógyszerellátás átalakítását egy központosított, állami irányítású alapanyag-beszerzési struktúra kialakításával úgy, hogy az EMMI felé tett javaslatát az iparági szereplőkkel nem egyeztette. Az EMMI a javaslatot nem támogatta
- az MGYK kezdeményezte egy állami gyógyszertári informatikai rendszer létrehozását úgy, hogy nem egyeztette azokat az érveket a gyógyszerellátási rendszer szereplőivel, amelyek indokolttá tették állami adópénzek erre a célra történő felhasználását. Az továbbra is kérdés, hogy hány gyógyszertár fog csatlakozni az állami rendszerhez
Az MGYK erős ideológiai elkötelezettséget épített ki, a politikai semlegesség feladása, illetve a politikai célokból levezetett szakmapolitika pedig megnehezíti a gyógyszerészek minél szélesebb körének képviseletét. Ebben a kihívásokkal teli időszakban véleményem szerint éppen az lenne a Kamara feladata, hogy ismerje meg a gyógyszerellátási szektor minden szereplőjének véleményét, hogy kezdeményezze a vitás pontok szisztematikus egyeztetését és a szereplőkkel együtt dolgozza ki azokat a konszenzusos javaslatokat, amelyek biztosítják, hogy a gyógyszerellátási rendszer megfeleljen a jövő szakmai, gazdasági és technikai kihívásainak.
Mi a nagykereskedői szektor részéről javasoljuk a Kamarával való együttműködésünk új alapra helyezését. Hozzunk létre egy olyan fórumot, ahol a piaci résztvevők bevonásával konstruktívan, tényekre és adatokra támaszkodva tudjuk egyeztetni álláspontjainkat és adott esetben együtt tudunk szakmai javaslatokat tenni a törvényalkotó számára is!
Indulásképp a következő témaköröket javasoljuk:
- A gyógyszertárak és nagykereskedők közötti, hozzáadott értéket jelentő együttműködés formáinak meghatározása. Mind a gyógyszertáraknak, mind a nagykereskedőknek növelni kell a negatív külső gazdasági hatásokkal szembeni ellenállóképességét. A makrogazdasági folyamatokat nem tudjuk befolyásolni, de a vállalkozásunkat igen! Ki kell használni a bevételnövelési és költségcsökkentési lehetőségeket, amivel a növekvő inflációt és az előreláthatóan csökkenő állami forrásokat ellensúlyozni lehet.
- Közös piackutatás. A nagykereskedőknek meg kell érteni a gyógyszertárak változó igényeit, a gyógyszertáraknak pedig a betegek és vásárlók igényeit (pl. egészségtudatosság, „értéket a pénzemért” gondolkodás, kényelmi szolgáltatások iránti igény). Szélesíteni kell a szolgáltatási kört a meglévő szakmai kompetenciák jobb kihasználásával.
- Digitális megoldások közös definiálása. Elengedhetetlen a XXI. századi innovatív megoldások használata a gyógyszer-nagykereskedelemben és a gyógyszertárakban is. Az automatizáció, a digitalizációs vívmányok új szolgáltatásokat, bevételnövelést és költségcsökkentést tesznek lehetővé.
- A „Gyógyszerellátás 2030” vízió meghatározása. Szakmai konszenzust kell kialakítani a rendszer szereplőivel együtt azzal kapcsolatban, hogy 10 – 15 év múlva milyen gyógyszerellátást szeretnénk.
Kaló Tamás
Fót, 2022.03.24.
