Élettörténetek

Valamikor 3 évvel ezelőtt kaptam felkérést asszisztens vizsgaelnöki feladat ellátására. Nézegettem a vizsgáztatandók neveit, munkahelyét, meglepődve láttam Deák Ferenc munkahelyének címe ugyanaz, mint az enyém. Kíváncsian vártam, hogy vizsgázik a kolléga? Megjegyzem, nem hozott szégyent az Uzsoki utcára a sápadt egyáltalán nem komolytalan fiatalember, sőt! Mondatalkotása, meggondolt válaszai olyan kérdés feltevésére ösztönöztek, melyre az adott válaszból az is kiderült költővel és dalszöveg íróval ülök szemben. Már akkor elhatároztam, meg kell ismernem jobban, sőt írnunk kell róla. Hosszú idő után tudtunk leüli és beszélgetni és bizony a „költőnk” még melankolikusabb, sápadtabb és egyre gondterheltebb lett! Furdalt a kíváncsiság, vajon hogyan alakult az élete?

Feri, Öntől nyugodtan meg lehet kérdezni mikor született, hiszen fiatalember.
1974-ben Monoron. Szüleim átlagos életet élő, egyszerű munkásemberek. Először Nyáregyházán, majd Budapesten éltünk. Szüleim 1986-ban elváltak. Az általános iskola után 3 éves szakmunkásképző iskolát végeztem el, majd katona lettem. 1996-tól itt a Parma Produktnál dolgozom, ill. elődjénél a PARMA PATIKÁnál (Pest Megyei Gyógyszertári Központ).

Jól érzi magát, megtalálta a helyét a Parma Produktnál?
Igen, egyre jobban tetszett az itt folyó gyártási munka, érdekelt minden részlete, a kollégákkal is jól kijöttem. Az un.szójátékokat, szóvicceket nagyon szeretem ezt a kollegáim is hamar észrevették és meglepődve tapasztaltam, ezt ők is kedvelik, sőt néha már egyenesen el is várják tőlem.

Pedig nem volt könnyű az élete, hiszen közben leérettségizett, majd 2011-ben letette az asszisztensi vizsgát szép eredménnyel.
Minden úgy van, ahogy Margitka mondja, csak kihagytuk a magán életemben bekövetkezett változásokat. 1994-ben megismerkedtem a feleségemmel és „kitört” a szerelem, amit az 1997-ben megkötött házasságunkkal pecsételtünk meg. Jelenleg Inárcson élünk, három gyermekünk született, Krisztina 16, Viktória 12 és Zoltán 8 évesek. Nem kis erőfeszítés árán 10 évig tartó építkezés után 2005 végén beköltöztünk az új házunkba.

Áruljuk el pár szóval, Önt és családját a devizában felvett kölcsön sújtja, mint nagyon sok mást is. Ez háború az Önök életében és ilyenkor hallgatnak a múzsák!
Igen, minden nap, hogy holnappá legyen, egy küzdelem, melyet meg kell vívnunk. Sajnos sok más családdal együtt mi is nagyon súlyos helyzetben vagyunk, de –ahogy az egyik versben is írtam-legfontosabb, hogy legyen hitünk mert szerintem ez a záloga annak, hogy sikerrel megvívjuk a jelen és a jövő harcait.

Feri volt valami egyéb „szenvedélye” az íráson kívül?
15 évig futballoztam, de az aktív játékot abbahagytam. Nagycsaládosként néha közös kirándulásokat és túrákat szervezünk. Tagjai vagyunk a helyi Nagycsaládos Egyesületnek, feleségem az egyik csoport vezetője, ez is ad munkát.

Elárulná mikor kezdett foglalkozni írással?
1990 körül kezdődött ez a fertőzöttség. Írtam, írok saját stílusban, ha több időm volna biztosan kialakult volna már a sajátom, de van Balassi, József Attila, Ady stílusban írott versem is. Most a kisebbik lányom is próbálkozik írással és a színpaddal is.

Feri néhány verset kiválogatunk, melyek a szerelemről, a hitről, az élet nehézségeiről szólnak és az Olvasóra bízzuk Ő mit gondol, vagy milyen érzéseket indít el benne az, ha elmélyül egy-egy sor értelmezésében.

Minden problémájuk szerencsés megoldódását kívánjuk és azt, legyen kedve és ideje saját stílusa kialakításához!

Köszönöm a beszélgetést!

G.M.A.

2014/2016