Élettörténetek

A szokás hatalma vezeti az én tollam is, előbb a férj neve és utána feleség férjezett neve, mert a nevezett feleség mindig a háttérben biztosította a nyugodt munkahelyi és otthoni körülményeket. Nevelte a gyerekeket, gondoskodott a velük együtt élő Édesanyjáról és a szaporodó család új tagjainak beilleszkedését az életbe óvószemmel vigyázta.

Hát ilyen „egyszerű” volt a mi időnkben egy tanársegédnő élete. Nézem a még mindig melegbarnán csillogó szemeit. Bizony én „kinőttem” a magázódást!

Évikém, Veled kezdjük a beszélgetést, meséljél a szüleidről és szeretném tudni a leánykori nevedet is!

Kiss Margit Éva vagyok, Szegeden születtem. Édesapám Kiss Sándor tanyasi tanító, Édesanyám Szitkay Mária. Befolyásolta és meg is határozta életünket, amikor 1942-ben visszacsatolták Erdély egy részét, mert akkor Édesapámat Kolozsvárra helyezték tanfelügyelőnek, így odaköltözött a család. A visszaköltözés a szomorú események után mindenünktől megfosztottságot, menekülést jelentett. Az Árpádházi Szent Erzsébet Gimnáziumban (ma Tömörkény István Gimnázium) érettségiztem 1951-ben.

Miért jelentkeztél gyógyszerész karra?

Nagyon egyszerű indoka volt: az emberek szolgálatába akartam állni, szép, méltóságteljes foglalkozást akartam, ahol rend van körülöttem, ja és nagyon lényeges volt, hogy Szegeden tudjak tanulni. Elsőre felvettek.

Hogyan emlékszel az első találkozásotokra a hajdani egyetemi hallgatóval, Regdon Gézával, jelenlegi férjeddel?

Az Ady téri Egyetem sarkánál jött szembe velünk, a barátnőm mondta: ezzel a fiúval érdemes megismerkedni, nagyon komoly fiatalember. Ők már ismerték egymást, különböző társasági összejöveteleken találkoztak.

Akkor most már a Tanár úr következik. Kedves volt szenvedő diáktársaim tisztelettel jelentem, eddig Ő csendben ült és várta méltósággal, hogy sorra kerüljön. Nagy kitüntetés ér – amit a hosszú beszélgetésnek és a sok-sok múltból felmerülő emlék fölelevenítésének köszönhetek – a Tanár úr felajánlotta szólítsam Gézának és megengedi a tegező megszólítást! Hát ez azt hiszem nekem nem megy. Könnyebben menne, ha a sok volt tanítvány itt kucorogna körülöttünk és biztatna „ezt ne hagyd ki Margit!”

Tanár úr, kérem meséljen családjáról és fiatal éveiről.

1932-ben Gyulán születtem, Édesapám bíró volt, József nevet kapta a szüleitől, egyébként hatan voltak testvérek. Édesanyám neve Tarján Ilona. Ketten voltunk testvérek. Iskoláimat Szegeden végeztem, állatorvos szerettem volna lenni, de helyhiány miatt elutasítottak. Szeptemberben mivel nem volt meg a létszám a Gyógyszerésztudományi Kar első évfolyamán, oda irányítottak, akkor ez így ment!

Kérdezte Margitka mire emlékszem Évával kapcsolatban. Igen a találkozásunkra én is így emlékszem, de valamit elárulok, 1951. Karácsonyán váltottuk az első puszit, hangsúlyozom, nem csók volt!

Harmad évesen váltottunk jegyet, negyedéves korunkban volt az esküvőnk, szerettünk volna egy helyre kerülni diplomásként. Sikerült is, Orosházára az éjjel-nappalos patikába helyeztek bennünket.

Mikor születtek a gyerekek?

Géza 1959-ben, ő gyógyszerész és szintén a Gyógyszertechnológiai Intézetben oktat, ott egyetemi docens és számtalan szakmai elismerés tulajdonosa. Éva lányunk 1962-ben született, angol tolmács és fordító. Gézának 2 leánya van, Szilvia szemorvos és Tímea közgazdász. Itt van már dédunokánk, Arany Napsugár.

Évának is 2 gyermeke van, Adrienn jogász hallgató, Péter pedig matematikusnak készül és most a beszélgetésünk ideje alatt Csehországban egy versenyen vesz részt, képviseli hazánkat és izgul, hogy hazaérjen időben, mert élete első voksolását nem akarja kihagyni!

A kedves Olvasónak elárulom, hogy az ifjabbik Regdon Géza egyetemi docens felesége Dr. Ribli Éva, kolléganőm. Nemcsak mert gyógyszerész, hanem azért is, mert a PHOENIX Pharma Zrt. szegedi telephelyén minőségbiztosítóként tevékenykedik.

A beszélgetésünk kedves házigazda asszonya Dr. Kiss Ildikó logisztikai vezető kolléganőnk, a Regdonok nagy tisztelője és kedves tanítványuk. Valahogy a beszélgetés során Dr. Hajdú József cibakházi gyógyszerész úrra terelődik a szó, akit igazi szeretettel emleget Ildikó, mint a telephely kedves partner-gyógyszerészét. Kisül, Regdon tanár úrnak volt diáktársa és katona bajtársa. Ildikó meglepődik a katona bajtárs kifejezésen, a két vendég elbeszéli: bizony abban az időben katonának is kellett lenni. Ennek bizonyítéka a riporthoz csatolt fotó. Ugye kedves volt tanítványok, milyen csinosak és gondtalanok ezek a honvédek?

Tanár úr, térjünk vissza 1956. október 12-höz.

Nagy kitüntetés ért bennünket és nem is akárkitől, Dávid professzor úr mindkettőnket meghívott a tanszékére oktatni és kutatni. Ettől az időponttól kezdve képzelje el Margitka 4 évtizedig a Gyógyszertechnológiai Intézetben dolgoztam Dávid, Kedvessy, Selmeczi, Erős professzorok mellett.

Azt azért el kell árulnom, hogy minden jeles esemény színvonalát emeli jelenlétével Regdon tanár úr. Debrecenben Dr. Bácskay Ildikó habilitációjára elkísérte fiát, az ifjabb Regdon tanár urat. Mind a ketten büszkén gratuláltak a volt szegedi diáknak és büszkén emlegetik nevét– csiripelték a madarak.

Milyen jól éreztük magunkat, jó volt a volt szegedi hallgatók és jelenlegi egyetemi tanárok között. Visszafiatalodik az ember ilyen helyzetben.

A Tanár úr hányadik generációja a Szeged életét meghatározó Regdonoknak?

Negyedik generáció az enyém, de itt élnek még az 5. és 6. generációból is, Regdon Béla (1938 -  ) orvos és gyermekei.

Néhány jeles, Szeged életét befolyásoló ősről tessék nekünk mesélni.

Talán Regdon István nevét említem elsőnek (1811 – 1880), szén- és fakereskedő volt, de járta a külföldet. Regensburgban látta az első folyami uszodát, hazajőve megalapította a Regdon-fürdőt. Szegednek ez volt az első folyami uszodája, generációk tanultak meg itt úszni. A gerendák elkorhadtak és a ’40-es években lebontották. Az ő 10 gyermeke már mind tanult, de az üzletben is dolgozott. Latinul és németül kötelezően kellett nekik tanulni, főleg memoritert.

Megemlítem, hogy az egyik fia, Regdon Lajos (1850-1907) Marcaliban volt községi jegyző és Berzsenyi Kornéliát (Berzsenyi Dániel egyik unokáját) vette el feleségül a közeli Nikláról.

Regdon Sándor (1859-1918) építészmérnök volt, az aradi vagongyárat építette. Bizony sok épület áll még itt Szegeden, amit ő épített, pedig sokat le is bontottak.  - Például a Müller palota, vagy a Jókai utca 6. szám alatti lakóépület, ezek jelenleg is megtekinthetők.

Dr. Regdon Károly (1865-1934) orvos, aki a „morbus hungaricus” népbetegség ellen küzdött az Alföldön. A szegedi Csillagbörtön orvosa volt és Juhász Gyula neves költőnket is gyógyította.

Regdon István építészmérnök (1886-1946) szintén nyomot hagyott Szeged építészetén. Öccsének, Sándornak építette a Szt. István téri Móricz-házat, amelyet Gulácsy Irén neves írónő húgával, Máriával kötött házassága alkalmából tervezett.

Regdon Irén festőművész és van képzőművész is a családban.

Említsünk meg valakit Budapesten is, Dr. Regdon György (1925-1994) mérnök, az ’50-es évek metróépítésének egyik vezetője volt.

Levonhatjuk a következtetést, a Regdonok nemcsak a gyógyszerészet területén, főleg a gyógyszer-technológia felvirágoztatásával értek el elévülhetetlen érdemeket, hanem az élet számtalan más területén is.

Kedves Olvasó, Regdon tanár úr kitüntetéseiről egy rövid összefoglalót csatolunk a cikkünkhöz a teljesség igénye nélkül.