Mégis, mégis a beszélgetés segített ahhoz, hogy a találkozás estéjén megállapíthassam: „Ó, Istenem, nem is ismertem ezt az Embert!”. Őszintén, a beszélgetésünk során ismertem meg a CÉG „őstörténetét” is. Sajnos nem tudom megkerülni azt a tényt, hogy megemlítsem, a hőség megint társamul szegődött. Kecskeméten csak a vendéglátóm által előállított ivólevek könnyítettek elviselni a majd 40ºC-ot, és igazi energiabombaként hatottak a nem lankadó figyelmemre. Csodálatos otthonos hangulatot sugárzó körülmények között tehettem fel az első kérdésem.
Jóska kérlek a családfádról és magadról is osszál meg emlékeket velem, és az Olvasókkal!
Édesapám Sejben József, a Hangya Szövetkezet alkalmazottja volt, és az ABC Áruház vezetőjeként dolgozott, mint kereskedő. Édesanyám otthon nevelt bennünket Magdolna leánytestvéremmel, aki jelenleg is a PHOENIX Pharmánál dolgozik Kecskeméten. Édesanyám leánykori neve Pigniczky Irma volt, négyen voltak testvérek. Édesapámék hárman.
A családunk története Kistelekhez kötődik. Mind a két nagyszülő pár ott született. Sejben nagyapa kovácsmester volt, Pigniczky nagyapa malomtulajdonos. Két jómódú családfő voltak. Édesanyámék, mint mondtam, négyen voltak testvérek, édesapámék hárman. Ők voltak a legfiatalabbak - mármint az édesanyám és édesapám -, így még fiatalok voltak, amikor elveszítették szüleiket, ez a tény azt jelentette, hogy nem ismerhettem meg azt a csodálatos érzést, milyen, ha egy gyereknek nagyszülei is vannak! Azonban a Sors kárpótolt, mert olyan keresztszülőket adott nekem Pigniczky Lajos és Németh Julianna személyében, akik adtak nekem jóságot, szeretetet, támogatást, mely életem végéig például szolgál. Egy kívánságom van, hogy ebből a gazdag érzelmi világból tudjak a két unokámnak adni.
Hol jártál iskolába?
Kisteleken jártam általános iskolába, majd az Árpád Fejedelem Középiskolába. Hoztam egy kiadványt, ami dokumentálja, hogy ott már a futballcsapat tagja voltam.
Sajnos a cikkben nem tudjuk megmutatni az Olvasóknak, mert megfakult a kép, de tanúsíthatom az Olvasóink előtt, hogy csodálatos, lelkes fiatal csapatot kapott lencsevégre a fotográfus. Még az is látszik milyen nehéz nektek mozdulat-lanul maradni egy pillanatra is.
Megkérdezhetem Tőled csak a futball érdekelt, vagy más is?
Még az asztali tenisz, de úszni is szeretek. Egyébként a sport általánosságban 6-7 éves koromtól meghatározta az életem folyását, és ez tart a mai napig.
Kedves Olvasó, most már érti miért indítottuk a cikket, két olyan nagy oktató és gondolkodó intelmével, ami röviden „mens sana in corpore sano” (ép testben ép lélek). A szemben ülő tartása, tiszta kék tekintete, kiegyensúlyozottsága tanúsítja ezt az örök igazságot.
Mégis hogy lettél patikus sportoló helyett?
Édesapám kemény fellépésének köszönhettem. Azt mondta: „…sportból nem lehet megélni, tanulni kell!” Így leérettségiztem, kémiát, latint tanultam, így aztán adta magát a gyógyszerész kar! Bizony nehéz volt a középiskola után felvenni az egyetem ritmusát.
Hol kezdtél dolgozni diplomával a zsebedben?
Bács-Kiskun megyében. Államvizsgás is ott voltam, később pendliző, majd beosztott szakelőadó lettem. 1973-95-ig a Gyógyszertári Központ Gyógyszergazdálkodási Osztályán olyan kollégákkal dolgoztam, mint Fekete Gáborné (Cucika), vagy Barna Barna, akiktől szakmailag és emberként is sokat tanultam.
Te a „Nagy Idők” élő tanúja vagy, mi történt veletek az úgynevezett rendszerváltás időszakában?
Itt megalakult a RegioPharma 1990-ben Bács, Csongrád, Szolnok, Békés, Szabolcs megyék gyógyszertári központjaiból. A közvetlen gyári szállítások tették ezt szükségessé. Idő közben 1992-ben a Bács megyei Gyógyszertári Központ átalakult Calix Gyógyszerellátó Vállalattá.
Előtte azonban minőségi ugrás történt nálatok, mint ahogy ez a beszélgetésünk során kiderült. Olyan igazgatótok volt Szántó György személyében, akit szerencsém volt férjem révén (AGROTRÖSZT) ismerni, mert a Chinoin növényvédő szert is gyártott, nem csak gyógyszert. Ő tartotta a kapcsolatot a kísérletes növényvédő szer kipróbálásáért felelő férjemmel. Így nagyon érdekes számomra, hogy ő lett az igazgatótok. Igazi világfi volt jó kapcsolatokkal.
Igen, az ő révén kerültünk kapcsolatba a Schulze céggel. Ekkor már mi naponta egyszer adott időpontban szállítottunk! Persze ehhez át kellett alakítani a raktári tárolást, szállító ládákat, gépkocsikat kellett beszerezni. Mintául a Willi Brendel úr vezetése alatt álló német cég szolgált. Közben a nyár folyamán a cég átalakult részvény-társasággá, melynek vezetőjévé neveztek ki. Elindult a patikák privatizációja 1995-ben, és december 31-ig az országban elsőként be is fejeztük! A gyors privatizációért nagyon sokat tett a híres „Mikola-Kraszkó-Komáry” triumvirátus. Az Önkormányzat meghir-dette a Calix részvényeinek eladását. 1996. májusában a Parma Rt. 100%-os tulajdonával megtörtént az adás-vétel. 1996. június 28-án Kecskemétre látogatott Dr Bernd Scheifele, az Igazgatóság elnöke. A PHOENIX-es repülőgépet a kecskeméti katonai repülőtéren fogadtuk. Készítettünk egy prezentációt, mely bemutatta a Calix céget. Azt mondta jó, jó, de hol van a vevőkör bemutatása? Kifejtette, mindent le lehet cserélni a rendszerben, csak EGYET nem, a VEVŐKÖRT! „Ha a Vevő meg lesz elégedve, rendel. Lesz forgalom, lesznek eredmények. Ha nem rendel, nincs forgalom, nem lesz semmi”- mondta és ezt mi Kecskeméten mindig szem előtt tartottuk, nekem ez lett az „ars poeticam”.
Mikor egyesültetek, a Parma Rt. és a Calix Rt.?
1996. október 1-én Dr. Duha Gabriella és én írtuk alá az egyesülést tanúsító oklevelet, és itt jelent meg először az új név - PHOENIX Rt. -, mely később zártkörű részvénytársasági formát vett fel.
Meséljél a csapatmunkáról!
Nagyon fontos a vevőkkel való kapcsolat fenntartásához a kiváló patikalátogatói hálózat kiépítése. Ugyanilyen lényeges kapocs a rendelésfelvétel. Mind ismert arcok, koordinátor, minőségbiztosító – nem pótolhatóak. A vevők kiszolgálásában a Dr. Heideckerné Dr. Bártfay Edit vezetése alatt álló üzem olyan, mint a motor, mint a szív. Piaci részesedésünk is igen szép. A folyamatos tovább-képzéseken a vevőinkkel való találkozás számomra pótolhatatlan alkalom volt a kapcsolat elmélyítésében és a problémák megoldásnál.
Mikor mentél nyugdíjba és azóta mivel töltöd „fiatal” napjaid?
Először is bebizonyosodott az eltelt 5 és fél évben, hogy egy kiválóan működő csapatot hagytam hátra, mely a „kiöregedett” kapitány távozása után az új kapitány irányítása alatt is jól működik.
Csak a munkáról beszéltünk eddig. Talán említsük meg a nagyon fontos hátországot.
Feleségem Tóth Ilona gyógyszertári szakasszisztens, ő még dolgozik. A kecskeméti 12/4-es gyógyszertárban ismerkedtünk meg, és 1974-ben házasodtunk.
Jóska engedj meg egy személyes megjegyzést, ilyen szép leányt nem lehetett nem elvenni.
Az biztos. 1975-ben megszületett leányunk Renáta, aki angol-német szakos nyelvtanár. 2001-ben ment férjhez Enyedi Dezső mérnökhöz. Van két unokánk, Flóra 14, Zalán 12 éves.
Miben hasonlítanak a nagyapjukhoz, mert a nagymamától és a szülőktől a fotón látszik, hogy mit kaptak örökül. De Tőled?
A kisfiú, Zalán 8 éve úszik a Bácsvíz Egyesület keretén belül. A kislány, Flóra fuvolázik, jelenleg a Kecskeméti Táncegyüttes „Nagybetyárok” csoportjának tagjaként, mint Kodály Zeneiskolás Tajvanon van, egy 3 hetes táncfesztivál aktív résztvevője.
Tehát a sport, a mozgás, a zene lételemük. Te a mozgással most hogy állsz?
Van egy gyümölcsös kertem, azt művelem, remélem az unokáimat is bevonhatom. Rendszeresen úszom, sétálunk, kerékpározom. Nagy élményem, hogy eljutottam 1980-ban a moszkvai Olimpiára, 2006-ban a németországi labdarúgó Világbajnokságra, és láttam a híres brazil Maracana stadiont.
Tudod nekem mi a legszebb emlékem, mióta PHOENIX-es vagyok? Egyébként az is hozzád, illetve Kecskeméthez fűződik. 2000-ben a Bugaci Baráti Társaság összejövetele. A természet, a partnerek, az időjárás, a hangulat mind olyan volt, amit talán megérdemeltünk a Teremtőtől.
Kívánjuk minden elképzelésed és kívánságod szerint alakuljon életetekben!
Köszönöm a beszélgetést!
G.M.A.
2018. október
